Baka
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Baka | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Régió | Dunaszerdahelyi |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Dunaszerdahelyi |
| Rang | község |
| Polgármester | Csizik Erzsébet |
| Népesség | |
| Népesség | 1150 (2007) |
| Népsűrűség | 56 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 118 m |
| Terület | 19,99 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Baka
|
|
| Baka weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Baka (szlovákul Baka) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Dunaszerdahelyi járásban. Alsó- és Felsőbaka egyesítése. 2001-ben 1093 lakosából 1011 magyar és 76 szlovák volt. [1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Dunaszerdahelytől 12 km-re délnyugatra az Alsó-Csallóközben fekszik.
[szerkesztés] Története
A falut 1274-ben királyi udvarnokok szállásaként említik, ekkor épült római katolikus temploma is, amely elpusztult. Helyette 1767 és 1770 között újat emeltek, melyet a Mindenszentek tiszteletére szenteltek. 1935-ben újították fel. A község alatt folyó Duna-ágon az ősidők óta épültek vizimalmok.
Vályi András szerint "Alsó Baka. Elegyes lakosú falu Poson Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Bőstöl nem meszsze Tsilíz patakja mellett, hasznos malmai vagynak a’ Duna vizén. Határja középszerű, vagyonnyainak eladására jó alkalmatossága, második Osztálybéli." [2] "Felső Baka. Elegyes magyar falu Poson Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik az előbbeninek szomszédságában, helyben fűrész, és száraz malma van, vízi pedig a’ Dunán jó távól; határja tzín mosó fűvel bővelkedik, réttye, legelője jó, második Osztálybéli." [3]
Fényes Elek szerint "Baka (Alsó, Felső), két egymáshoz közel fekvő magyar falu, Poson vgyében, a Csiliz vizénél, ut. p. Somorjához 3 órányira, a győri utban. Az 1-sőben van 519 kath., 2 ref., 6 zsidó; a másodikban 413 kath., 26 zsidó lak., és egy kath. paroch. templom. Határjok termékeny; rétjek, legelőjök, s a Duna szigetjében erdejük elég. Szarvasmarhát, lovat, juhot, szép mennyiségben tartanak. F. u. Bartal, Kulcsár, Jankó, s más számos nemesek. " [4]
1910-ben 853, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 2001-ben 1093 lakosából 1011 magyar és 76 szlovák volt.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus templom (18. század).
- A községházán helytörténeti gyűjtemény látható.
[szerkesztés] Sport
A bakaiak a huszas évek második felében ismerkedtek meg a futballal Jányi István és Tóth Béla jóvoltából, akik annak idején Pozsonyban végezték tanulmányaikat, ők hozták be a faluba az első futball-labdát. Bakára is beköszöntött a futball, jó termőtalajra hullott, mély gyökereket eresztve meghonosodott - sok-sok ember örömére. A futballklubot 1931-ben alapították, és 2001 augusztusában ünnepelte a 70. évfordulót. Az FC Baka Csallóköz egyik legpatinánsabb klubja, legnagyobb riválisa a Bősi Tornaegylet. A csapat 24 évet játszott a kerületi osztályban, sajnos komoly anyagi gondok miatt a 2005/2006-os szezoban kiestek és jelenleg a dunaszerdahelyi területi szövetségében kiírt első osztályában játsznak. A hazai mez színe piros-kék, míg az idegenbeli mez tiszta fehér.
[szerkesztés] Híres emberek
1871-ben született Bakán Jankó Zoltán. A család Pozsony vármegye nemesei közé tartozott. Gyermekkorát szülőfalujában töltötte, ahol szülei jómódú gazdálkodók voltak. Az egyetemet Pozsonyban végezte, ahol jogot tanult. Tanulmányai befejezése után gazdag közéleti pályát futott be: volt Pozsonyban hivatali tisztviselő, tanácsos, majd mint alispán dolgozott. 1918-ban Pozsony megye főispánjává nevezték ki. Íróként és kultúrpolitikusként tartják számon. Legkiemelkedőbb műve az 1940-ben megjelent Mesél a szülőföldem című könyve. A kötetben szereplő novellák: A mi házunk, A pogánynak keresztelt gyerek, A bécsi rokon, Mozoli bácsi szóhoz jut.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [2]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [3]
 |
|
|---|---|
|
Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Albár (Dolný Bar) · Alistál (Dolný Štál) · Bacsfa (Báč) · Baka (Baka) · Balony (Baloň) · Béke (Szlovákia) (Mierovo) · Bögellő (Boheľov) · Bős (Gabčíkovo) · Csallóközkürt (Ohrady) · Csallóköznádasd (Trstená na Ostrove) · Csallóköztárnok (Trnávka) · Csenke (Čenkovce) · Csiliznyárad (Ňárad) · Csilizpatas (Pataš) · Csilizradvány (Čiližská Radvaň) · Csütörtök (Štvrtok na Ostrove) · Dercsika (Jurová) · Diósförgepatony (Orechová Potôň) · Doborgaz (Dobrohošť) · Dunakisfalud (Vieska) · Dunatőkés (Dunajský Klátov) · Egyházkarcsa (Kostolné Kračany) · Ekecs (Okoč) · Gelle (Holice) · Felbár (Horný Bar) · Felsőpatony (Horná Potôň) · Felsővámos (Horné Mýto) · Hegyéte (Kútniky) · Hviezdoslavfalva (Hviezdoslavov) · Illésháza (Nový Život) · Jányok (Janíky) · Keszölcés (Kyselica) · Királyfiakarcsa (Kráľovičove Kračany) · Kisudvarnok (Malé Dvorníky) · Kulcsod (Kľúčovec) · Lég (Lehnice) · Lúcs (Lúč na Ostrove) · Macháza (Macov) · Medve (Medveďov) · Nagybodak (Bodíky) · Nagymad (Mad) · Nagymagyar (Zlaté Klasy) · Nagymegyer (Veľký Meder) · Nagypaka (Veľká Paka) · Nagyszarva (Rohovce) · Nagyudvarnok (Veľké Dvorníky) · Nemesabony (Veľké Blahovo) · Nemesgomba (Hubice) · Nemeshódos (Vydrany) · Nyárasd (Topoľníky) · Nyékvárkony (Vrakúň) · Olgya (Oľdza) · Padány (Padáň) · Pódatejed (Povoda) · Pozsonycsákány (Čakany) · Pozsonyeperjes (Jahodná) · Sárosfa (Blatná na Ostrove) · Sárrét (Blahová) · Somorja (Šamorín) · Szap (Sap) · Szentmihályfa (Michal na Ostrove) · Úszor (Kvetoslavov) · Vajka (Vojka nad Dunajom) · Vásárút (Trhová Hradská) · Vitény (Bellova Ves) |
|
