1905
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek
Évek: 1900 – 1901 – 1902 – 1903 – 1904 – 1905 – 1906 – 1907 – 1908 – 1909 – 1910
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
- február 6. – Átadják a forgalomnak a Lajosmizse és Kecskemét közötti vasútvonalat, illetve az ebből kiágazó Kisnyír (ma Hetényegyháza) és Kerekegyháza közötti helyi érdekű vasutat.
- szeptember 5. – Portsmouthban megkezdődnek a béke tárgyalások, melyek az orosz-japán háború végéhez vezetnek.
- szeptember 15. – Vörös Péntek – a szociáldemokraták százezres tömegtüntetése az általános választójogért.
- szeptember 27. – Felavatták a Nagykároly – Mátészalka és Csap közötti vasutat.
- november 18. – Megszületik az önálló Norvég Királyság.
- november 19. – Megnyitják a hívők előtt a budapesti Szent István-templomot, a későbbi Bazilikát. (A zárókő ünnepély letételére csak december 8-án kerül sor)
- Oroszországban megkezdődik a forradalom
- Albert Einstein „csodálatos éve”, melyben három alapvető cikke jelent meg: egyikben kifejleszti a speciális relativitáselméletet, a másikban bizonyítja, hogy az anyag atomokból áll, a harmadikban jelentősen hozzájárul a kvantummechanika fejlődéséhez
- az I. Eszperantó Világkongresszus Boulogne-sur-Merben
- Az 1905 januárjában megtartott Magyarországi országgyűlési választásokon az 1875 óta kormányzó Szabadelvű Párt vereséget szenvedett, ennek ellenére I. Ferenc József 1905. június 18-án báró Fejérváry Géza táborszernagyot, a magyar királyi darabont testőrség kapitányát nevezte ki miniszterelnökké. Az ezt követő, ún. 1905-ös magyarországi belpolitikai válság során az ellenzék Koalíció néven egységbe tömörült, a Fejérváry kormányt alkotmányellenesnek kiáltotta ki, valamint adó- és újoncmegtagadásra szólította fel a követőit. A válság végén, 1906-ban a Koalíció jutott hatalomra és – Magyarország történetében először – jobboldali, polgári kormány alakult.
- A Szontagh nővérek létrehozzák a Csetneki csipke háziiparát
[szerkesztés] Az év témái
[szerkesztés] 1905 a filmművészetben
[szerkesztés] 1905 az irodalomban
[szerkesztés] 1905 a zenében
[szerkesztés] 1905 a tudományban
[szerkesztés] 1905 a sportban
- július 9. – július 30. – 1905-ös Tour de France
- Az FTC nyeri az NB1-et. Ez a klub második bajnoki címe.
- Lásd még: 1905-ben alapított labdarúgóklubok listája
[szerkesztés] Születések
- január 13. – Ábel Olga újságíró, író, műfordító († 1987)
- január 26. – Tamkó Sirató Károly, költő, műfordító, művészettörténész († 1980)
- január 28. – Kulin György, csillagász († 1989)
- február 3. – Paul Ariste, észt nyelvészprofesszor († 1990)
- február 17. – Péter Rózsa, Kossuth-díjas magyar matematikus († 1977)
- március 8. – Keserű Alajos, olimpiai bajnok vízilabdázó († 1965)
- március 27. – Kalmár László, matematikus, az MTA tagja († 1976)
- március 29. – Rejtő Jenő, író († 1943)
- április 3. – Vermes Miklós, Kossuth-díjas középiskolai fizika-, kémia- és matematikatanár, kiváló tankönyvíró és kísérletező († 1990)
- április 11. – József Attila, költő († 1937)
- április 26. – Keleti Márton, filmrendező († 1973)
- május 13. – Fakhruddin Ali Ahmed, India 5. elnöke († 1977)
- június 23. – Iván István, ötvös- és éremművész († 1967)
- július 25. – Elias Canetti, osztrák író († 1994)
- július 31. – Kocsis András, szobrászművész († 1976)
- augusztus 1. – Gáspár Margit, író, műfordító († 1994)
- augusztus 20. – Kunfalvi Rezső, fizikatanár († 1998)
- szeptember 3. – Carl David Anderson, Nobel-díjas amerikai kísérleti fizikus († 1991)
- szeptember 5. – Arthur Koestler, író († 1983)
- szeptember 28. – Darányi József, atléta († 1990)
- október 20. – Arnold Luhaäär, észt súlyemelő († 1965)
- november 17. – Kocsis Antal, olimpiai bajnok ökölvívó († 1994)
- november 18. – Klaus Mann, német író († 1949)
- november 21. – Kozmutza Flóra, magyar pszichológusnő, József Attila kezelője († 1995)
- november 22. – Arma Paul (eredeti nevén Weisshaus Imre), magyar származású francia zeneszerző, zongoraművész, zeneetnológus († 1987)
- november 26. – Emlyn Williams, brit színész, forgatókönyvíró (David Copperfield) († 1987)
- december 1. – Kellér Dezső, író, humorista († 1986)
- december 15. – Farkas Ferenc, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző († 2000)
[szerkesztés] Halálozások
- január 14. – Ernst Abbe, német matematikus, fizikus (* 1840)
- január 24. – Máriássy János, honvéd ezredes (* 1822)
- március 29. – Böhm Pál, festőművész (* 1839)
- március 24. – Jules Verne, francia író (* 1828)
- május 3. – Balás Árpád, egyetemi tanár, mezőgazdász, szakíró (* 1840)
- június 6. – Kulinyi Zsigmond, újságíró, lapszerkesztő (* 1854)
- június 13. – József Károly, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, lovassági tábornok, a Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka (* 1833)
- október 15. – Szász Károly, író, költő (* 1829)
[szerkesztés] Nobel-díjak
| Fizikai | Lénárd Fülöp |
| Kémiai | Johann Friedrich Wilhelm Adolf von Baeyer |
| Orvosi-fiziológiai | Robert Koch |
| Irodalmi | Henryk Sienkiewicz |
| Béke | Bertha von Suttner |
