Teutoburgi csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A teutoburgi csata 9 őszén volt, (Teutoburgi erdő) ahol a heruszkok fejedelme, Arminius megsemmisíti Publius Quinctilius Varus három légióját. A csata három napig tartott. Varus konzul előbb tárgyalásokat kezdett Arminius fejedelemmel, aminek eredménye nem lett. Varus nem gondolta, hogy a germánoknak ütőképes hadereje lett volna. Csapatait rendezetlenül küldte a csatába. Arminus viszont az időt kihasználva sikeresen összekovácsolta csapatait, ez volt az első eset, hogy germán törzsek összefogtak. Arminus Rómában nőtt fel, így jól ismerte a légiók mozgását, hadrendjét, harcmodorát. A Varus vezette légiók a Weser melletti táborukból vonultak Aliso (Haltern) castrumba, az úton akadályokba ütköztek, csapdába kerültek. Két napon keresztül Arminus seregei a nehezen mozgó, nehéz felszerelésben lévő légiókat felmorzsolták. A csata harmadik napján nyílt terepen történt a teljes megsemmisítés. A mintegy 25 000 főt számláló római haderő pár katona kivételével, mind elpusztult. A csata után Varus öngyilkos lett. Ez a csata végleg eldöntötte, hogy a Dunától északra és a Rajnától keletre eső területek, nem lettek a Római Birodalom provinciái.

[szerkesztés] Forrás

Az emberiség krónikája 1990. Budapest ISBN 963 783560 1