Bős
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Bős Gabčíkovo |
|
---|---|
Címer | Térkép |
Általános jellemzők | |
Kerület: | Nagyszombati |
Járás: | Dunaszerdahelyi |
Fekvés: | é.sz. 47° 54' 00" k.h. 17° 35' 00" |
Tengerszint feletti magasság: | 114 méter t. f. m. |
Terület: | 5.27 km² |
Népesség: | 5117 (2004. december 31.) |
Népsűrűség: | 971 fő/km2 |
Közigazgatási adatok | |
Statisztikai területi egység: | 501573 |
Gépkocsijelzés: | DS |
Előhívószám: | 00421 (0) 31 |
Hivatali címek | |
Cím: | Bősi Városi Hivatal Fő út 1039/21 930 05 Bős |
Web: | www.gabcikovo.sk |
E-mail: | gabcikovo@nextra.sk |
Telefon: | 0709 / 559 41 01 és 0709 / 559 41 03 |
Fax: | 0709 / 559 44 06 |
Politika | |
Polgármester: | Fenes Iván |
Alpolgármester: | Heizer Ferenc |
Testvérváros(ok): | - |
Bős (szlovákul Gabčíkovo, korábban Beš) község Szlovákiában a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában. 2001-ben 5084 lakosából 4598 magyar és 417 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Dunaszerdahelytől 12 km-re délre a Duna bal partján fekszik. ( )
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve az ősmagyar bő főnévből származik, amely törzsfőt, nemzetségfőt jelent. Szlovák nevét 1948-ban Jozef Gabčíkról, az ellenállási mozgalom szlovák hőséről kapta, aki a Heydrich elleni sikeres prágai merénylet után tűzharcban esett el.
[szerkesztés] Története
Területén már a honfoglalás után megtelepedtek a magyar törzsek. Határában feküdt a középkorban Árpád és Árpádsoka falu, melyek Árpád legnyugatibb szállásváltó települései voltak. A falu ősi település, melyet már a 12. század elején (1102-ben) említenek, mint besenyő határőrtelepülést. 1264-től az Amadék birtoka. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben Bess néven szerepel. 1468-ban Mátyás királytól vásártartási jogot kapott. 1553-ban 23 adózó porta volt a faluban. 1565-ben Magyar- és Német-Bös néven két községként szerepel. 1796-ban már mezővárosként említik. Az Amadék helyébe 1845-ben a báró Üchtritz család lépett a település birtokosai közé. 1849-ben határában kisebb csata zajlott. A települést 1850-ben, 1862-ben, 1876-ban és 1878-ban árvíz öntötte el.
Vályi András szerint "BÕS. Elegyes Mezõ Város Poson Vármegyében, földes Urak Gróf Amade Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Csalóköz Szigetében, Csiliz vizétöl körûl vétettetve; határja jó tulajdonságokkal megáldattatott, eladásra is alkalmatos módgyok lévén, elsõ Osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Böös, magyar mezõ-város, Pozsony vármegyében, a Csiliz vize mellett, Pozsonyhoz 6 mfd. Van itt egy kath. paroch. templom, gr. Amadénak nagy kiterjedésü kastélya, sánczokkal körülvétetve, mellette egy szép angolkertje, mellyet a Csiliz vize foly keresztül; vendégfogadó, ménes és tehenészet. – Fõgazdasága tágas réteiben, legelõjében áll; a honnan a lakosok nemcsak sok szarvasmarhákat, lovakat tartanak, hanem ezenfelül szénáért is tetemes summa pénzt vesznek be. Egyébiránt a szénájok nem a legjobb s idegen marha nehezen eszi meg. Lakja 2001 kath., 7 evang., 3 ref., 16 zsidó. F. u. az Amade örök." [2]
1910-ben 2823 lakosából 2805 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Antiochiai Szent Margit temploma a 14. században épült gótikus stílusban, a 15. század végén átalakították, majd 1770-ben Amadé László támogatásával barokk stílusban átépítették.
- Zsinagógáját a 19. század végén építették, de zsidó közössége 1944-ben elpusztult.
- Az Amadé-várkastély elődje egy 15. századi vízivár volt, melyet a 17. században reneszánsz kastéllyá, majd a 18. század második felében gr. Amadé Tádé barokk tornyos kastéllyá alakíttatott át. A festői kastélypark a Csilíz-patak két partján terül el. A hagyomány szerint a kastély déli bástyájának emeletén szülte Mária Terézia II. Józsefet. A parkban strandfürdő található.
- A Tájházban gazdag néprajzi gyűjtemény látható.
- Határában délre található a bősi vizierőmű turbinarendszere, a víztározó és a felvízcsatorna.
[szerkesztés] Kulturális élet
- Kék Duna Vegyes Kar
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1703-ban Amade László költő.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A falu honlapja
- Községinfó
- Tourist-channel.sk
- A bősi vízlépcső (szlovákul)
- Bősi Polgár Info - független hírportál magyar nyelven
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Dunaszerdahelyi járás települései | |
---|---|
Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Albár (Dolný Bar) · Alistál (Dolný Štál) · Bacsfa (Báč) · Baka (Baka) · Balony (Baloň) · Béke (Szlovákia) (Mierovo) · Bögellő (Boheľov) · Bős (Gabčíkovo) · Csallóközkürt (Ohrady) · Csallóköznádasd (Trstená na Ostrove) · Csallóköztárnok (Trnávka) · Csenke (Čenkovce) · Csiliznyárad (Ňárad) · Csilizpatas (Pataš) · Csilizradvány (Čiližská Radvaň) · Csütörtök (Štvrtok na Ostrove) · Dercsika (Jurová) · Diósförgepatony (Orechová Potôň) · Doborgaz (Dobrohošť) · Dunakisfalud (Vieska) · Dunatőkés (Dunajský Klátov) · Egyházkarcsa (Kostolné Kračany) · Ekecs (Okoč) · Gelle (Holice) · Felbár (Horný Bar) · Felsőpatony (Horná Potôň) · Felsővámos (Horné Mýto) · Hegyéte (Kútniky) · Hviezdoslavfalva (Hviezdoslavov) · Illésháza (Nový Život) · Jányok (Janíky) · Keszölcés (Kyselica) · Királyfiakarcsa (Kráľovičove Kračany) · Kisudvarnok (Malé Dvorníky) · Kulcsod (Kľúčovec) · Lég (Lehnice) · Lúcs (Lúč na Ostrove) · Macháza (Macov) · Medve (Medveďov) · Nagybodak (Bodíky) · Nagymad (Mad) · Nagymagyar (Zlaté Klasy) · Nagymegyer (Veľký Meder) · Nagypaka (Veľká Paka) · Nagyszarva (Rohovce) · Nagyudvarnok (Veľké Dvorníky) · Nemesabony (Veľké Blahovo) · Nemesgomba (Hubice) · Nemeshódos (Vydrany) · Nyárasd (Topoľníky) · Nyékvárkony (Vrakúň) · Olgya (Oľdza) · Padány (Padáň) · Pódatejed (Povoda) · Pozsonycsákány (Čakany) · Pozsonyeperjes (Jahodná) · Sárosfa (Blatná na Ostrove) · Sárrét (Blahová) · Somorja (Šamorín) · Szap (Sap) · Szentmihályfa (Michal na Ostrove) · Úszor (Kvetoslavov) · Vajka (Vojka nad Dunajom) · Vásárút (Trhová Hradská) · Vitény (Bellova Ves) |