Szegedi Nemzeti Színház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Szegedi Nemzeti Színház 1883-ban épült a bécsi Ferdinand Fellner (Bécs, 1847. április 19. – Bécs, 1916. március 22.) és Hermann Helmer (Hamburg, 1849. július 13. – Bécs, 1919. július 13.) cége által eklektikus neobarokk stílusban. Megnyitották 1883. október 14-én, 1885-ben leégett, de 1886-ban kisebb változtatásokkal helyreállították.

Tartalomjegyzék 1 Az épület története I. rész 2 Az épület története II. rész 3 Az épület története III. rész 4 A Kisszínház 5 Epilógus 6 Jegyzetek és források

[szerkesztés] Az épület története I. rész

Neves építészek alkotása a Szegedi Nemzeti Színház, számos színházat tervezett a Fellner & Helmer cég Európa-szerte^[1] a monarchia területén is, köztük a pesti Népszínházat (1872–1875) (ez utóbbit 1966-ban bontották le a Blaha Lujza téren mint Nemzeti Színházat), a pesti Vígszínházat (1895-1896), a fiumei (1883), pozsonyi (1886), tatai (1889), a kecskeméti^[2] (1896), a nagyváradi (1895–1899), zágrábi (1895–1898), nyitrai (1901 után), győri (1903 után), a kolozsvári (1904-1906) színházakat^[3], épületeik stílusa a bécsi barokk formavilágát idézi. Megrendelésre más stílusban is dolgoztak, jó példa erre éppen a szegedi Holzer-ház (1882), amelyet ónémet stílusban terveztek.^[4]

Az 1879-es szegedi nagy árvíz (= a Víz^[5]) után rövid idő alatt újjáépült Szeged. A 19. század utolsó évtizedeiben gyarapodásnak indult Szeged lakossága, alkalmas volt az idő egy állandó vidéki színház építésére, országosan is az 1870-1880-as években már szerveződtek a vidéki vándor színészközösségek, s mint fent is jeleztük egész Európában épültek vidéki nagy városokban színházak. Szegeden a lebontott vár helyén a Bástya, a Vörösmarty, a Deák Ferenc és a Wesselényi utca által határolt telket jelölték ki a színház számára. Az új színházépület terveit a köztörvényhatósági bizottság 1981. júliusában egyhangúlag elfogadta. A legolcsóbb ajánlatot tévő Jiraszek Nándor és Krausz Lipót cégére bízták a megvalósítást. A szegedi színháznak használt díszleteket vásároltak az éppen leégett bécsi Ringszínháztól.

A városi vezetők közt vita folyt arról, hogy a tűzjelző^[6] az új színház tetején legyen-e vagy a megmagasított városháza épülő tornyának tetején. Most az utókornak ebből az a haszna, hogy megbíztak egy korabeli fényképészt, Letztert különböző magas pontokról lefényképezni a várost, neki köszönhetjük, hogy a szegedi első színházról is van fénykép.

1883 szeptemberében kész lett a színház kivűlről. A színház belső munkáival is haladtak közben, helybeli kárpitos mesterek, Steifmann és Léderer Mihály vállalkozók végezték a kárpitos munkákat. A színház mennyezetének freskóit (múzsa, tragédia, tánc és zene) Mannheimer Gusztáv festette.

Korabeli tudósítások szerint a Szegedi Nemzeti Színház kívül kékes hamuszínt kapott, belül vöröses aranyszínt. 1883 júniusában a budapesti Schlick-féle vasgyárból leszállították a vasfüggönyt, júliusban elhelyezték a nézőtéren a Szmollény Nándor és Böhm Antal asztalosok által készített székeket. Augusztusban leszállította a Geschomer cég a bronz csillárt, szeptemberben már gázvilágítási próbát tartottak. A homlokzaton elhelyezték a múzsák szobrait. Steimann Frigyes megnyitotta a színház éttermét.

1883 október 14-én maga Ferenc József ausztriai császár Magyarország apostoli királya nyitotta meg a Szegedi Nemzeti Színházat.^[7]

