Korpona
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Korpona (szlovákul Krupina, németül Karpfen, latinul Carpona) város Szlovákiában. A Besztercebányai kerület Korponai járásának székhelye. 2001-ben 7991 lakosából 7802 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Zólyomtól 27 km-re délre a Korpona-patak völgyébe erdős hegyek között fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevének eredete vitatott. Az egyik változat szerint a népvándorláskori karpokról kapta a nevét. Mások szerint az itteni szászok a környék tavainak halászatából éltek és pontyokkal kereskedtek. A ponty német "karpfen" nevéből lett a latin Carpona, majd a magyar Korpona.
[szerkesztés] Története
A város területe ősidők óta lakott, határában a luzsicai kultúra hamvasztásos temetőjét és számos emlékét tárták fel. A várost a Hont-Pázmány nemzetség alapította a 11. században, első lakói német hospesek voltak akik a harcokban szerzett érdemeik alapján már I. Istvántól kiváltságokat nyertek. A 13. században II. Endre Erdélyből szász bányászokat telepített ide. Nevét 1238-ban említik először okiratban Corpona néven, amikor a király megrősíti a korponai szászok és a bozóki apátság közötti vámegyezséget. A települést tatárjárás teljesen elpusztította. A város 1244-ben IV. Bélától kapott ismét kiváltságlevelet. Temploma is állt már a 13. században. A 15. század elején védőfalakkal vették körül, majd a husziták 1443-as támadása után a templomot még külön erődítménnyel is körülvették. 1541-ben a város feletti hegycsúcsra őrtornyot építettek, melyet a köznyelv Tarisznyavárként emlegetett. 1564-ben az alsó kapu elé külső erődöt emeltek, melyet 1905-ben bontottak le. 1582-ben a török sikertelenül ostromolta. Az állandó török veszély miatt a 17. század végéig Hont vármegye székhelye. 1604-ben Bocskai vezére Rhédey Ferenc foglalta el. 1605 novemberében országgyűlés színhelye volt. 1626. július 25-én kirabolta a török. 1647. július 24-én ismét török ostromot szenvedett. 1678-ban két török ostromot vert vissza. 1682-ben Thököly, 1703-ban Ocskay foglalta el. 1708. október 23-án Andrássy György visszavonuló kuruc serege gyújtotta fel a várost a császáriak előtt. A harcok megszüntével erődítései fokozatosan pusztultak, kevés maradványa maradt. 1724-ben Olasz Pál püspök algimnáziumot alapított a városban, mely 1848-ig működött. 1910-ben 4016 lakosából 3460 szlovák és 484 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásának székhelye volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- A 13. századi templom körüli erődítmény falai csaknem épségben állnak.
- Plébániatemploma 13. századi román eredetű háromhajós bazilikatemplom, melyet 1669 és 1705 között barokk stílusban építettek át. Későgótikus szárnyasoltárának képei 1520 körül készültek M. S. mester műhelyében.
- A Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt barokk-klasszicista kápolna 1794-ben épült.
- A Szent Anna kápolna 1852-ből való.
- Barokk Szentháromság-szobra 1752-ben készült.
- Az evangélikus templomot 1784 és 1786 között építették klasszicista stílusban, 1824 és 1829 között tornyot építettek hozzá.
- A Szentháromság téren több 16.-17. századi reneszánsz polgárház áll még.
- A városi múzeum a város történetét, néprajzát mutatja be.
- Tarisznyavár őrtorony (a várostól keletre)
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1820-ban Andrej Sládkovič szlovák költő.
- Itt született 1855-ben Elena Maróthy-Šoltésová az első szlovák írónő.
- Itt született 1872-ben Dr. Liffa Aurél geológus.
