Ekecs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47°53′ k. h. 17°48′Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter, Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter

Ekecs
Az ekecsi katolikus templom
Ekecs címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Dunaszerdahelyi
Rang	község
Polgármester	Polák László
Népesség
Népesség	3804 (2001)
Népsűrűség	60 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	112 m
Terület	63,43 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ekecs
é. sz. 47°53′ k. h. 17°48′Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter, Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter
Ekecs weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ekecs (szlovákul Okoč) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Dunaszerdahelyi járásban. 2001-ben 3804 lakosából 3520 magyar és 231 szlovák volt, közigazgatási területe 63,4 km². A mai község 1976-ban jött létre Ekecs és Apácaszakállas egyesítésével, Gólyás (Nový Goľáš), Túzokpuszta (Dropie), Aszódpuszta (Asód), Béle (Malá Belá), Viharos (Viharoš) és Nagyszegmajor (Veľký Sek) tartozik hozzá.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Gazdaság 4 Oktatás, kultúra 5 Nevezetességei 5.1 Apácaszakállas 6 Csatolt részek 6.1 Aszód 6.2 Béle 6.3 Túzokpuszta 7 Testvértelepülés 8 Képtár 8.1 Ekecs 8.2 Apácaszakállas 8.3 Egyéb 9 Lásd még 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Nagymegyertől 5 km-re északkeletre, Gútától 20 km-re délnyugatra fekszik a Csallóköz közepén. Határában kavicsgödrökben kialakult tavak találhatóak.

Ekecs keletről Gútával, Lakszakállassal és Szilassal, délről Nagymegyerrel, nyugatról Alistállal és Nyárasddal, északról Alsóhatárral határos. Keleti határa egyben (1996 óta) a Nagyszombati és a Nyitrai kerület határa, nyugati határában pedig a Határ-kanális egykor Komárom és Pozsony vármegye határa volt. Északon a Kis-Dunáig terjed közigazgatási területe.

Ekecsen áthalad a Nagymegyert (5 km) Nyárasddal (10 km) összekötő 561-es út. Mellékutak kötik össze Alistállal (9 km), Szilassal (4 km), valamint Bogyaréten (9 km) keresztül Gútával (21 km). Vasúti megállóhely a Komárom-Pozsony vonalon.

[szerkesztés] Története

1268-ban Ekech néven említik először, Komárom várának tartozéka volt. Ugyanebben az évben Bolár nevű faluról is említés történik, később azonban már nem. Lakói ősidőktől fogva különböző kiváltságokat élveztek és mint a komáromi vár népei semmilyen egyéb szolgálattal nem tartoztak, főként halászatból éltek. 1349-ben Eketh néven említi oklevél, melyben az esztergomi érsekség itteni birtokáról történik említés. 1460-ban a Nyulak-szigeti apáckolostornak is volt itt birtoka, mely később birtokvita tárgyát is képezte a birtok későbbi tulajdonosai a nagyszombati apácák és a község között. 1550-ben I. Ferdinánd király megerősítette kiváltságaiban a községet. Ezután a Zichy család birtoka, akik a korábban nemességet kapott község lakóitól úrbér fizetését követelték, melyet sokan megtagadtak. 1822 augusztusában majdnem az egész falu leégett, a hajléktalanná vált ekecsieket az apácaszakállasiak fogadták be. 1828-ban 124 házában 887 lakos élt. Lakói a század végéig nagyrészt a Dunán és a Kis-Dunán folytatott halászatból éltek. Fényes Elek Komárom vármegye leírása című munkájában (1848) így ír Ekecsről: Ekecs , magyar f. fekszik a pozsoni országúiban, komaromhoz 3 3/4 mfdnyire; határos Béllé pozsonmegyei pusztával s Nyárasddal; halára lábbal a kis Dunára dűl. Határa 7034 5/8 hold, mellyből 65 1/8 hold belső telek; 2274 h. szántóföld; 1909 hold kaszáló, 1 4/8 h. erdő; 251 1/8 h. nádas és mocsáros térség; 2463 6/8 legelő; 70 1/8 haszonvehetlen. E területből a jobbágyság 106 4/8 telke után bir 2001 5/8 h. szántóföldet, 1526 h. kaszálót. Földe porhanyós fekete agyag, s mind szántófölde, mind rété elsőosztálybeli. — Búza, árpa, zab, tengeri, burgonya, és len leginkább vedelik. A jobbágyok a szarvasmarha- és ló tenyésztést meglehetős kiterjedésben űzik, de ügyetlenül. Az uraság pedig 1500 darab finom birkát tenyészt. Népessége 922 lélek, kik közt 520 r, kath., 402 református, 57 nemes családfő. Mind a katholikusok, mind a reformátusok saját templommal bírnak. Mesterember csak 8 van, u. m. 1 kovács, legényével; 3 takács, 2 szabó, 2 csizmadia. Földesura gr. Zichy István. Hajdan a komáromi vár urodalmához tartozott. [1]

