Brüsszel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Bruxelles/Brussel

zászlaja

címere

Becenév:
„Európa fővárosa”

Elhelyezkedése

Brüsszel elhelyezkedése Belgiumban

Koordinátái: é. sz. 50°50′45’’, k. h. 4°21′27’’

Kormányzat

Ország
Régió

Belgium

Brüsszeli Régió

Alapítás éve

797

Polgármester

Freddy Thielemans

Népesség

Város (2005)

142 853 fő

Agglomeráció

1 975 000 fő

Népsűrűség

4469 fő/km²

Földrajzi jellemzői

Területe

Teljes

162 km²

Magasság

13-70 m

Időzóna
Nyáron (DST)

CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)

Weboldal: www.bruxelles.irisnet.be

Brüsszel (Bruxelles/Brussel) Belgium fővárosa, az EU és a NATO székhelye. Belgium önálló kétnyelvű tartományának és régiójának számít. Míg magának a városnak 142 853 lakosa van, a hozzá tartozó régióval együtt mintegy egymillió lakosú városi övezetet alkot.

[szerkesztés] Fekvése

é. sz. 50°49′60’’, k. h. 4°19′60’’50.8333333333, 4.3333333333

Brüsszel enklávéként ékelődik a flamand tartományba, ez problémás, mert a város többsége franciaajkú, míg így az agglomeráció már Flandria, ahol nincs kétnyelvűség.

[szerkesztés] A lakosság nyelvi megoszlása

Ez a Belgiumban különösen fontos mutató az utóbbi években jelentős változáson ment keresztül. Az első tudományos felmérés a témáról 2000-ben készült, ezt 2005-ben ismételték meg. Az utóbbi eredményei 2008-ban kerültek nyilvánosságra ^[1]. Eszerint a belga főváros lakosságának 95%-a beszéli magas vagy közepes szinten a francia nyelvet. Ez a mutató az előző felméréshez képest változatlan maradt. A hollandul (flamandul) jól beszélők száma azonban 33,29%-ról 23,23%-ra csökkent, míg az angol nyelv ismerete 33,25%-ról 35,4%-ra emelkedett. A spanyol nyelv ugyanakkor 7,39%-kal a negyedik helyre szorította az arabot (6,36%).

A hagyományos francia-holland kétnyelvűséget a brüsszeliek 95%-a természetesnek tartja a munkahelyen. A flamand függetlenség hívei Brüsszelben elenyésző kisebbségben vannak. Érdekesség, hogy a holland anyanyelvűek 92,7%-a szépnek tartja a francia nyelvet, míg a fordított arány csak feleekkora.

[szerkesztés] Közlekedés

Több nagy pályaudvara és három metróvonala van.(1/A,1/B,2). A fő villamosvonalak egy része is a felszín alatt fut a centrumban, valamint több vasúti vonal is a felszín alatt halad át a belvároson.
Antwerpenig tengerjáró hajókkal használható csatornával rendelkezik.
Repülőterek: Bruxelles National (Zaventem), Charleroi (Gosselies) (Ez 50 km-re, délre fekszik a várostól)

[szerkesztés] Története

A legenda szerint a várost a 6. században Goorik alapította. Brüsszel a középkorban (a 7. századtól) a burgundi Németalföld kereskedővárosa volt. A dokumentumok először 996-ban említik I. Ottó német-római császár egyik okmányában Bruocsella néven. 977 és 979 között Karl von Niederlothringen egy várat és egy kápolnát épített a Senne-folyó egyik szigetére. A 11. században várfallal vették körül a várost.

1430-ban Jó Fülöp burgundiai herceg örökölte Barbant tartományt. Ő tette fővárossá Brüsszelt. Ebben az időben építették fel a városházát. A városban felvirágzott a gazdaság: képkészítés, szőnyegkészítés. 1477-től a Habsburg Birodalom része lett.

V. Károly halála után, a fia II. Fülöp örökölte a trónt. Ő hozta létre Brüsszel központtal a Németalföldi tartományt. Sok spanyol földesúr érkezett ekkor a vidékre. 1578–1579-ben alapították meg az Utrechti Uniót, amely a később Hollandia lett 1648-ban a Vesztfáliai béke értelmében létrejött a független Hollandia, Brüsszel viszont nem lett része.

A spanyol örökösödési háború során Brüsszel Ausztriai Habsburg-ágnak lett egyik szép városa. 1795–1815-ig Franciaország része volt. 1830-ig, a függetlenség kikiáltásáig Hollandiához tartozott. I. Leopold 1830-ban a függetlenségkor az ország első királya lett.

A két világháború alatt német megszállás alá került a város.

1958-ban világkiállítás színhelye volt (az Atomium erre az alkalomra készült).

[szerkesztés] Nemzetközi szervezetek

Egyike az Európai Parlament épületeinek

Az EU és a NATO székhelye.

[szerkesztés] Egyetem

1834-ben alapították.

[szerkesztés] Nevezetességei

A városháza a Grote Markt-on (nagy tér)

Grande Place – A főteret flamand polgárházak díszítik.
Szent Mihály és Szent Gudula székesegyház,
Parc du Cinquantenaire (Jubileumi park benne diadalívvel),
Laekenben királyi kastély és pálmaház,
a számos szecessziós bevásárlóutca,
Brüsszel városfalainak maradványai,
Brüsszeli Igazságügyi Palota (franciául:Palais de Justice, hollandul:Justitiepaleis),
az Atomium, amely az 1958-as világkiállítás jelképe volt.
Jelképe a Manneken Pis (Pisilő fiúcska) 60 cm-es szobra a belvárosban a Grande Place közelében.
A Koekelbergi Bazilika.

A Manneken Pis

Brüsszel az Art Nouveau fővárosa – sok más annak tartott várossal ellentétben – az alábbiak miatt:

- az első két szecessziós épületet itt emelték 1893-ban – Hotel Tassel (Victor Horta tervezés) és a Victor Horta magánház (Paul Hankar tervezés)

- sok neves tervező – Victor Horta, Henry van de Velde de az osztrák Josef Hoffmann is – határozott úgy, hogy innovatív gondolataikat itt valósítják meg elsőnek.

- művészek nagy számban az Art Nouveau valóságos invázióját hozták a bútortervezés (pl. Serrurier-Bovy), ékszerkészítés (pl.Wolfers) és más iparművészeti területeken (Gustav Klimt), önállóan és együttes munkával.

- híres művészek ebbe a liberálisabb városba látogatva kerestek ihletet és mutatkoztak be elsőként- Guimard, francia építész vagy Debussy, a zeneszerző

- a helyi városigazgatás és a tehetős városfiak teljes támogatását élvezte minden ilyen megmozdulás, mely az art nouveau épuletek óriási választékát produkálta méretben, stílusban és funkcióban – paloták sorától raktárházakon, üzlethelységeken és kis polgárházakon át iskolákig és koncerttermekig.

- az utódok pedig gondosan megőrizték művészeti hagyatékukat. Így lehet, hogy máig mintegy 1200 art nouveau ház áll és nagy részük látogatható – ezzel a stílus mekkáját alkotva.