[szerkesztés] Az épület története II. rész

A Szegedi Nemzeti Színház a megnyitástól számított 18 hónapon belül 1885. április 22-én leégett, de a város vezetése nagyon hamar intézkedett annak helyreállításáról.
A bécsi Fellner & Hellmer cég a korábbi tervet a nagyobb tűzbiztonság érdekében átalakította. Ennek megfelelően a színpad tetőzetét fa helyett vas fedélszékre helyezték. A tetőt megemelték, így az egész épület megjelenése kiérleltebb, gazdagabb lett. Az építkezést újra Jiraszek Nándor és Krausz Lipót vállalkozók végezték. 1886. júniusában már sor került a külső és a belső díszítési munkálatokra. A kárpitos munkát Seifmann Mór és özv. Lengyel Lőrincné kárpitos vállalkozók végezték. A nézőtér mennyezeti pannóit (Udvari muzsika, Paraszttánc, Gyemekmaskara, Zenészek) ezúttal Kern Ármin festette. Az aranyozási munkákat Cott bécsi aranyozó vállalta. A gipsz címer Törtel bécsi kőfaragó munkáját dícséri. A nézőtér vasszékeit Hyan berlini gyáros szállította le. A famunkákat Juhász György és Rainer Ferenc asztalos mesterek végezték. A hátsó homlokzaton a Bachust ábrázoló festés bécsi mesterektől való. A második épülethez a csillárt 1886. augusztus 2-án szállították le, szeptember 27-én már világítási főpróba volt.^[8]

Az újjáépített színházat 1886. október 2-án adták át a a színházszerető közönségnek.

[szerkesztés] Az épület története III. rész

Az 1886-os megnyitáshoz számítva éppen 100 évvel később a felújított, rekonstruált színházat adták át a nagyközönségnek 1986. október 4-én. A Szegedi Nemzeti Színház azóta is újra régi pompájában ragyogva, s a modern igényekhez is igazodva szolgálja a színházszerető közönséget.

Sokszor bizony egy rekontrukció többe kerül, mint egy új épület, ez nagyon közismert tény, de az biztos, hogy Szeged város lakói ragaszkodnak régi megszokott épületeikhez, hagyományőrzők, nem is csoda, legalább arra kell vigyázni, ami a Víz után épült meg arra a néhányra is, ami a Víz előttről megmaradt.

[szerkesztés] A Kisszínház

A Szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínháza a Kisszínház. 1928 -1929-ben épült ipartestületi székháznak Ottovai István tervei alapján. Homlokzatát a mesterségeket ábrázoló szobrok díszítik. 1977-ben alakították színházteremmé. 2005 májusában felújítva és kibővítve adták át. A bővítéses rekonstrukcióhoz 2001-ben nyert címzett támogatást a városi önkormányzat.

[szerkesztés] Epilógus

A Szegedi Nemzeti Színháznak a műfajokban mindig széles volt a repertoárja, játszottak prózai színműveket, tragédiákat, vígjátékokat, operákat, operetteket, később musicalt, balettet.

A Szegedi Nemzeti Színháznak számos híres színésze volt és van most is. Szinte igazságtalan, hogy nem tudjuk itt valamennyit felsorolni, mégis néhányat, az 1910-es években fellépett itt Fedák Sári, Rátkai Márton, Hegedűs Gyula, a Tanácsköztársaság idején vezette a színtársulatot Juhász Gyula. Később a Szegedi Nemzeti Színház deszkáin bizonyította tehetségét Bilicsi Tivadar, Jávor Pál, Neményi Lili, Páger Antal, Dayka Margit. Az opera műfajában voltak kiemekedő tehetségek: Pataky Kálmán, Simándy József, Komlóssy Erzsébet, Gregor József. A színházi zenekar egyik híres karmestere Vaszy Viktor.

Az épület szépsége filmrendezőket is megihletett, forgattak itt színházi jeleneteket berliniek, szentpéterváriak, az Oscar-díjas Szabó István Hanussen c. (1988) filmjének több epizódja itt játszódik.^[9]

[szerkesztés] Jegyzetek és források

• Bálint Sándor: Szeged városa. 2. kiad. Szeged, Lazi Könyvkiadó, 2003. 178 o. ill. ISBN 9639416495 Szegedi Nemzeti Szíházról ld. 85., 122. o.
• Déry Attila, Merényi Ferenc: Magyar építészet : 1867-1945. Budapest, Urbino, 2000. 270 o. ill. ISBN 9630034905 Szegedi Nemzeti Színházról ld. 54. o. Sajnos tévesen azt jelzi, hogy itt Szegeden a színházat csak 1883-as leégése után tervezte a Fellner & Helmer cég, holott mind az 1883-as, mind az 1886-os épület a bécsi cég tervei alapján készült.
• Csongrád megye építészeti emlékei/ szerk. Tóth Ferenc. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2000. 759 o. ill. ISBN 9637193286 A Szegedi Nemzet Színházról ld. T Knotik Márta cikkét 517-518. o.
• Somorjai Ferenc: Szeged. [A fényképeket kész., valamint a grafikákat rajz. Somorjai Ferenc.] ; [a térképeket rajz. Zsiga Attila László] 3. jav., bőv. kiad. (Ser. Panoráma : magyar városok, ISSN 0134-1812) Budapest, Medicina, 2002. 325 p. ill. Bibl. pp. 316. ISBN 9632438604 A Szegedi Nemzeti színházról ld. 32., 118-119., 124., 209. o.
• Büro Fellner & Helmer, Wien