Stanley Kubrick
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Stanley Kubrick (USA, New York, Bronx, 1928. július 26. – 1999. március 7.) amerikai filmrendező és producer, akit a 20. század második felének egyik nagy hatású és innovatív filmkészítőjeként tartanak számon. Kubrick filmjeire, melyeknek többségét irodalmi művekből adaptálta, az újító technikai megoldások, eredeti történetmesélés és szellemesség jellemző.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Kubrick 1928. július 26-án született Bronx-ban, New York-ban, az Amerikai Egyesült Államokban, Jacques Kubrick és felesége, Gertrude (született Perveler) első gyermekeként. A második gyermek, Barbara, 1934-ben jött a világra. Jacques, akinek szülei osztrák, román, lengyel gyökerekkel rendelkező zsidó bevándorlók voltak, sikeres orvosként dolgozott. Amikor Kubrick 12 éves lett, édesapja megtanította sakkozni. Tizenhárom évesen Jacques vett Stanley-nek egy Graflex kamerát és felkeltette Kubrick érdeklődését az életképek fotózása terén. Ekkoriban kezdte érdekelni a jazz és elhatározta, hogy dobos lesz. 17 éves volt, mikor iskolába menet lefényképezte a Franklin Delano Roosevelt halálhírét hirdető újságosstandot. A képet elküldte a Look magazinnak, mely azon nyomban fizetett fotóriporternek bérelte a tizenéves Kubrickot.
Filmezéssel az 1950-es évek elején kezdett foglalkozni. Kezdetben amatőr dokumentumfilmeket csinált (Day of the Flight, Flying Padre) melyeket egy amatőr kamerával maga fényképezett, vágott és rendezett. 1953-ban félig amatőr módon elkészítette első nagyjátékfilmjét, Fear and Desire címmel.
Az áttörést negyedik filmje, az 1957-es Dicsőség ösvényei (Paths of Glory) (még mindig "független" produkció) jelentette Kubrick számára. A Kirk Douglas főszereplésével készített, kritika által elismert háborúellenes filmben jelennek meg először a Kubrickra jellemző filmes technikák, mint például a hosszú, "bolyongó" snitt (ezúttal a lövészárokban). 1960-ban szintén Kirk Douglas főszereplésével készítette Kubrick egyetlen "hollywoodi" filmjét, az ókori rabszolgalázadásról szóló Spartacus-t. A film rendezésére maga Douglas kérte fel Kubrickot, miután összeveszett az eredeti rendezővel, Anthony Mann-el. Mivel Kubrick csupán "beugrott" a magas költségvetésű hollywoodi eposz rendezői széke mögé, se a forgatókönyvbe se a film stílusába nem volt beleszólása. Ő maga is az egyik legrosszabb élményének nevezte a filmet és megesküdött, hogy többet nem dolgozik ilyen körülmények között. 1962-ben Kubrick Angliába utazott és itt forgatta le a Vladimir Nabokov híres-hírhedt regényéből készített Lolitá-t. Kubricknak olyannyira megtetszett a helyi filmkészítési módszer, továbbá az, hogy társproducerként saját kezet kap filmjei elkészítésében, hogy úgy döntött, ebben az országban telepszik le és dolgozik tovább. Továbbá ebben a filmben rendezte először Peter Sellers-t, aki a két évvel későbbi Dr. Strangelove-ban is főszerepet játszik.
A Dr. Strangelove elismerő kritikái után Kubrick érdeklődése a science fiction felé fordult. Azt tervezte, hogy elkészíti a "közmondásosan jó sci-fi filmet". A tervhez segítségül hívta az angol-sri lankai sci-fi írót, Arthur C. Clarke-ot. Kettejük közreműködésével 4 éven keresztül készült a minden addigi konvenciót és technikai fogást felülmúló, máig a műfaj legnagyobb klasszikusának tartott 2001: Űrodüsszeia (2001: A Space Odyssey) (1968). Három évvel később – miután Napóleonról készítendő filmje ötletéről lemondott – Kubrick jóval alacsonyabb költségvetésből elkészítette az Anthony Burgess kult-regényéből adaptált – azóta kult-filmmé vált – Mechanikus narancs-ot, mely szintén a jövőben, egy anti-utópisztikus Angliában mutatja be a viselkedés-kontroll "bűn kiölő" terápiájának kétes hatását. A film kendőzetlen brutalitása és szexualitása miatt hamar botrányokat szült. Kubrick saját maga vonta vissza a forgalmazásból, így egészen haláláig nem lehetett moziban látni.
