Császár Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Császár Károly (Pest, 1842. január 20. – Budapest, 1891. április 30.) bölcsész, főreáliskolai tanár, piarista rendi szerzetes

[szerkesztés] Élete

A gimnáziumot a piaristáknál végezte, kik közé a VI. osztályban maga is lépett. Miután a középiskolát 1862. jeles sikerrel elvégezte, két éven át Temesvárt, egy évig Nagybecskereken, 1865 óta Selmecbányán volt tanár; innen Budapestre tették át, hol 1869-ig működött és 1866-ban tanári vizsgálatot tett a mathematikából és physikából. Az 1869-1870. tanévben Kolozsvárt volt tanár, hol e tanév végével kilépett a piarista rendből s áttért a református hitre. Egy évig a kolozsvári polgári leányiskolának ideiglenes igazgatója volt, 1871. október 7-től a Budapest IV. kerületi főreáliskolában a mennyiségtan tanára, 1882 óta a magyar-francia biztosító-társaság mathematikai tanácsosa volt. Szaktudománya mellett sokoldalú általános műveltséggel birt; jól birta a klasszikus nyelveken kivül a német, francia, angol és olasz nyelvet és nagy tájékozottsága volt a modern irodalmakban. 1871–1873-ig a Pesti Naplónak, 1875-ben a Pester Lloydnak volt belmunkatársa.

[szerkesztés] Munkái

1. Betűszámtan. A középiskolák felső iskolái számára. Pest, 1867. (2. kiadás: Algebra czímmel. Bpest, 1875. Ezen czímmel is: Az elemi mennyiségtan rendszere I. 3. telj. átd. kiadás. U. ott, 1880.)

2. A csillagos ég. Pest, 1870. (Közhasznú Könyvtár I.)

3. A hajcsövesség mathematikai elmélete. Kolozsvár, 1870. (Különnyomat a kolozsvári kath. főgymnasium Tudósítványából.)

4. Számtan. A középiskolák alsóbb osztályai számára. U. ott, 1874–75. Három rész. I. 2. telj. átdolg. kiadás. 1877. 3. kiadás. 1880. 4. k., 1885. II. 2. jav. kiadás 1877., 3. k. 1885. III. 2. kiadás 1880. Mind a 3. rész 4. kiadásban egyesítve 1886. 5. kiadás 1890. U. ott.)

5. Függelék a népiskola számtani példatárához a méter-mértékek begyakorlására. U. ott, 1875.

6. A métermérték Magyarország számára. Günter Mihály után átdolgozva. Bécs, 1875.

7. A méteri mértékek és súlyok atlasza. Günter Mihály után Magyarország számára átdolgozva. U. ott, 1875. (Két utóbbi németűl is. U. ott, 1875.)

8. Más világok mint a mienk. Proctor Richard 3. kiadása után ford. Bpest, 1875. (Term. Társulat Könyvkiadó-Vállalata VIII.)

9. Geometria, a középiskolák felső oszt. számára 207 ábrával. U. ott, 1877.

10. Mathematikai feladatok. Martus után németből ford. U. ott, 1878.

11. Geometriai alaktan. A geometriai rajzolás elemeivel. Az I. és II. osztály számára. U. ott, 1879. (2. kiadás. U. ott, 1880. 3. k. 1890.)

12. Jelentés az 1878-iki párisi világkiállítás középiskolai szakosztályáról. U. ott, 1879. (A hivatalos jelentés II. része.)

13. Carnot és Monge életrajzai. Arago után francziából. U. ott, 1879. (Ifjusági Iratok Tára.)

14. Lettre de Fénelon a ľAcademie Francaise. Discours sur le style par Buffon. Magyarázó jegyzetekkel ellátva. U. ott, 1879. (Jeles Irók Tára.)

15. Szerkesztő planimetria a középiskolák számára 188 ábrával. U. ott, 1880. (2. kiadás 1882. 3. k. 1890. U. ott.)

16. Számtani példatár az ipartanodák használatára. U. ott, 1882.

17. Számvetés a népiskola II–IV. osztályában. U. ott, 1883. (Népiskolai Könyvek Gyűjteménye.)

18. Természettan népiskolák számára. U. ott, 1883. (Népisk. Könyvek Gy.)

19. Korlátolt pontosságú számventés. U. ott, 1888. (2. kiadás.)

20. Az egységes középiskola szervezete. U. ott, 1891.

21. Hollandia kereskedelmi szakoktatása. U. ott, 1891.

Szerkesztette a Tanügyi Füzetek uj folyamát (Heinrich Gusztávval. Pest, 1867–69), a Hétfői Lapokat az irodalom és tanügy számára 1868. elején, de csak 3 száma jelent meg, és a Heti Krónikát (1872. márcz. 6-tól decz. 28-ig.)

Neveléstani, természettudományi (mathematikai, csillagászati sat.) czikkei a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Természet (1868. 1870.), Tanügyi Füzetek (1868–72.), Erdélyi Gazda (1870.), Tanáregylet Közlönye (1870. 1873–74.), M. Tanügy (1872–74.), Pestvárosi IV. ker. Főreáliskola Értesítője (1872. A számvetés végetlen tizes számokkal; 1882. A reáliskol kérdése; 1888. A kamatláb vázlatos története), Athenaeum (1873.), Főv. Lapok (1874. A lutri professor, A promesse), Term. Közlöny (1875. Csillagászati fölfedezések a távcső feltalálásának korában), M. Nyelvőr (1882–83.), M. Nemzetgazda (1883-tól), Gyakorlati Kereskedelmi Tudományok (1888-tól), Moniteur des Assurances (XVII. 1883–84. Assurances des annuites és Ľassurance dotale).