Székesegyház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az Esztergom-budapesti főegyházmegye főszékesegyháza: az esztergomi bazilika Párkány felől (1999)

A székesegyház vagy katedrális (főszékesegyház, társszékesegyház, Olaszországban, német nyelvterületen és gyakran Magyarországon is: dóm) a katolikus és anglikán egyházban (valamint néhány észak-európai evangélikus egyházban is) egy egyházmegye azon temploma, ahol a püspök vagy érsek trónja (görög καθέδρα, kathedra, azaz „trónszék”) található. Ez a templom általában a püspöki vagy érseki rezidencia közelében helyezkedik el.

Egy székesegyház esetében sem az építmény kora, sem mérete, sem az építészeti stílusa nem játszik szerepet, ami viszont minden katedrális esetében meg kell hogy legyen, az a püspök széke (trónja) és egy megfelelő helyiség, ahol a székesegyházi vagy főszékesegyházi káptalan az üléseit tartja.

A régebbi korokban nem feltétlenül a város legnagyobb temploma volt a székesegyház. A 18. századtól kezdve vált jellemzővé, hogy a székesegyházak monumentalitásukkal kiemelkednek környezetükből.

Tartalomjegyzék

1 Az elnevezés eredete
2 A székesegyház a katolikus egyházban
3 Katedrálisok Magyarországon
- 3.1 Főszékesegyházak
- 3.2 Székesegyházak
4 Európai székesegyházak
5 Képek
6 Források

[szerkesztés] Az elnevezés eredete

A katolikus egyházban a székesegyház hivatalos latin nyelvű elnevezése ecclesia cathedralis. Ez az elnevezés először a tarragonai zsinaton 516-ban jelent meg. A magyar elnevezés hű fordítása a latin névnek: a székesegyház, az a templom, ahol a püspök széke, a főszékesegyház pedig az, ahol az érsek trónja található. A budapesti Szent István-bazilika az esztergomi főszékesegyház társszékesegyháza, mivel az esztergom-budapesti érseknek itt is van egy trónja.

Az ortodox egyházakban ez az elnevezés ismeretlen. Ott a püspöki templom elnevezése is egyszerűen templom vagy nagytemplom.

A protestáns egyházakban is általában ismeretlen a székesegyház titulusa. Nincs kitüntetett címe annak a templomnak, amelynek a püspök gyülekezeti lelkésze. Az egyes templomokat legfeljebb méretük vagy koruk alapján különböztetik meg jelzőkkel (nagy-, kis-, ó-, új- vagy öregtemplom).

A dóm elnevezés a latin domus (=ház) szóból származik. A franciában a dôme kifejezés egyúttal kupolát is jelent.

[szerkesztés] A székesegyház a katolikus egyházban

Az egri Bazilika

Egy templom katedrálissá történő kinevezéséről, ha az újonnan alapított egyházmegyéhez vagy egy püspöki székhely más városba történő áthelyezéséhez kapcsolódik, a Római Szentszék hivatott dönteni. Ennek alapvető oka, hogy a püspöki cím magában foglalja az egyházmegye székesegyházának helyt adó város nevét.

Egy új egyházmegye alapításakor a Szentszék az egyházmegye nevét adó városban a székesegyházat, a püspök trónjának helyet, adó templomot is megnevezi. Egy már létező egyházmegye székhelyén indokolt esetben maga a püspök is kijelölhet más templomot székesegyházának.

Vannak olyan egyszer volt egyházmegyei székesegyházak, amelyek megszűnt egyházmegyék esetében vagy más kegyeleti okból megtartották a katedrális elnevezést annak ellenére, hogy ma már nem található bennük püspöki trón.

Olaszországban a katedrálisokat duomo-nak („dóm”) nevezik és ez az elnevezés a katedrálishoz (cattedrale) hasonlóan nagyon elterjedt. Így Németországban a Dom (pl. a Kölni Dóm) vagy Skandináviában Domkirke. Magyarországon ez a név leginkább a Szegedi Dómhoz kapcsolódik, de a Budapesti Szent István társszékesegyházat is gyakran nevezik Szent István Dómnak.