Arthur Koestler

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Arthur Koestler (született Kösztler Arturként), (Budapest, 1905. szeptember 5. – London, 1983. március 3.), író, újságíró, társadalomfilozófus.

[szerkesztés] Élete

Budapesten született, és nőtt fel, majd elektromérnöknek tanult a bécsi műegyetemen (Technische Hochschule), tanulmányait azonban nem fejezte be. Egyetemi évei alatt került kapcsolatba a cionista mozgalommal, ennek hatására 1926-ban Palesztinába települt. Itt – egy évnyi sodródás után – újságíróként helyezkedett el, az Ullstein-cég (Németország legnagyobb lapkiadó-vállalata) közel-keleti tudósítója lett. Jeruzsálem után Párizsba, majd Berlinbe helyezték át.

1931. december 31-én belépett a Németországi Kommunista Pártba. A következő év júliusában – miután párttagsága miatt elbocsátották – Szovjetunióba emigrált. 1932 és 1933 folyamán utazásokat tett a Kaukázusban és Szovjet-Közép-Ázsiában. Az ország valós állapotai és a propaganda által terjesztettek közötti ellentmondás miatt megingott hite az oroszországi kommunista mozgalomban betöltött vezető szerepét illetően, majd az 1936-ban kezdődő tisztogatások miatt magától a kommunizmustól is eltávolodott, végül 1938-ban kilépett a pártból.

1936-ban a spanyol polgárháborúról tudósított, a nacionalisták elfogták és halálra ítélték; a kiszabadítására szervezett nemzetközi kampány azonban sikerrel járt. 1939 októberében – vélhetően kommunista múltja miatt – a francia hatóságok letartóztatták, és a Le Vernet-i internálótáborba szállították, ahonnan 1940 januárjában szabadon engedték, de kiutasították az országból, a határozatot azonban a háborús körülmények között nem tudták végrehajtani. Amikor a németek bevonulnak Párizsba, bujkálni kényszerült, majd beállt a Francia Idegenlégióba. Innen megszökött, és előbb Észak-Afrikába, aztán a semleges Portugáliába menekült, majd Angliába – vízum nélkül, ezért újra börtönbe került, ahonnan 1940 decemberében szabadult. Ezután belépett az angol hadseregbe (Pioneer Corps, az egyetlen, ahova ellenséges ország polgárait is besorozhatták – lévén Koestler magyar állampolgár). 1940 decemberében jelent meg először Sötétség délben című regénye, Angliában, amelyben a sztálini tisztogató perekről, és a kommunista ideológiáról rántotta le a leplet. A regény legnagyobb sikerét a háború utáni Franciaországban érte el.

A háború után Londonban élt, s noha rövid időkre Észak-Walesben, Franciaországban és az Amerikai Egyesült Államokban is megtelepedett, végül Londonban talált otthonra. 1955-ben felhagyott a politikai írásokkal, és számos tanulmánykötetet írt, amelyekben tudománytörténeti, -filozófiai témákkal, és az emberi kreativitással foglalkozott, majd élete végén szenvedélyesen vonzódott az ún. ESP (Extra Sensory Perception, érzéken túli érzékelés) jelenségeihez. Idős korában Parkinson-kórban szenvedett, s 1983-ban feleségével együtt öngyilkosságot követett el. Hagyatékából valósult meg az Edinburghi Egyetem Parapszichológiai Tanszéke.

[szerkesztés] Művei

Sötétség délben (1940, Darkness at Noon; 1988 ISBN 9630257971)
Párbeszéd a halállal /Spanyol testamentum/ (1942, Dialogue with Death, 1993 ISBN 9638169117)
Érkezés és indulás (1943, Arrival and Departure, 2000 ISBN 9633797357)
A jógi és a komisszár (1945, The Yogi and the Commissar, ISBN 9638384964 1994)
Nyílvessző a végtelenbe (1952, Arrow in the Blue, 1996 ISBN 9633791472)
A láthatatlan írás (1954, The Invisible Writing, 1997 ISBN 9633792886)
Alvajárók (1959, The Sleepwalkers, 1996 ISBN 9630761084)
Teremtés (1964, The Act of Creation 1998 ISBN 9630763214)
Szellem a gépben (1967, The Ghost in the Machine, 2000 ISBN 9630766833)
A tizenharmadik törzs /A kazár birodalom és öröksége/ (1976, The Thirteenth Tribe, 1990 ISBN 9630283522)