Cseri
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Cseri | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Korponai |
| Rang | község |
| Polgármester | Zdenko Ďurovkin |
| Népesség | |
| Népesség | 588 (2005) |
| Népsűrűség | 19 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 440 m |
| Terület | 30,28 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Cseri
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Cseri (szlovákul Cerovo) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. 2001-ben 601 lakosából 579 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Korponától 15 km-re délkeletre 440 m magasan fekszik. Cseri 2000 hektáros területével a korponai régió egyik legnagyobb területű községe.
[szerkesztés] Története
A község területén a korai bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt, de a római korból is kerültek elő leletek. 1273-ban Chery alakban említi először oklevél. Neve a cser (cserfa) növénynévből származik. A Hont nembeli Demeter, majd később helyi nemesek, valamint Csábrág várának biroka volt.
A falutól délnyugatra lévő Pusztavár-hegy északi végében található "régi" Litva (vagy másik nevén Haradnok) várát Hont-Pázmány nemzetségbe tartozó Hont vagy fia, Nagy Ders (Dezső) építtette. Először 1276-ban említik. Ekkor Hontpázmány nemzetségbeli Lampert unokái, Kis Ders és Demeter elfoglalták, és a várban őrzött 3000 márka értéket és okleveleket elrabolták. A király e tettükért jószágvesztésre ítélte őket és birtokaikat Nagy Dersnek juttatta. Még 1307 előtt Hontpázmány nemzetségbe tartozó Nagy Ders fia, Túri Kövér Miklós cserében átadta Litva várát a rokon Hunt fiainak, Dersnek és Demeternek. 1318-ban Hont-Pázmány nemzetségbeli Ders fia Tamás mester tiltakozott, hogy Csák Máté elfoglalta Litva várát, s őt elűzte onnan. Nem sokkal ezután – valószínűleg a tartományúri harcok során – a vár elpusztult. Tőle északnyugatrara, 3 kilométerre azonban egy másik hegyen új várat építettek, mely szintén a „Litva-vár” nevet kapta, a 15. századtól pedig már Csábrágnak nevezik.
A falu a 15. század első felében elnéptelenedett, majd a huszita harcok után népesült be újra. Állítólag régi temploma is a huszita templomépítészet jegyeit viselte magán. Ezt a templomot 1855-ben lebontották. A 16. században Cseri is protestáns falu lett, melynek következtében a lakosság többsége ma is evangélikus. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, csipkeveréssel, szövéssel, fonással foglalkoztak. 1715-ben kúria, malom és 73 háztartás volt a faluban. 1828-ban 192 házában 1156 lakos élt. A 19. században a Coburg család birtoka volt.
Vályi András szerint "CSERI. Tót falu Hont Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Litavához nem meszsze, mellynek filiája. Határbéli legelõje alkalmatosan elég, fája mind a’ kétféle, de mivel szõlõ hegye nintsen, ’s hegyen fekszik a’ helység, az itatásban fogyatkozása vagyon, és földgye is soványos lévén, harmadik Osztálybéli. " [1]
Fényes Elek szerint "Cseri, (Cserovo), nagy tót falu, Hont vgyében, a csabrági várhoz 1/2 mfd. 14 kath. 1125 evang. lak. Evang. anyatemplom. Tágas határja hegyes, kõsziklás, és sovány. Erdeje roppant. F. u. H. Coburg. Ut. p. B.-Gyarmat." [2]
1910-ben 757, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Evangélikus temploma 1855 és 1859 között épült a lebontott régi gótikus templom helyén.
- A falu népi építészetének számos példája ma is megtalálható.
- Különösen szép a falu népviselete.
- A Pusztavár-hegy északi végében "régi" Litva várának csekély romjai.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Községinfó
- Cseri Szlovákia térképén
- Regionhont.sk
- A régi Litva váráról a Várak honlapon (fotók, rajz, történet)
- E-obce.sk
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Korponai járás települései
 |
|
|---|---|
|
Korpona (Krupina) |
|
