Felsőbágyon
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Felsőbágyon (Horný Badín) | |
---|---|
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Korponai |
Kistérség | Korponai |
Rang | község |
Alapítás éve | 1135 |
Polgármester | Mária Hnilicová |
Népesség | |
Népesség | 191 (2006) |
Népsűrűség | 34 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tengerszint feletti magasság | 311 m |
Terület | 5,63 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Felsőbágyon (1891-ig Felső-Badin szlovákul Horný Badín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. 2001-ben 196 lakosából 195 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Korponától 10 km-re délre fekszik.
[szerkesztés] Története
1135-ben villa Badin néven említik először. A bozóki premontrei apátság birtoka, majd a Balassa és a Fáncsy családé. 1720-ban 14 adózó háztartása volt. 1828-ban 31 házában 185 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, szőlő- és gyümölcstermesztéssel, valamint méhészettel foglalkoztak. Különösen a méhészet fejlődött nagy mértékben és végül már az egész korponai vidéket ellátták mézzel.
Vályi András szerint "BAGYÁN. v. Bagyon. Tót falu Hont Vármegyében, birtokos Ura Zsemberg Uraság, 90lakosai katolikusok, fekszik Prentsfalvátol, mellynek filiája nem meszsze. Nevezetesíti e’ helyet Valaszki Pál Úrnak itten lett születése, a’ ki a’ Magyar Litteraturáról tett jeles munkájával magának szép hírt, és érdemet szerzett; termõ földgye soványas: de fája mind a’ két féle elég, nem külömben legelõje is, szõlõ hegye nintsen, de e’ fogyatkozását helyre hozza Selmetzhez való szomszédsága, melly töle ugyan távolka fekszik; de vagyonnyait ottan jól eladhattyák, melly okból második Osztálybéli. " [1]
Fényes Elek szerint "Bagyon, tót falu, Honth vgyében, Selmecztõl délre 2 mfd., 23 kath., 245 evang. lak. Földje kõsziklás és sovány, de fenyves, bikkes, nyirjes erdeje szép. Evang. templom. F. u. Zsembery fam. – Itt született Valaszky Pál nevezetes tudós. " [2]
1910-ben 211, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A falu közepén kisebb harangtorony található.
- Régi lakóházai a szlovák népi építészet remekei.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Korponai járás települései | |
---|---|
Korpona (Krupina) |