1848-ban a császáriak és a honvédek közötti ütközet zajlott itt le. 1891-ben Ekecsnek vasútállomása, postahivatala és postatakarékpénztára is volt. 1904-ben tűzvész pusztított. 1907-ben a Borovszky-féle vármegyemonográfia a csicsói uradalomhoz tartozónak említi. 1910-ben 544, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott (Béle kivételével, mely Pozsony vármegye része volt), majd Csehszlovákia része lett. 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. Főként katolikus vallású lakói átvészelték a háború utáni kitelepítéseket, ennek köszönhetően ma is magyar többségű a falu. Mai formájában 1976-ban jött létre, amikor Apácaszakállast és Ekecset egyesítették. Ennek előzménye a két falu szövetkezetének egyesítése volt 1973-ban.

2001-ben 2306-an Ekecsen, 1117-en Apácaszakállason, s további kb. 370-en az ide tartozó pusztákon, majorságokban éltek [2].

[szerkesztés] Gazdaság

A rendszerváltás előtt fontos szövetkezeti község volt, az akkor 6300 hektáron gazdálkodó szövetkezet 2007-ben mintegy 3000 hektárt művel. Az állattenyésztés főként Gólyáson van jelen.

[szerkesztés] Oktatás, kultúra

Az 1960-ban létesített Arany János Alapiskolát (magyar nyelvű) 2007-ben 120 gyermek látogatta, itt működik a községi könyvtár is. Itt működik az ország egyetlen magyar nyelvű mentálisan sérülteknek fenntartott szakmunkásképzője (alapiskolával). A falunak két zenekara, moderntánc- és gyermektáncegyüttese (Pimpimpálé) van. Az egyesült községben két művelődési ház (az apácaszakállasi 1938-ban, az ekecsi az 1950-es években épült) található.

[szerkesztés] Nevezetességei

• Szent Vendel tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1790-ben épült barokk-klasszicista stílusban. Főoltára, melyet Szent Vendelt ábrázoló festmény díszít, szintén a 18. század végén készült. Az eredetileg egyhajós épületet a 20. század elején két oldalán hozzáépítésekkel nagyobbították meg. Az 1950-es években a korábban zsindelyes tetőt bádoglapokkal helyettesítették. 2005 nyarán teljes belső rekonstrukciót végeztek a templomban.
• Református temploma 1822-ben épült, valószínűleg egy 1788-ban épített korábbi (nádfedeles vályogépület) imaház helyén. 1901-ben megújították (ekkor épült a tornya is), de 1904-ben egy nagy tűzeset következtében súlyosan megrongálódott. 1954-ben építették újjá a templomhajót.
• A faluban több szakrális kisemlék található:
  • Szent Vendel-kápolna - 18-19. századi
  • Szent Flórián szobra - a Laki és a Fő utca sarkán áll, az 1822-es tűzvész után emelték. 1880-ban Ferenczy István templomgondnok, 2006-ban pedig a községi önkormányzat újította fel.
  • Szeplőtelen Szűz Mária szobra - a katolikus templom udvarán áll, Klimó Tamás és neje Köles Mária emeltette 1863-ban.
  • A Laki utca végénél álló keresztet Kiss Mihály és Bitter Katalin emeltették 1893-ban, a Kereszt és a Vasút utca sarkán álló keresztet Németh János Krisztus halálának 1900. évfordulójára.
• A falu első említésének 730. évfordulójára 1998-ban állított emlékoszlop alkotója Lipcsey György.
• Ekecsen és Apácaszakállason egyaránt található világháborús emlékmű.
• A régi ekecsi községháza 1928-ban épült, az 1980-as évekig a helyi nemzeti bizottság, majd a községi könyvtár és a nyugdájasklub használta. Jelenleg (2008) bankfiókként hasznosítják.

