Vlach jog
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A vlach jog a kétlegelős (transzhumáló) pásztorkodást folytató közép-európai és balkáni népek életmódját és gazdálkodását szabályozó jogok összessége volt. Lényeges elemei az adózási módban és a juhötvenedben nyilvánultak meg. Ez a jog nevével ellentétben nem csak a románokat (régi nevükön vlachokat), hanem más népeket, Magyarországon főként a ruszinokat illette meg. Később éltek vele más népek is, így szlovákok, lengyelek, horvátok és magyarok.
[szerkesztés] Története
A transzhumáló életmódot folytató népesség először a románok körében alakult ki – innen kapta a vlach elnevezést is. A vlachok olyan juh-, ló-, disznó- és kecskefajtákat tartottak, amelyek jól tűrték a zord hegyi legelők hideg éghajlatát. Kezdetben a már meglevő falvak környékén telepedtek meg, a 14. század derekától azonban már önálló településeket is alapítottak. Ezeknek a népeknek saját jogszokásuk volt, amelynek alapját a földesúrnak évente meghatározott számú állat adásának kötelezettsége képezte. Ezt az életmódot a 14. századtól átvette a mai Kárpátalja ruszin lakosságának egy része is.
A vlach jogú falvak Magyarországon a 13. és 16. század között keletkeztek. A kenézek betelepítő tevékenysége révén először Erdélyben jöttek létre, majd az ország más részein is, elsősorban a hegyvidékkel borított területeken, főként a Felvidéken.
A mai Szlovákia területe benépesülésének egyik lényeges eleme volt az északi, nehezen művelhető hegyvidék betelepítése. A hegyvidékein élő pásztorok számos elemmel gazdagították a környező népek kultúráját, ezek a szokások sok helyen egészen a 20. századig fennmaradtak. A nagy nyájakban történő állattartással kapcsolatos sajátos kifejezéseket vezettek be. Specialistái voltak a különböző tejtermékek előállításnak, melyeket részben értékesítettek is. Kultúrájukhoz kötődött a jellegzetes pásztorépítmények, a hegyvidéki viselet, csont- és fafaragások elkészítése és a bőrművesség. Hatással voltak a helyi népviselet és népzene fejlődésére is.
[szerkesztés] A vlach jog legfontosabb elemei
- A vlach jogon betelepített lakosság bírája a kenéz, vagy annak örököse volt. A kenéz felett a királyi tisztek törvényszéke állt és a vitás ügyekben ez itélkezett.
- A betelepítettekre kirótt bírságok összegének egy harmada a kenézt illette meg, kétharmadát pedig a vlach jogú falvak a maguk hasznára fordíthatták.
- A falvak terményük tizedével megválthatták országos közmunka kötelezettségüket.
- A lakosság királyi ötveneddel adózott állatállományából.
