Arminius
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Arminius (más néven Hermann vagy Ármin, Kr. e. 16 – Kr. u. 19) a cheruskok vezére volt, akinek legnagyobb érdemének azt tudják be, hogy a teutoburgi csatában legyőzte a legyőzhetetlennek hitt római sereget. Az Arminius név a germán Irmin („nagy”) név ellatinosított változata, jelentése – akárcsak a német Hermann-nak – „harci férfi”. A reformáció alatt Luther Márton előszeretettel alkalmazta a Róma ellen való küzdelem szimbólumaként Arminius figuráját. A nagy német romantika időszakában, a XIX. században mitológikus dicsfényt adtak köré, rengeteg festmény és egyéb képzőművészeti alkotás megihletője lett. Az 1930-as évek náci propagandagépezete szintén gyakran vele példáztatta az igazi németséget.
[szerkesztés] Élete
Született Kr. e. 18-ban vagy 17-ben Segimerus, cheruszk hadvezér fiaként, római-stílusú katonai kiképzést kapott és túszként élt Rómában is, ahol volt alkalma figyelni a fejlett római hadviselést.
Kr. u. 9-ben a teutoburgi erdőben vívta meg nagy csatáját, és szövetségesei segítségével győzte le Publius Quinctilius Varus válogatott római hadát. A fényes győzelem után az egységes Róma-ellenes germán-front megteremtéséért küzdött, de ügyét nem koronázta siker: Kr. u. 19-ben saját törzsének vezérei gyilkolták meg.
