Gyurgyalag
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
.jpg/250px-Merops_apiaster_(Marek_Szczepanek).jpg) |
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Merops apiaster Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
A gyurgyalag (Merops apiaster) a madarak osztályába, a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, és a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
A Pireneusi-félszigettől az Urál hegységig, illetve Kis-Ázsiától Közép-Ázsián át Kasmírig terjed. Költ Északnyugat-Afrikában és előfordul Dél-Afrikában is.
[szerkesztés] Megjelenése
Tollazata a napfényben ragyogó színeket szór: hasa kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga. Szemsávja, torokszalagja fekete. Hosszú, fekete csőre hegyes és enyhén hajlított. Meleg, napsütötte domboldalakat, a déli fekvésű homokbányákat, folyópartokat kedveli.
[szerkesztés] Életmódja
Európába májusban érkezik, augusztus végén, szeptember elején indul útnak Észak-Afrikába és Nyugat-Ázsiába. Többnyire kisebb-nagyobb szitakötőkkel, lepkékkel és sáskákkal táplálkoznak. Darazsakat és méheket is fogyasztanak, némileg ellenállóak a szúrásukra, de kitépik a fullánkjukat, mielőtt lenyelnék őket. A gyurgyalagot a méhészek valószínűleg kiirtanák, de távolról sem fogyasztanak annyi méhet, mint azt sokan gondolnák. Legfeljebb az esős napok jelenthetnek kivételt, vagy ha a kaptárakat a telep közvetlen közelében helyezik el, szinte felkínálva a méheket.
[szerkesztés] Szaporodása
A meredek lösz vagy homokfalban telepesen fészkel. A partoldalba ássa 1,5-2 m hosszú alagútját, melynek végén található a költőüreg. Általában 5-6 gömb alakú fehér tojást rak. A fiókák jellegzetes vérszívója a Carnus hemapterus nevű ektoparazita légy.
Sokszor a homokkitermelés teremti meg számára az alkalmas fészkelőhelyeket. Másrészt a költési időben végzett homokbányászat gyakran elpusztítja a tojásokat vagy fiókákat.
|
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon elterjedt fészkelő, állománynagysága 20 000 - 30 000 egyed.
[szerkesztés] Védelme
Magyarországon 1982 óta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A Vörös Könyvben mint aktuálisan veszélyeztetett faj nem szerepel.
[szerkesztés] Érdekesség
A gyurgyalagról egy utcát neveztek el Budapest XVII. kerületében, a Madárdombon.
