Sylvia Kristel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Sylvia Kristel (Utrecht, 1952. szeptember 28. – ) holland színésznő. Világhírnevét az Emmanuelle (1974) című erotikus film főszerepének köszönheti. A szerepet több folytatásban is eljátszotta. Színészi képességeiről eltérőek a vélemények, ám főleg az 1970-es években számos figyelemre méltó alkotásban kamatoztatták előnyös megjelenését, ártatlanságot és érzékiséget egyszerre sugárzó egyéniségét. Kiemelkedően magas IQ-val rendelkezik, anyanyelvén kívül négy nyelven beszél folyékonyan (angol, német, olasz, francia). Fia, Arthur Kristel színész.

[szerkesztés] Pályafutása

[szerkesztés] A kezdetek

Sylvia kiemelkedő intelligenciája elég korán megmutatkozott, éles esze miatt négy osztályt is kihagyhatott az iskolában. Feltűnő szépségének köszönhetően 17 évesen modellszerződést kapott. 1973-ban benevezett a Miss Tv Europe elnevezésű versenyre, melyet meg is nyert. A filmesek is felfigyeltek rá, és még abban az évben három filmszerepet kapott. A Naakt over de schutting című thrillerben énekesként is megcsillogtathatta képességeit az A letter came today című dal előadásával. 1973-ban Hugo Claus, belga író jegyese lett, de a kapcsolat 5 év múlva, házasság nélkül véget ért. Sylvia 1974-ben megkapta azt a szerepet, amely egy csapásra világhírűvé és a '70-es évek legnépszerűbb európai szexbálványává tette.

[szerkesztés] Ledobott láncok

Az Emmanuelle címszerepében

Just Jaeckin, francia képzőművész tevékenységi körét 1974-ben kiterjesztette a filmvilágra is. Elsőként Emmanuelle Arsan híres-hírhedt ponyváját, az Emmanuelle-t filmesítette meg. A főszerepre számos jelölt közül választotta ki Sylviát, mert úgy ítélte meg, hogy benne megvan az a kisugárzás, amely a hősnő hiteles eljátszásához szükséges. Az Emmanuelle óriási felzúdulást váltott ki, a cenzúra is közbeavatkozott, de azt senki nem vonta kétségbe, hogy nem pornográfiáról van szó, hanem az erotika művészi szintű ábrázolására tett kísérletről. A film slágerének magyar változata szerint „A szerelem dalára elindult Emmanuelle, ledobva láncait…”, ám Kristel nem csupán a láncait dobálta le magáról oly vehemensen. Az általa megformált hősnő kezdeményezőnek bizonyult a szexben, és barátja, az idős Mario útmutatásait követve fokozatosan megszabadult a gátlásaitól.

[szerkesztés] A siker évei

Sylvia következő filmje az NSZK-ban forgatott Der Liebesschüler volt. E mű magyar vonatkozású érdekessége, hogy Kristel egyik partnernője a német nyelvterületen akkoriban igen népszerű Tordai Teri volt, aki állítólag külföldi erotikus karrierje legmerészebb alakítását nyújtotta e produkcióban. Az Emmanuelle-nek köszönhetően Sylviára felfigyeltek a filmszakma jelesebb alkotói is: olyan művészek adtak számára fontos szerepeket, mint Jean-Pierre Mocky (Un linceul n'a pas de poches), Alain Robbe-Grillet (Játék a tűzzel), Francis Girod (René, a kutya) vagy a filmerotikában és sztárcsinálásban egyaránt szaktekintélynek mondható Roger Vadim (A hűséges asszony). Természetesen játszott az Emmanuelle második és harmadik részében is, melyek azonban nyomába sem érhettek az inkább esztétikailag, semmint tartalmilag figyelemre méltó előzménynek. Érdekes szerepet kínált Sylvia számára a Franciaországban dolgozó lengyel Walerian Borowczyk a Periféria (1976) című drámájában. Dianát, az arisztokratikus viselkedésű utcalányt formálta meg, aki csupán munkának tekinti a jóképű Sigismonddal (Joe Dallesandro) folytatott viszonyt, ám a családját elveszített férfi egyre erősebben próbál kötődni a lányhoz. Az Utolsó tangó Párizsban hangulatát idéző művészi alkotást egyes országokban az Emmanuelle folytatásaként reklámozták, hogy minél több nézőt becsalogassanak rá. Claude Chabrol Alice utolsó szökése (1977) című drámájában Sylvia a címszereplőt, a jéghideg jellemű Alice-t formálta meg figyelemre méltó módon, ám a mű sajnos nem lett sikeres. 1978-ban hazájában forgatott két filmet: mindkettőben ismert kollégája és honfitársa, Rutger Hauer volt a partnere. A goethei hangvételű Rejtélyekben hideg tartózkodásával öngyilkosságba kergeti a főhőst, ám annak barátja bosszút áll rajta. A II. világháború idején játszódó Pastorale 1943-ban egy kémnőt formált meg. (Utóbbi film eredetileg tévésorozat volt.) Forgatott az olasz Luigi Zampával (Vad ágyak) és Salvatore Samperivel is (Amore in prima classe). Az ötödik muskétás (1979) című kosztümös kalandfilmben többször mutatkozott kosztüm nélkül, akárcsak a vetélytársnőjét megformáló Ursula Andress. A mű egyébként Dumas vasálarcos-sztorijának egyik mozgóképes variációja. Sylvia hollywoodi karrierje a zömmel európai színészekkel forgatott Repülőtér ’79-cel kezdődött, de a csillogó filmváros nem a legelőnyősebb oldalát mutatta a színésznő számára.