Kubrick innét kezdve ritkábban, 5-10 évente készített filmeket. Az 1975-ös, kevésbé ismert Barry Lyndon egy William Makepeace Thackeray regényen alapuló 18. századi pikareszk, mellyel Kubrick – hasonlóan a 2001: Űrodüsszeiához – a "tökéletes kosztümös filmet" akarta elkészíteni. A háromórás alkotás sajátossága, hogy a történéseket "improvizálták" a regény aktuális fejezetét felhasználva a forgatáskor, illetve hogy a hitelesség kedvéért minden jelenetet természetes fénynél vettek fel.
A Stephen King horror-bestselleréből készített Ragyogás (1980) ismét kult-filmmé vált, köszönhetően Kubrick mesteri feszültségteremtő-képességének, illetve Jack Nicholson és a főbb színészek tökéletes játékának. Habár maga King elégedetlen volt vele, szerinte Kubrick – mint általában minden filmjében – túlságosan eltért az irodalmi alapanyagtól. (King irányításával később egy tévés minisorozatban szinte betűre pontosan adaptálták a regényt.)
Kubrick már a '80-as évek elején foglalkozni kezdett egy, a vietnami háború borzalmait megörökítő film ötletével, azonban – olyan filmek, mint az Apokalipszis most vagy A szakasz hatására – a projektet évekig pihenni hagyta. Végül 1987-ben készült el a részben igaz történet – Gustav Hasford emlékiratai – által inspirált Acéllövedék című film.
A '90-es évek elején Kubrick ismét sci-fit akart forgatni, Brian Aldiss novellájából, "A szuperjátékok kitartanak egy nyarat"-ból készítette el az A.I. Mesterséges értelem című film terveit. Azonban a film végül nem körvonalazódott, részben mert Kubrick nem találta elengendőnek a rendelkezésre álló technológiát. Végül halála után, Steven Spielberg rendezésében valósult meg a film terve.
12 évvel utolsó rendezését követően forgatta Kubrick utolsó filmjét, az 1999-es Tágra zárt szemek-et, mely Arthur Schnitzler botránykönyve alapján egy New York-i orvos (Tom Cruise) és felesége (Nicole Kidman) a szexuális fantáziák és rejtett szekták világában tett utazását mutatja be. 1999. március 7-én Kubrick szívrohamban meghalt, így a premiert már nem érte meg.
[szerkesztés] A Kubrick-filmek sajátosságai
- Filmjeiben Kubrick gyakran használ hosszú, perceken át tartó snitteket, legtöbbször "kocsizó" kameramozgással, amint végighaladunk egy jellegzetes belső téren (pl. a Ragyogás szállodája, a 2001 űrhajója vagy a Dicsőség ösvényei lövészárkai).
- Kubrick – első két filmjétől eltekintve – minden alkotását regény vagy irodalmi alapanyag alapján forgatta, általában tartalmilag igencsak eltérve az eredeti műtől.
- Kubrick utálta a szélesvásznú technikát, ezért minden filmjét – eltekintve a 70mm-re forgatott Spartacus-tól és 2001-től – normál, 1.37:1 képarányban forgatta. (Mozikban ezen filmek nagytöbbségét "letakarták" 1.85:1 vagy 1.66:1 képarányra.)
- Filmjeiben Kubrick gyakran használt narrátort (vagy insert feliratokat).
- A 2001-től kezdve Kubrick egyetlen filmjéhez sem készíttetett eredeti zenét, hanem már létező zeneműveket használt fel. (Legtöbbször komolyzenét, illetve az Acéllövedék esetében rockzenét.)
- Gyakoriak az arcokról készült közelképek.
- Kubrick minden filmje végén (még jóval ennek divatnak elmúlta után is) használja a "The End" feliratot.
[szerkesztés] Filmográfia
Dokumentum-, rövidfilmek
- Day of the Fight (1951)
- Flying Padre (1951)
- The Seafarers (1953)
Nagyjátékfilmek
- Fear and Desire (1953)
- Killer's Kiss (1955)
- The Killing (1956)
- A dicsőség ösvényei (Paths of Glory)
- Spartacus (1960)
- Lolita (1962)
- Dr. Strangelove avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, sőt meg is lehet szeretni (Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb) (1964)
- 2001: Űrodüsszeia (2001: A Space Odyssey) (1968)
- Mechanikus narancs (A Clockwork Orange) (1971)
- Barry Lyndon (1975)
- Ragyogás (The Shining) (1980)
- Acéllövedék (Full Metal Jacket) (1987)
- Tágra zárt szemek (Eyes Wide Shut) (1999)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- The Authorized Stanley Kubrick Web Site by Warner Bros.
- Essay on Kubrick and genius
- Essay on Full Metal Jacket
- Stanley Kubrick az All Movi Guide-ban
- Kubrick Multimedia Film Guide
- Interjúk, fotók
- Multi-media Kubrick archive
- Életrajzi adatok
- Tillmann J. A. : A megalit, avagy a nagy attraktor. A 2001 Űrodüsszeia és a médium metafizikája
