Váci Egyházmegye
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Váci Egyházmegye a Római Katolikus Egyház egyik magyarországi egyházmegyéje, amit Szent István király alapított körülbelül 1000 évvel ezelőtt. Az egyházmegye püspöki székhelye Vác városban van. Jelenlegi püspöke dr. Beer Miklós.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az egyházmegye rövid története
Történetírásunk Pauler Gyula óta elfogadja, hogy a váci egyházmegyét Szent István király (1000-1038) alapította: a fejedelmi törzs Duna-Tisza közötti területére rendelve a püspökséget. A Szűz Máriának szentelt székesegyházat I. Géza király (1074-1077) építtette, és rendelkezése szerint itt is temették el. A garamszentbenedeki apátság alapítólevele (1075) szerint az egyházmegye határai megegyeztek az 1993-ig érvényes határokkal. Szent László király (1077-1095) idejében már létezett a váci káptalan, amely később hiteles- és ítélkező hely lett (1135-1139). A középkorban az öt főesperesség közül az egyik a pesti volt, de a város 1401-ben IX. Bonifác pápa szerint már az esztergomi érsek joghatósága alá tartozott. 1241-ben a tatárok Vácot is feldúlták. A török megszállás előtti 450 templomos helynél a plébániák száma sokkal kevesebb, a legelterjedtebb a bencés (Mogyoród, Tereske) és a premontrei (Garáb, Nagykökényes, Jánoshida, Ócsa) szerzetesrend volt. Az egyházmegye a hódoltság területére esett: püspökeit a török nem tűrte meg. Bár a falusi papok a helyükön maradhattak, pótlásuk a szentelő püspökök távolléte (Nagyszombat, Szepeskáptalan, Pozsony, Nyitra, Győr) miatt nem volt lehetséges. A lelkipásztori munkát 1658-tól a jezsuiták elűzése után a szécsényi és szegedi ferencesek végezték. 1649-től a nagyszombati Seminarium Generale váci egyházmegyei papnövendékeket is nevelt, megindult a plébániai rendszer helyreállításának több évszázados folyamata. Az egyházmegye török uralom (1544-1685) alóli felszabadulása után Pest hovatartozása vitatott volt, Mária Terézia királynő (1740-1780) az esztergomi egyházmegyéhez csatolta (1777). Fokozatosan nőtt a plébániák száma: 1773-ban 59, 1761-ben 82, 1785-ben 89 élt 80-nál több fíliával. A XVIII. sz. első felében kezdődött a püspöki birtok benépesítése. 1770-ben a székeskáptalan újra hiteles hely lett. 1720-ban történt a szeminárium kánoni alapítása, felépült a jelenlegi püspöki székház (1742-1772) és a székesegyház (1761-1772). A ferencesek Szolnokon (1686) és Vácott (1719), a domonkosok feloszlatásukig (1787) Pesten és Vácott (1699), a piaristák Vácott (1714) és Kecskeméten (1715), a kapucinusok Hatvanban (1729) és Gödöllőn (1763), az irgalmasrendiek Vácott (1763) telepedtek le. A XIX. sz-ban erősen érződött a jozefinista szellem gátló hatása: bár a hívek száma 352618-ról (1808) 600389-re (1900) emelkedett, a plébániáké csak 108-ról 122-re növekedett. Fordulatot a XX. sz. hozott: számuk 1949-re a megújuló papnevelés hatására 252 lett. Az Egyház 1945 utáni üldözésének Pétery József püspök (1942-1967) is áldozatul esett. Miként Mindszenty József hercegprímást 1948-ban, 1953-ban őt is letartóztatták, váci bántalmazása után per és ítélet nélkül haláláig Hejcén tartották fogva. A pártállam gyengülésével erősödhetett az egyházmegye hitélete püspökei és papjai szabadabbá váló lelkipásztori munkája nyomán. Felszámolásával pedig a hívek megszabadultak a vallásgyakorlatukat gátló megfélemlítéstől. A rendszerváltás után az egyházmegye fokozatosan visszakapta az egykor államosított épületeit.
[szerkesztés] A püspöki székház
A püspöki székház az Árpád-korban a várbeli székesegyház előtt (a mai ferences templom helyének közelében) állt a székesegyházi iskolával és a kanonokok lakásaival együtt. A püspökök 500 éven át lakták. Sajbán kán tatárjai felégették. Báthori Miklós, Vác humanista püspöke (1474-1506) 30 évig lakta. A török uralom alatt a vár parancsnokainak szálláshelye volt. A felszabaduláskor rommá lett. A második püspöki palota a mai Március 15. téren lévő Siketnéma Intézet középkori eredetű északi szárnyából épült ki. Kéry János (1681-1685), Balogh Miklós (1685-1689) után Dwornikowich Mihály (1689-1705) és Kollonics Zsigmond (1708-1716) püspök 8-8 éven át lakta az épületet. Althan Frigyes püspök (1718-1734) új székház építését határozta el az egykori várfalak északi tövében. Az elkészült kettős pince fölé 50 év múlva Migazzi Kristóf püspök, bíboros (1756-1757, 1762-1786) építtette fel a palotát Meissl Frigyes bécsi építész tervei szerint (1762-1771) váci iparosok munkájával. Berendezéséről Splényi Ferenc püspök (1787-1795) számbavételezése (1787) tájékoztat. Eredetileg Eszterházi Károly püspök (1759-1762) nagyvonalú elgondolása szerint F. A. Pilgram osztrák építész főhomlokzatával a székesegyházra néző palotát tervezett. A jelenlegi székház homlokzata keleti helyett déli fekvésű, hogy a termeket beragyogja a napfény. A székesegyház terére az egyik oldalhomlokzata fordul, folytatásában a kert Migazzi-címeres díszkapujával. Berendezését gróf Csáky Károly Emmánuel püspök (1900-1919) tovább gazdagította. 1951-től a II. emeleten és az I. emelet felében öreg szerzetesnővérek szociális otthona volt, az otthon ma már csak a II. emelet egy részét foglalja el. Keszthelyi Ferenc püspök (1992-2003) a palota belső terének eredeti kialakítását helyreállíttatta. 2004-ben a papi szeminárium átköltözött ide a Konstantin téri épületből.
[szerkesztés] Az egyházmegye élete napjainkban
- A váci alsóvárosi plébániához tartozó Hétkápolna híres búcsújáró hely.
- Az egyházmegyének jelenleg két felsőoktatási intézménye van: az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (korábban ez volt a zsámbéki tanítóképző) és a Borromei Szent Károlyról nevezett Hittudományi Főiskola és Szeminárium (mindkét intézmény Vácon található).
- Az egyházmegye Vác kórházában kórházlelkészi szolgálatot működtet.
- Az egyházmegyében egyházmegyei Könyvtár, püspöki levéltár, kincstár és gyűjtemény, egyházmegyei történeti bizottság, egyházmegyei múzeum és egyházmegyei közösségi ház is működik.