[szerkesztés] Apácaszakállas

• Református templomát 1784. november 28-án szentelték fel, klasszicista stílusban épült, ötszintes tornyát 1804-ben építették hozzá. Kisebbik harangját 1887-ben öntötték, az első világháború során beolvasztott nagyobbik harang helyett 1923-ban Brünnben újat öntettek. Belsejét művészi faragású karzat és a helybeli asszonyok által 1818-ban készített szószék, valamint vörös márványból faragott úrasztal (1870) díszíti. A templom mellett álló parókia 1957-58-ban épült a régi helyén.
• Késő klasszicista kastélya (jelenleg szociális otthon, sérült gyermekek intézete) a 19. század végén épült, értékes védett park tartozik hozzá. Az egykori úrilakot Loránd Leó, budapesti kereskedő építtette, akitől Behle Rozália vásárolta meg, az ő neve után hívják a helybeliek Rózsika-kastélynak.
• A templom előtti téren álló emlékoszlopot Lipcsey György készítette a község első említésének évfordulójára.
• Az apácaszakállasi Speciális Iskola épülete az 1900-as évek elején épült dohányszárítónak. Később lakóépületként szolgált – a tulajdonos neve alapján Čapka-féle kastélynak nevezték. Az 1960-as évekig a környék első nyolcéves magyar tannyelvű iskolájának adott otthont.

[szerkesztés] Csatolt részek

[szerkesztés] Aszód

Aszódpuszta (szlovákul Asód) a Kis-Duna déli partjának közelében, Ekecstől 10 km-re északkeletre fekszik. 1268-ban említik először Ozu néven, 1460-ban már vámos hely és Alsó-Azolcz néven szerepel, majd 1595-ben komáromi várbirtokként említik. Fényes Elek szerint: Aszód, puszta, határos Ekecs, Apácza-Szakálas és Gutta helységekkel; határa egész a kis Dunáig terjed. Áll 1097 4/8 holdból, melly közt 11 2/8 h. belső telek, 121 5/8 h. szántóföld, 808 6/8 h. kaszáló, 86 1/8 h. erdő, 44 1/8 h. mocsár, 26 h. haszonvehetlen. Földe porhanyós fekete agyag, s termékenységre nézve első osztálybeli; bőven terem búzát, árpát, zabot, burgonyát és repczét. A rétek e vidéken a legjobbminőségi szénát gazdagon termik. Van 18 magyar lakosa. Földesura gróf Zichy István, ki itt szép majorságot, és 1500 finom juhot tart. A kis Dunában jó halászat esik. Hajdan a komáromi vár urodalmához tartozott.

[szerkesztés] Béle

Béle (másnéven Nagybélle, szlovákul Jánošíkovo na Ostrove) Ekecstől 5 km-re nyugatra, az Alistálra vezető mellékút mentén fekszik, a Határ-kanálistól nyugatra. A puszta a második világháború előtt a Nyáry-grófok birtoka volt, majd 1945 után 35 terhelyi szlovák családot telepítettek ide, akik családonként 14 hektár földet kaptak. 1948-ban a nagymegyeri állami gazdaság része lett, ekkor a telepesek nagy része elköltözött. Béle központi majornak számított, 700 hektár föld tartozott hozzá, gabonát, kukoricát, cukorrépát és takarmányféléket termesztettek, szarvasmarhát és lovakat tartottak. A gazdaságot az 1990-as évek elején széthordták, a műemlékjellegű magtár és a gazdasági épületek sem maradtak fenn, csak a lakóházak [3].

