Seregély
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 Státusz: közönséges faj
|
|||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Sturnus vulgaris Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
A seregély (Sturnus vulgaris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Eurázsiában széles körben elterjedt faj.
Dél-Afrika, Argentína, Ausztrália, Új-Zéland, a Chatham-szigetek, a Fidzsi-szigetek, Vanuatu és Tonga terülére betelepítették. Szintén betelepítették az Egyesült Államokba, ahol kiválóan meghonosodott. Onnan terjedt el a következő országokba: Kanada, Mexikó, Kuba, Jamaica, Kajmán-szigetek, Haiti; Dominikai Köztársaság; Puerto Rico; Bahama-szigetek
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Rendszeres fészkelő. Februártól novemberig tartozkódik itt, néha áttelel.
[szerkesztés] Alfajai
- Sturnus vulgaris vulgaris – Európa az Urálig; ez az alapfaj
- Sturnus vulgaris faroensis- izolált populáció a Feröer-szigeteken;valamivel nagyobb mint az alapfaj
- Sturnus vulgaris zetlandicus – izolált populációk a Shetland-szigeteken és a Külső-Hebridákon; mérete félúton van az alapfaj és a feröer-szigeteki alfaj között
- Sturnus vulgaris poltaratskyi – Nyugat- és Közép-Szibéria; az alapfajjal ellentétben feje és nyaka bíborosan csillog
- Sturnus vulgaris tauricus – két elkülönült populációja van, az egyik Ukrajna déli részén, a másik pedig a Krím-félszigeten és Törökországban, felsőrésze kékesibolya színben játszik, vállai bronzfényűek
- Sturnus vulgaris purpurascens – a Fekete-tenger keleti partvidéke, Örményország és Északkelet-Törökország; feje és nyaka rézvörösen fénylik
- Sturnus vulgaris caucasicus – Kaukázus északi részétől a Volga torkolatvidékéig, a Kaszpi-tenger déli partvidéke és Délnyugat-Irán;szárnyai bíborfényűek
- Sturnus vulgaris nobilior – a Kaszpi-tengertől keletre Afganisztánig; feje teteje bíborfényű
- Sturnus vulgaris porphyronotus – Közép-Ázsia hegyvidékei a Pamírig;zöldesfényű feje van
- Sturnus vulgaris humii – a Himalája nyugati része; feje kékes színűen csillog
- Sturnus vulgaris minor – Északnyugat-India; jóval kisebb, mint a többi alfaj
- Sturnus vulgaris granti
- Sturnus vulgaris oppenheimi
[szerkesztés] Megjelenése
Hossza 22 centiméter, szárnyai fesztávolsága 37-42 centiméter, tömege 60-90 gramm. A fülfedő tollak zöldek, a szeme barna, a csőre aranysárga, a lába vörösesbarna színű. Tavasszal a hím nászruhája fekete, zöldes és bíboros ércfénnyű színnel.
[szerkesztés] Életmódja
Rovarokat és bogyókat eszik. Nagy tömegekben komoly károkat okoz a mezőgazdaságnak.
[szerkesztés] Szaporodása
Mesterséges fészekodvakkal kertekbe is betelepíthető, de inkább elhagyott harkályodúban, vagy löszfalak, esetleg épületek üregeiben fészkel. Fészekalja 3-7 tojásból áll, melyen 12-14 napig kotlik. A fiókák jellegzetes vérszívója a Carnus hemapterus nevű ektoparazita légy.
[szerkesztés] Források
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja
- Brehm: Az állatok világa
- A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján
