Lúcs
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Lúcs (szlovákul Lúč na Ostrove) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Dunaszerdahelyi járásban. Kis- és Nagylúcs egyesítése. 2001-ben Lúcs 736 lakosából 704 magyar és 28 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekévse
Dunaszerdahelytől 7 km-re délnyugatra a Csallóköz középső részén fekszik.
[szerkesztés] Története
1248-ban Dénes pozsonyi ispán oklevelében Luche alakban királyi udvarnokok és szolganépek falujaként említik először. Másodszor 1297. július 23-án említik, szintén Luche néven. Lakói kezdetben kiváltságokat élveztek, melyeket azonban később elveszítettek. 1351-ben már tizedet kellett fizetniük. Lúcs a 14. században már két faluból állt. 1303-ban határolják el Theberluche települést. 1316-ban Luce Superiori, azaz Felsőlúcsként szerepel egy oklevélben. 1322-ben már ismét csak Luche néven említik. 1323-ban Zylas Luce néven szerepel. A 15. században már egyértelműen két külön faluból, Kis- és Nagylúcsként szerepel a két falurész. Rozgonyi Simon 1413-as oklevelében Kislúcs Silasluche néven szerepel. Ekkor részben királyi birtok, mint a pozsonyi váruradalomhoz tartozó gellei uradalom része. Nagylúcs a 14. században fejlődött külön faluvá. 1466-ban szintén a gellei uradalom része. A 15. században a Dóczy család birtoka lett, amely ettől kezdve a nagylucsei előnevet használta. 1533-ban Nagylúcsében Lipcsey Gáspárnak 6, Pálffy Péternek 9 adózó portája volt. A 17. század folyamán nagyrész az Aranyossy család birtoka. A század közepén 16 háza és mintegy száz lakosa volt. 1787-ben 26 házában 178 lakos élt. Lakói mind katolikus magyarok voltak. A falu mindvégig a gellei plébánia filiája volt. Az 1634-es kanonoki vizitáció megemlíti a falu templomát is, ahol káplán szolgált. A 19. század elején a Jiringer, második felében a Lizboth család volt a birtokosa.
Vályi András szerint "Kis, és Nagy Lucse. Két falu Posony Vármegy. Kis Lucsenek földes Ura G. Pálfy Uraság, amannak pedig több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek egy máshoz közel, Egyház Gellének szomszédságában, mellynek filiáji, földgyeik közép termékenységűek, rozsot teremnek, réttyek, legelőjök, erdejek nints, el adásra alkalmatos módgyok van." [1]
Fényes Elek szerint "Lucse (Kis), magyar falu, Pozson vmegyében, Ó-Gelléhez 1 fertálynyira: 185 kath. lak., urasági kastélyal, kerttel, sörházzal. F. u. a Pálffy fam. seniorátusa. Ut. p. Pozsonyon át Somorja. Lucse (Nagy), magyar falu, Poson vármegyében, közel Kis-Lucséhoz: 296 kath., 6 zsidó lak. " [2]
1910-ben Kislúcsnak 234, Nagylúcsnak 395 túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. Kis és Nagylúcsot 1960-ban egyesítették.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Nagylúcs kegykápolnája 18. századi eredetű, 1884-ben átépítették, Szent Anna tiszteletére van szentelve, búcsújáróhely.
- Kislúcs kastélya 17. századi, reneszánsz eredetű. A II. világháorút követően különböző célokra használták. Ma a járási hivatal archívuma működik benne.
- Nagylúcs kastélya a 19. század első felében épült klasszicista stílusban. Kezdetben a Jiringer családé, majd 1884-ben akkori tulajdonosa Lizboth Mihály átépíttette. A II. világháborúig a Jeszenszky családé volt. Ezután államosították, majd 1950-től a termelőszövetkezet irodái működtek benne. A kastélyt kisebb park övezi.
[szerkesztés] Híres emberek
- Kislúcson született 1920. április 10-én Zala József költő.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Dunaszerdahelyi járás települései | |
---|---|
Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Albár (Dolný Bar) · Alistál (Dolný Štál) · Bacsfa (Báč) · Baka (Baka) · Balony (Baloň) · Béke (Szlovákia) (Mierovo) · Bögellő (Boheľov) · Bős (Gabčíkovo) · Csallóközkürt (Ohrady) · Csallóköznádasd (Trstená na Ostrove) · Csallóköztárnok (Trnávka) · Csenke (Čenkovce) · Csiliznyárad (Ňárad) · Csilizpatas (Pataš) · Csilizradvány (Čiližská Radvaň) · Csütörtök (Štvrtok na Ostrove) · Dercsika (Jurová) · Diósförgepatony (Orechová Potôň) · Doborgaz (Dobrohošť) · Dunakisfalud (Vieska) · Dunatőkés (Dunajský Klátov) · Egyházkarcsa (Kostolné Kračany) · Ekecs (Okoč) · Gelle (Holice) · Felbár (Horný Bar) · Felsőpatony (Horná Potôň) · Felsővámos (Horné Mýto) · Hegyéte (Kútniky) · Hviezdoslavfalva (Hviezdoslavov) · Illésháza (Nový Život) · Jányok (Janíky) · Keszölcés (Kyselica) · Királyfiakarcsa (Kráľovičove Kračany) · Kisudvarnok (Malé Dvorníky) · Kulcsod (Kľúčovec) · Lég (Lehnice) · Lúcs (Lúč na Ostrove) · Macháza (Macov) · Medve (Medveďov) · Nagybodak (Bodíky) · Nagymad (Mad) · Nagymagyar (Zlaté Klasy) · Nagymegyer (Veľký Meder) · Nagypaka (Veľká Paka) · Nagyszarva (Rohovce) · Nagyudvarnok (Veľké Dvorníky) · Nemesabony (Veľké Blahovo) · Nemesgomba (Hubice) · Nemeshódos (Vydrany) · Nyárasd (Topoľníky) · Nyékvárkony (Vrakúň) · Olgya (Oľdza) · Padány (Padáň) · Pódatejed (Povoda) · Pozsonycsákány (Čakany) · Pozsonyeperjes (Jahodná) · Sárosfa (Blatná na Ostrove) · Sárrét (Blahová) · Somorja (Šamorín) · Szap (Sap) · Szentmihályfa (Michal na Ostrove) · Úszor (Kvetoslavov) · Vajka (Vojka nad Dunajom) · Vásárút (Trhová Hradská) · Vitény (Bellova Ves) |