[szerkesztés] Túzokpuszta

Túzokpuszta (vagy Túzok, szlovákul Dropie) a faluközponttól 5 km-re északnyugatra fekszik, a Nyárasdra vezető út közelében, a Határ-kanális bal partján. 2008-ban 10 család élt itt. Határában állt egykor Búcsúháza település (ma dűlő, a szlovák térképeken Rozlúčka néven szerepel).

[szerkesztés] Testvértelepülés

• Levél, Győr-Moson-Sopron megye - 2007 óta [4]

[szerkesztés] Képtár

[szerkesztés] Ekecs

Az 1980-as években épült községháza	Címeres falutábla	Református templom	Református templom
A Laki utca és a Főutca sarkán	Szent Flórián szobra	A Szűz Mária-szobor	Katolikus templom
Második világháborús emlékmű	A falu alapításának 730. évfordulójára allított emlékmű	A laki úton álló kereszt

[szerkesztés] Apácaszakállas

Ekecs és Apácaszakállas között	A református templom és az Apácaszakállas-emlékmű	A református templom tornya	Református templom
Világháborús emlékmű	Kastélypark

[szerkesztés] Egyéb

Nagyszeg és Gólyás között

Gólyás - majorsági épület 1913-ból

A Komáromi-főcsatorna Gólyásnál

[szerkesztés] Lásd még

• Apácaszakállas

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• Ekecs Szlovákia térképén
• Travelatlas.sk
• Vasárnap, 2007. április 27. (IL/17.), 14.-16. pp.
• Új Szó: Puszták és majorok népe a XXI. században

A Dunaszerdahelyi járás települései

Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Albár (Dolný Bar) · Alistál (Dolný Štál) · Bacsfa (Báč) · Baka (Baka) · Balony (Baloň) · Béke (Szlovákia) (Mierovo) · Bögellő (Boheľov) · Bős (Gabčíkovo) · Csallóközkürt (Ohrady) · Csallóköznádasd (Trstená na Ostrove) · Csallóköztárnok (Trnávka) · Csenke (Čenkovce) · Csiliznyárad (Ňárad) · Csilizpatas (Pataš) · Csilizradvány (Čiližská Radvaň) · Csütörtök (Štvrtok na Ostrove) · Dercsika (Jurová) · Diósförgepatony (Orechová Potôň) · Doborgaz (Dobrohošť) · Dunakisfalud (Vieska) · Dunatőkés (Dunajský Klátov) · Egyházkarcsa (Kostolné Kračany) · Ekecs (Okoč) · Gelle (Holice) · Felbár (Horný Bar) · Felsőpatony (Horná Potôň) · Felsővámos (Horné Mýto) · Hegyéte (Kútniky) · Hviezdoslavfalva (Hviezdoslavov) · Illésháza (Nový Život) · Jányok (Janíky) · Keszölcés (Kyselica) · Királyfiakarcsa (Kráľovičove Kračany) · Kisudvarnok (Malé Dvorníky) · Kulcsod (Kľúčovec) · Lég (Lehnice) · Lúcs (Lúč na Ostrove) · Macháza (Macov) · Medve (Medveďov) · Nagybodak (Bodíky) · Nagymad (Mad) · Nagymagyar (Zlaté Klasy) · Nagymegyer (Veľký Meder) · Nagypaka (Veľká Paka) · Nagyszarva (Rohovce) · Nagyudvarnok (Veľké Dvorníky) · Nemesabony (Veľké Blahovo) · Nemesgomba (Hubice) · Nemeshódos (Vydrany) · Nyárasd (Topoľníky) · Nyékvárkony (Vrakúň) · Olgya (Oľdza) · Padány (Padáň) · Pódatejed (Povoda) · Pozsonycsákány (Čakany) · Pozsonyeperjes (Jahodná) · Sárosfa (Blatná na Ostrove) · Sárrét (Blahová) · Somorja (Šamorín) · Szap (Sap) · Szentmihályfa (Michal na Ostrove) · Úszor (Kvetoslavov) · Vajka (Vojka nad Dunajom) · Vásárút (Trhová Hradská) · Vitény (Bellova Ves)