[szerkesztés] Hullócsillag

A Lady Chatterley szeretője női főszerepében

Az 1980-as évek kevésbé szerencsés időszak volt Sylvia pályáján. Noha néhány filmje kereskedelmileg sikeresnek bizonyult – például az ismét Jaeckinnel forgatott Lady Chatterley szeretője, melyben Nicholas Clay volt a címszereplő –, a művésznő mégis lejtőre került. Mindössze 32 évesen kellett búcsút mondania Emmanuelle szerepének a széria negyedik részében: a stafétát Mia Nygren vette át. Testhezálló szerep volt Sylvia számára a titokzatos táncosnő, a kémkedésért kivégzett Mata Hari figurája, Curtis Harrington Magyarországon forgatott alkotása azonban kínos kudarcnak bizonyult. A Casanova című tévéfilmben világszerte elismert szépségekkel – Faye Dunaway, Ornella Muti, Hanna Schygulla – került össze (a címszerepet Richard Chamberlain alakította).

Hollywoodi tartózkodása alatt a kábítószer rabja lett, és csak akkor tudott leszokni róla, amikor visszatért Európába. Terápia gyanánt egy ideig nővére utrechti éttermében pincérnőként dolgozott. Az 1990-es évek elején akkori élettársa javaslatára sikeres alakítása felmelegítésével próbálkozott: ismét Emmanuelle szerepét formálta meg. Az újabb Emmanuelle-filmekben azonban a tulajdonképpeni erotikus kalandokat a Marcela Walerstein által megformált fiatalabb alteregója élte át. Érdekesség, hogy Sylvia énekelte az új széria címadó melódiáját. A művésznő 2002-ben torokrák, 2004-ben tüdőrák miatt kapott kezelést. Topor et moi címmel 2004-ben egy animációs rövidfilmet rendezett. 2006 szeptemberében, Franciaországban Nue (Meztelenül) címmel önéletrajzi regénye jelent meg. Jelenleg Amszterdamban él.

[szerkesztés] Filmjei

Sylvia Kristel 2007. szeptember 25-én az életéről készült dokumentumfilm párizsi bemutatóján

2007 Chacun son cinéma ou Ce petit coup au coeur quand la lumière s'éteint et que le film commence (a Cinéma érotique című epizódban)
2002 Bank
2001 Szexi fiúk (Sexy Boys)
2001 De Vriendschap
2001 Vergeef me
2000 Die Unbesiegbaren (tévéfilm)
2000 Lijmen/Het been
1999 An Amsterdam Tale
1999 Film 1
1999 Harry Rents a Room
1997 Gaston háborúja (Gaston's War)
1997 A szexcsapda (Die Sexfalle) (tévéfilm)
1994 Onderweg naar morgen (tévésorozat)
1993 Emmanuelle au 7ème ciel
1993 Beauty School
1993 Mindörökké Emmanuelle (Emmanuelle Forever)
1993 Emmanuelle Velencében (Emmanuelle in Venice)
1993 Emmanuelle szerelme (Emmanuelle's Love)
1992 Seong-ae-ui chimmuk
1992 Emmanuelle's Magic
1992 Emmanuelle illata (Emmanuelle's Perfume)
1992 Emmanuelle bosszúja (Emmanuelle's Revenge)
1992 Emmanuelle titka (Emmanuelle's Secret)
1990 Perzselő szenvedély (Hot Blood)
1990 In the Shadow of the Sandcastle
1989 Dracula's Widow
1987 Casanova (tévéfilm)
1987 The Arrogant
1985 Vörös börtön (Red Heat)
1985 Mata Hari
1985 A nagy fogadás (The Big Bet)
1984 Emmanuelle IV
1983 Private School
1981 Magánórák (Private Lessons)
1981 Lady Chatterley szeretője (Lady Chatterley's Lover)
1981 A milliókat érő arc (The Million Dollar Face) (tévéfilm)
1980 The Nude Bomb
1979 Repülőtér ’79 (The Concorde: Airport '79)
1979 Az ötödik muskétás (The Fifth Musketeer)
1979 Amore in prima classe
1979 Vad ágyak (Letti selvaggi)
1978 Pastorale 1943
1978 Rejtélyek (Mysteries)
1977 Good-bye, Emmanuelle
1977 Alice utolsó szökése (Alice ou la dernière fugue)
1976 Periféria (La Marge)
1976 A hűséges asszony (Une femme fidèle)
1976 René, a kutya (René la canne)
1975 Emmanuelle 2
1975 Játék a tűzzel (Le Jeu avec le feu)
1974 Un linceul n'a pas de poches
1974 Der Liebesschüler
1974 Emmanuelle
1973 Naakt over de schutting
1973 Because of the Cats
1973 Frank en Eva