Sarki csér
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Sterna paradisaea Pontoppidan, 1763 |
|||||||||||||||||
 Fészkelési, vonulási és telelési területe
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Egyéb név | |||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
A sarki csér (Sterna paradisaea) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a csérfélék (Sternidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Eurázsia és Észak-Amerika északi részén költ, Az északi sarkvidékről, a déli sarkvidékig vándorol, általában a szárazföld vonalát követi. Tenger- és folyóparoknál, tundrákon lévő tavaknál fészkel, az év többi részét a tenger fölött tölti.
[szerkesztés] Megjelenése
Átlagos testhossza 33-35 centiméter, szárnyfesztávolsága 75-85 centiméteres, testtömege 75-85 gramm. Feje felső része fekete, a csőre vörös. A tollazata a víziállatokhoz hasonló, a háta kékesszürke, az alsó fele fehér. Felülről nehéz észre venni a tenger színe, alulról pedig a nap miatt.
[szerkesztés] Életmódja
Halakkal táplálkozik, melyet zuhanó repüléssel a vízbe vetődve, 1-6 méter mélyen is megfog. Keskeny szárnya és villás farka ideális repülővé teszi.
[szerkesztés] Szaporodása
Nagy telepekben költ, a fészkét szinte a csupasz földre rakja. Fészekalja 1-3 tojásból áll, melyen 20-24 napig kotlik.
|
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon ritka vendég, csak kóborló példányok fordulnak elő.
[szerkesztés] Védettsége
Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 forint.
[szerkesztés] Forrás
[szerkesztés] Külső hivatkozás
