Alsóbágyon
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Alsóbágyon | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Régió | Hont |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Korponai |
| Rang | község |
| Polgármester | Mária Jaďuďová |
| Népesség | |
| Népesség | 253 (2005) |
| Népsűrűség | 41 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 300 m |
| Terület | 6,24 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Alsóbágyon
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsóbágyon (1891-ig Alsó-Badin, szlovákul Dolný Badín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. 2001-ben 263 lakosából 261 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Korponától 11 km-re délre a Korpona és Varbók patakok közötti völgyben fekszik.
[szerkesztés] Története
A falu területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban lakott volt. A lengyeli, a lausitzi kultúra, majd a késői bronzkorban a la théne-i kultúra települése állt itt. A 9. században korai szláv település állt a területén. 1135-ben villa Badun néven említik először. 1156-ban Badin, 1391-ben Bagyon alakban szerepel az írott forrásokban. A Hont nemzetség ősi birtoka, később a litvai váruradalom része, majd a bozóki premontrei apátság birtoka. 1715-ben 13 adózó jobbágytelke volt. 1828-ban 33 házában 195 lakos élt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
Vályi András szerint "Alsó Badin. Tót falu Hont Vármegyében, birtokosa a’ Bozóki Prépostság, lakosai katolikusok, fekszik Bozóktól, mellynek filiája, fél mértföldnyire, határja középszerű, szőlei meglehetősek, fája mind a’ kétféle elég, de legelőjének fogyatkozásai miatt, második Osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Badin, (Alsó és Felső), 2 egymás mellett levő tót falu, Honth vármegyében, Bozókhoz 1 órányira: az első 216 kath. lak., s paroch. templommal, a másik 198 kath. lak. Bikkes erdejök szép. F. u. a Bozoki uradalom. Ut. p. Selmecz." [2]
1910-ben 202, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusban épült, 1781-ben barokkizálták, végül 1876-ban teljesen átépítették.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Korponai járás települései
 |
|
|---|---|
|
Korpona (Krupina) |
|
