Tállya
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
A településen világörökségi helyszín található |
| Tállya | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Észak-Magyarország | |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | |
| Kistérség | Szerencsi | |
| Rang | község | |
| Irányítószám | 3907 | |
| Körzethívószám | 47 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 2179 (2001) | |
| Népsűrűség | 57,40 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 37,96 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Tállya
|
||
Tállya észak-magyarországi városiasodó falu a híres tokaj-hegyaljai borvidéken, Miskolctól 45 km-re keletre.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A környék már az őskorban is lakott volt. A 15. században már városként említik. Nevét feltehetőleg francia nyelvű bevándorlóktól kapta, akiket a tatárjárás után telepítettek a környékre. A név a francia „taille" (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt a domboldal bozótosát kiirtották.
A középkorban vára is volt, de a 16. században már csak romjai álltak, ekkor Lorántffy Zsuzsanna utasítására a kövek nagy részét építkezésekhez használták fel.
A Rákóczi-szabadságharc idején Tállya – a Rákóczi család birtokaként – a kurucok egyik fő bázisa volt. 1711-et követően a család elveszítette Tállyát, és a Bretzenhein, majd a Sóhalmi család birtoka volt.
[szerkesztés] Érdekességek
- IV. Pius pápa a tridenti zsinat idején megkóstolta a tállyai bort, és ezt a kijelentést tette: „Summum Pontificem talia vina decent!”, azaz: „Őszentségének ilyen (tállyai) bor dukál.”
- Helyi legenda szerint 1802-ben Tállyán keresztelték meg Kossuth Lajost, mivel Monokon nem volt evangélikus templom.
- A község központjában szobrot állítottak annak a ténynek, hogy Tállya Európa földrajzi középpontja. Ezt a kitüntetést több település is magáénak vallja, mivel elég szubjektív, hogy tulajdonképpen hol is húzódnak Európa határai.
[szerkesztés] Látnivalók
- Római katolikus templom (barokkosított, eredetileg gótikus)
- Református templom (barokk, 1753)
- Evangélikus templom (későbarokk)
- Vár romjai
- Rákóczi-kúria (17. század)
- Maillot-kastély (1720, ma iskola)
- Balogh-kúria (copf stílusú, 18. század vége, ma napköziotthon)
- Postaház (18. század; a településen 1567 óta működik posta)
- „Európa közepe” szobor
- Lavotta János síremléke
- Encsy-gyűjtemény (ásványok, fosszíliák, őskori leletek)
[szerkesztés] Környező települések
Golop (2 km), Mád (9 km), Rátka (kb. 6 km)
Legközelebbi város: Abaújszántó (4 km)
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1930-ban Alfred Pasternak, Los Angeles-i szülész és orvostörténeti szakíró [1]
- Lavotta János itt van eltemetve
[szerkesztés] Képgaléria
 |
 |
 |
 |
