Jányok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Jányok (szlovákul Janíky) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Dunaszerdahelyi járásban. Alsó- és Felsőjányok egyesítése. 2001-ben 782 lakosából 706 magyar és 71 szlovák volt.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Nevezetességei 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Somorjától 16 km-re északkeletre fekszik.

[szerkesztés] Története

A község területén egykor a hallstatti kultúra települése állt. A felsőjányoki temető sarkánál emelt várdomb a szakemberek szerint egykor a kultúra településhez tartozó sírhalom volt. Jányok települést 1287-ben Jobagio castri de Janok alakban említik először, 1310-ben földesura Jányoki jakab volt. Felsőjányok külön 1311-ben Ianyk Superiori néven szerepel oklevélben. Ettől kezdve a település két részből, Alsó- és Felsőjányokból állt. 1346-ban Alsójányok Streiz Marchard pozsonyi polgár birtoka lett. 1553-ban az óbudai apácák birtoka 13 portával. Később az Eszterházy és a Zichy családé. Felsőjányokon 1553-ban 6 adózó portát számláltak. A felsőjányoki részen egykor egy motte típusú vár állt, melynek keletkezése vitatott. Történészek a 13 – 14. századra teszik építését és nemesi alapításúnak tartják. Mivel középkori forrásokban nem szerepel mások 17. századinak tartják, melyet a török elleni védelem céljára építettek. 1910-ben Alsójányoknak (Dolné Janíky) 259, Felsőjányoknak (Horné Janíky) 244 túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig mindkét falu Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Alsó- és Felsőjányokot 1940-ben egyesítették.

[szerkesztés] Nevezetességei

• A jányoki egykori palánkvár maradványai Alsójányoktól 2 km-re északkeletre a Csillagvár mezőn, 127,3 m magas dombon a Kis-Duna jobb partján fekszenek. A vár valószínűleg a 17. században épült a török elleni végvárrendszer egyik tagjaként. A várat az 1990-es években tárták fel.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Községinfó
• Jányok Szkovákia térképén
• A jányoki palánkvár
• A felsőjányoki motte
• Jányok története a Dunaszerdahelyi régió honlapján

A Dunaszerdahelyi járás települései

Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Albár (Dolný Bar) · Alistál (Dolný Štál) · Bacsfa (Báč) · Baka (Baka) · Balony (Baloň) · Béke (Szlovákia) (Mierovo) · Bögellő (Boheľov) · Bős (Gabčíkovo) · Csallóközkürt (Ohrady) · Csallóköznádasd (Trstená na Ostrove) · Csallóköztárnok (Trnávka) · Csenke (Čenkovce) · Csiliznyárad (Ňárad) · Csilizpatas (Pataš) · Csilizradvány (Čiližská Radvaň) · Csütörtök (Štvrtok na Ostrove) · Dercsika (Jurová) · Diósförgepatony (Orechová Potôň) · Doborgaz (Dobrohošť) · Dunakisfalud (Vieska) · Dunatőkés (Dunajský Klátov) · Egyházkarcsa (Kostolné Kračany) · Ekecs (Okoč) · Gelle (Holice) · Felbár (Horný Bar) · Felsőpatony (Horná Potôň) · Felsővámos (Horné Mýto) · Hegyéte (Kútniky) · Hviezdoslavfalva (Hviezdoslavov) · Illésháza (Nový Život) · Jányok (Janíky) · Keszölcés (Kyselica) · Királyfiakarcsa (Kráľovičove Kračany) · Kisudvarnok (Malé Dvorníky) · Kulcsod (Kľúčovec) · Lég (Lehnice) · Lúcs (Lúč na Ostrove) · Macháza (Macov) · Medve (Medveďov) · Nagybodak (Bodíky) · Nagymad (Mad) · Nagymagyar (Zlaté Klasy) · Nagymegyer (Veľký Meder) · Nagypaka (Veľká Paka) · Nagyszarva (Rohovce) · Nagyudvarnok (Veľké Dvorníky) · Nemesabony (Veľké Blahovo) · Nemesgomba (Hubice) · Nemeshódos (Vydrany) · Nyárasd (Topoľníky) · Nyékvárkony (Vrakúň) · Olgya (Oľdza) · Padány (Padáň) · Pódatejed (Povoda) · Pozsonycsákány (Čakany) · Pozsonyeperjes (Jahodná) · Sárosfa (Blatná na Ostrove) · Sárrét (Blahová) · Somorja (Šamorín) · Szap (Sap) · Szentmihályfa (Michal na Ostrove) · Úszor (Kvetoslavov) · Vajka (Vojka nad Dunajom) · Vásárút (Trhová Hradská) · Vitény (Bellova Ves)