Carnus hemapterus
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|||||||||||||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||
A Carnus hemapterus a rovarok (Insecta) osztályába, a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe és a Carnidae családba tartozó, sötét színű, kistestű légyfaj. A Carnidae család lárvái szaprofágok, tehát különféle holt szerves anyagokban fejlődnek, az imágók pedig többnyire dögön, trágyán, vagy ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) virágain táplálkoznak.
A Carnus génusz fajai azonban madárfiókák vérszíviói, ektoparaziták. A Carnus hemapterus (nincs magyar neve), az egyetlen hazai faj. E légy mintegy 1,5 mm hosszú, és az északi hideg és mérsékelt égövben széles körben elterjedt. Elsősorban a verébnél nagyobb, fészeklakó madarak fészkeiben él. Gyakori pl. a gyöngybagoly, vörös vércse, gyurgyalag és seregély fészkeiben, de soha nem él földön fészkelő fajok fiókáin. A nőstények lárvákat szülnek, melyek a fészekanyagban élnek és valószínűleg bomló szerves anyagokkal táplálkoznak. A bábok áttelelnek, majd a tavasszal kikelő legyek fiókás madárfészkeket keresnek. A csupasz madárfiókákon élnek, főként a fiókák testhajlataiban (pl. hóna alatt és combja tövén) rejtőznek, fény elől futva menekülnek a testfelületen újabb sötét zugokat keresve. A fészekaljon belül a nagyobb testű fiókákat preferálják (Valera et al. 2004). A fiókákon a kifejlett legyek szárnyas és szárny-nélküli alakjai is gyűjthetők, ez utóbbiak jóval gyakoribbak. A szárnyatlan példányokon látható a szárny töve, de a szárny nagyrésze letörött (amint a fenti képen is látható). A fiókák kitollasodásakor a legyek eltűnnek, a fészekanyagban rejtett bábok inaktív állapotban várják a következő költési időpontot (Valera et al. 2006a).
A Carnus hemapterus fertőzés rendszerint nem okozza a madárfiókák súlyos, mérhető mértékű károsodását. Roulin et al . (2001) szerint a gyöngybagoly tojók hasuk pettyezettségével jelzik a Carnus-fertőzöttséggel szembeni genetikai rezisztenciájukat, a pettyesebb tojók fiókái ellenállóbbak. A fogékonyabb fiókákon táplálkozó Carnus legyek termékenyebbek, mint az ellenálló fiókákon táplálkozók. A hímek párválasztáskor a pettyesebb tojókat preferálják. Roulin és munkatársai e kísérletben fiókákat cseréltek a fészkek között, ezzel bizonyították, hogy a fiókák közti különbségek örököltek, és nem pl. az eltérő ivadékgondozásból, vagy más környezeti hatásból adódnak. Lopez-Rull et al. (2007) szerint az egyszínű seregély tojásainak foltozottsága szintén jelzi a Carnus-fertőzöttséggel szembeni ellenállóképesség mértékét, de ennek adaptív értéke nem tisztázott.
 Erősen pettyes has. |
 Közepesen pettyes. |
 Gyengén pettyes has. |
[szerkesztés] Irodalom
- Delyné Draskovits Á, Papp L 1978. Taplólegyek – Gabonalegyek, Odiniidae – Chloropidae. Magyarország Állatvilága, Fauna Hungariae XV: 9.
- Liker A, Márkus M, Vozár Á, Zemankovics E, Rózsa L 2001. Distribution of Carnus hemapterus in a starling colony. Canadian Journal of Zoology, 79, 574-580.
- Lopez-Rull I, Gil M, Gil D 2007. Spots in starling Sturnus unicolor eggs are good indicators of ectoparasite load by Carnus hemapterus (Diptera : Carnidae). Ardeola, 54, 131-134.
- Roulin A, Riolsb C, Dijkstrac C, Ducrestd A-L 2001. Female plumage spottiness signals parasite resistance in the barn owl (Tyto alba). Behavioral Ecology, 12, 103-110.
- Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.
- Václav R, Calero-Torralbo MA, Valera F 2008. Ectoparasite load is linked to ontogeny and cell-mediated immunity in an avian host system with pronounced hatching asynchrony. Biological Journal of the Linnean Society, 94, 463-473.
- Valera F, Casas-Criville A, Calero-Torralbo MA 2006a. Prolonged diapause in the ectoparasite Carnus hemapterus (Diptera: Cyclorrhapha, Acalyptratae) – how frequent is it in parasites? Parasitology, 133, 179–186.
- Valera F, Hoi H, Darolova A, Kristofik J 2004. Size versus health as a cue for host a test of the tasty chick hypothesis. Parasitology, 129, 59-68.
- Valera F, Martin-Vivald M, Carles-Tolra M 2006b. Life-history variation in three coexisting species of carnid flies (Diptera : Carnidae), Carnus hemapterus, Hemeromyia anthracina and Hemeromyia longirostris. European Journal of Entomology, 103, 347-353.
