Felbár
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Felbár (Horný Bar) | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Dunaszerdahelyi |
| Kistérség | Dunaszerdahelyi |
| Rang | község |
| Alapítás éve | 1245 |
| Polgármester | Bodó István |
| Népesség | |
| Népesség | 1260 (2006) |
| Népsűrűség | 107 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 120 m |
| Terület | 11,77 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Felbár
|
|
| Felbár weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felbár (szlovákul Horný Bar) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Dunaszerdahelyi járásban. 2001-ben 1075 lakosából 959 magyar és 105 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Dunaszerdahelytől 12 km-re délnyugatra a Duna mentén fekszik, Süly tartozik hozzá.
[szerkesztés] Története
1245-ben királyi birtokként szerepel, neve a régi magyar Baar személynévből származik. 1269-ben Bodobar néven, 1310-ben Obar, 1342-ben Naghbar néven említi oklevél. 1269-ben IV. Béla király Bodo comesnek adományozza. Egykor négytornyos Amadé-kastélya volt, itt élt Amadé László költő, itt írta 1772-ben Mészáros Ignác "Kartigám"ját. Egyesek szerint itt írta Bél Mátyás híres Magyarország történeti földrajzi művét is. Az Amadékon kívül a falu birtokosai voltak az Illésházy, Istvánffy családok is. A 19. század elején a Zichy grófok szereznek itt birtokot. Később a birtokot Szitányi Adolf, tőle pedig Batthyány József gróf vette meg.
Vályi András szerint "Fel Bár. Elegyes magyar falu Poson Vármegyében, ’s az Uraságnak jeles Kastéllyával diszesíttetik, régibb nevezetességeit leírták Iróink, birtokosai Gróf Amade, Báró Bornvill, és más Urak, lakosai katolikusok; tsak egy út választya el, Kis, vagy Albártól, nevezetesíti e’ helyet a’ híres történet író Istvánfi Miklósnak, itten lett születése, a’ ki bétses munkáját e’ helyen készítette. Határja jó termékenységû, de más némelly fogyatkozásai miatt, második Osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Bár (Felsõ v. Fel), magyar falu, Pozson vgyében, 1 fertálynyira a nagy Dunától, s 2 mfdnyire Somorjától a gyõri országútban. Lakja 583 kath., 8 ref., 114 zsidó. Ékesitik az Ullman, (ezelõtt gr. Zichy Ferraris) kastélya, egy meglehetõs nagyságú csinos kerttel. Van egy kath. paroch. temploma, vendégfogadója, elég termékeny határja, erdeje a Duna szigeteiben. Legtöbb részt bir benne Ullmann, azután más számos közbirtokosok, s nemesek. Istvánffy Miklós itt irta magyar históriáját." [2]
1910-ben 655, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. A hozzá tartozó Antónia- és Józsefmajorba az 1920-as években szlovákokat telepítettek. 1960-ban közigazgatásilag Felbárhoz csatolták Nagybodakot és Sülyt, Nagybodak 1990-ben újra önálló község lett.
[szerkesztés] Nevezetességei
Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma gótikus eredetű, 1778-ban barokk stílusban teljesen átépítették.
[szerkesztés] Híres emberek
- A hagyomány szerint itt írta meg Istvánffy Miklós Magyarország történetéről írt 34 kötetes művét.
- Itt hunyt el 1764-ben Amadé László költő a 18. századi magyar szerelmi költészet kiemelkedő alakja.
- Itt élt és alkotott bodóbári és nagylucsei Mészáros Ignác író.
- A templom falán emléktáblát állítottak boldog Batthyány-Strattmann László hercegnek, aki gyakran megfordult a településen a család kastélyában.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
 |
|
|---|---|
|
Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Albár (Dolný Bar) · Alistál (Dolný Štál) · Bacsfa (Báč) · Baka (Baka) · Balony (Baloň) · Béke (Szlovákia) (Mierovo) · Bögellő (Boheľov) · Bős (Gabčíkovo) · Csallóközkürt (Ohrady) · Csallóköznádasd (Trstená na Ostrove) · Csallóköztárnok (Trnávka) · Csenke (Čenkovce) · Csiliznyárad (Ňárad) · Csilizpatas (Pataš) · Csilizradvány (Čiližská Radvaň) · Csütörtök (Štvrtok na Ostrove) · Dercsika (Jurová) · Diósförgepatony (Orechová Potôň) · Doborgaz (Dobrohošť) · Dunakisfalud (Vieska) · Dunatőkés (Dunajský Klátov) · Egyházkarcsa (Kostolné Kračany) · Ekecs (Okoč) · Gelle (Holice) · Felbár (Horný Bar) · Felsőpatony (Horná Potôň) · Felsővámos (Horné Mýto) · Hegyéte (Kútniky) · Hviezdoslavfalva (Hviezdoslavov) · Illésháza (Nový Život) · Jányok (Janíky) · Keszölcés (Kyselica) · Királyfiakarcsa (Kráľovičove Kračany) · Kisudvarnok (Malé Dvorníky) · Kulcsod (Kľúčovec) · Lég (Lehnice) · Lúcs (Lúč na Ostrove) · Macháza (Macov) · Medve (Medveďov) · Nagybodak (Bodíky) · Nagymad (Mad) · Nagymagyar (Zlaté Klasy) · Nagymegyer (Veľký Meder) · Nagypaka (Veľká Paka) · Nagyszarva (Rohovce) · Nagyudvarnok (Veľké Dvorníky) · Nemesabony (Veľké Blahovo) · Nemesgomba (Hubice) · Nemeshódos (Vydrany) · Nyárasd (Topoľníky) · Nyékvárkony (Vrakúň) · Olgya (Oľdza) · Padány (Padáň) · Pódatejed (Povoda) · Pozsonycsákány (Čakany) · Pozsonyeperjes (Jahodná) · Sárosfa (Blatná na Ostrove) · Sárrét (Blahová) · Somorja (Šamorín) · Szap (Sap) · Szentmihályfa (Michal na Ostrove) · Úszor (Kvetoslavov) · Vajka (Vojka nad Dunajom) · Vásárút (Trhová Hradská) · Vitény (Bellova Ves) |
|
