Pajzsmirigyhormonok
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A pajzsmirigy két fontos hormont termel: a thyroxint (tiroxin vagy rövidítve T4) és a trijód-thyronint (trijód-tironin vagy T3). A T4 négy jódatomot, a T3 pedig három jódatomot tartalmazó thyirozin-alapú fehérje. A kész hormonok a pajzsmirigyben a thyreoglobulin nevű fehérjéhez kötődve a pajzsmirigysejtek raktáraiban tárolódnak. Innen a szervezet igényei szerint a pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) hatására szabadulnak ki a véráramba. A pajzsmirigy 90%-ban T4-et termel, melynek a biológiai aktivitása 3-4-szer gyengébb a T3-énál. A T4 a vérkeringésben T3-má tud alakulni. Ezzel a szabályzó mechanizmussal biztosítja a szervezet, hogy mindig a megfelelő mennyiségű aktív hormon legyen a keringésben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Szintézis
A pajzsmirigysejteknek a normális hormontermeléshez jódra van szükségük. A jódot egy aktív transzport során a keringésből veszik fel. A felvett jód a sejtekben H2O2 segítségével oxidálódik és beépül a thyrozinmolekulákba. Ezt a folyamatot a pajzsmirigy-peroxidáz (tireoperoxidáz, rövidítve: TPO) nevű enzim katalizálja. Egy jódatom beépülésével képződik a 3'-monojód-thyrozin (MIT), két jódatom beépülésével a 3',5'-dijód-thyrozin (DIT). Két DIT molekula kötésével alakul ki a tetrajód-thyronin, azaz a négy jódatomot tartalmazó thyroxin (T4). Egy DIT és egy MIT molekula alkotja a három jódatomnal bíró trijód-thyronint (T3).
- DIT + DIT = thyroxin (T4)
- MIT + DIT = trijód-thyronin (T3)
A kész hormonok a thyreoglobulin nevű fehérjéhez kötve raktározódnak a pajzsmirigysejtek kolloidnak nevezett raktáraiban. Innen a TSH hatására szabadulnak fel és kerülnek a véráramba. Naponta 100 μg thyroxin és kb. 10 μg trijód-thyronin szabadul fel.
[szerkesztés] T4 és T3 a vérkeringésben
A pajzsmirigyhormonok a véráramban nagyon magas arányban (99,9%) fehérjéhez kötődnek és így szállítódnak. A véráramban található hormonmennyiségnek csak nagyon kicsi része marad "szabadon" (free T4 és T3, rövidítve fT4 és fT3), ellenben csak ennek a kis mennyiségnek van biológiai aktivitása. Emiatt az orvosi vizsgálatok során csak az fT4 és fT3 értékeknek van információértéke.
| Kötődés | Százalék |
| thyroxin-kötő fehérjéhez (thyroxine-binding globulin; TBG) kötött | 70% |
| transthyretinhez (TTR) vagy thyroxine-kötő prealbuminhoz (TBPA) kötött | 10-15% |
| albuminhoz kötött | 15-20% |
| szabad T4 (fT4) | 0.03% |
| szabad T3 (fT3) | 0.3% |
A T3 kötési affinitása a kötő-fehérjékhez kisebb mint a T4-é, de még így is nagy mennyiségben fehérjéhez kötve szállítódik a vérben. A T4 felezési ideje (kb. 8 nap) hosszabb mint a T3-é (1-2 nap).
Számos szövet képes a T4-t T3-má alakítani (perifériás konverzió) egy szelén-enzim segítségével (1',5'-dejodináz).
[szerkesztés] Hatásai
A pajzsmirigy-hormonok a szervezet valamennyi sejtjének aktivitását szabályozzák. Elősegítik a sejtek oxigén felvételét, ezáltal szabályozzák a táplálék fő elemeinek (zsírok, szénhidrátok, fehérjék) sejtszintű hasznosítását, vagyis az alapmetabolizmust, a sejt energiafelhasználását. Továbbá, a pajzsmirigy-hormonok befolyásolják a fehérjék szintézisét és növelik a szervezet érzékenységét katekolaminokkal (pl. adrenalin) szemben. A pajzsmirigy-hormonok fontosak valamennyi sejt fejlődéséhez és normális differenciálódásához, fontos szerepet játszanak a magzat testi és idegrendszeri fejlődésében. A Magyarországon ma már ritka súlyos jódhiány és a következményes pajzsmirigyhormon-alultermelés magzati korban visszafordíthatatlan idegrendszeri fejlődési zavarhoz és kis termethez vezet. Az izomsejtekben a pajzsmirigy-hormonok úgy módosítják a myoglobulint, hogy az egy kifejezettebb ATP-áz hatással és kontrakciótulajdonságokkal bír, és így munkabíróbb.
A pajzsmirigy-hormonok:
- megnövelik a mitokondriumok oxidatív anyagcseréjét
- növelik az oxigén és energiafelhasználást valamint a hőtermelést
- katabolikus, lipolitikus és glikogénlebontó hatásúak.
[szerkesztés] Szabályozás
[szerkesztés] Centrális negatív visszacsatolás
A pajzsmirigy-hormonok legfontosabb szabályozója az agyalapi mirigyben termelődő pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH). Amikor a pajzsmirigy-hormonok koncentrációja a vérben csökken, az agyalapi mirigy több TSH-t termel és így megnöveli a hormon kiválasztását. Ha a pajzsmirigy-hormonok koncentrációja emelkedik, a TSH-termelés csökken. Ezzel a negatív visszacsatolással (angolul: negative feedback) a szervezet eléri, hogy a T3 és T4 koncentrációja bizonyos határok között állandó marad.
[szerkesztés] Perifériás reguláció
A centrális szabályozáson kívül számos lokális tényező befolyásolja a pajzsmirigy-hormonok hatását. A pajzsmirigysejtek a jódfelvétel szabályozásával valamint a véráramba juttatott T3/T4 arányával képesek a hormonok hatását regulálni (autoreguláció). A kötő-fehérjék változásai a szabad hormonmennyiséget befolyásolják. A pajzsmirigyen kívül számos szövet képes a 1',5'-dejodináz (egy szelén-enzim) segítségével a T4-et az aktívabb T3-má alakítani (perifériás konverzió), ami fontos lokális szabályozó hatással bír.
[szerkesztés] A működés zavarai
A pajzsmirigy funkció zavarai származhatnak a pajzsmirigy-hormonok túltermeléséből (hyperthyreosis) vagy éppen fordítva: a hormonok hiányából vagy alultermeléséből (hypothyreosis).
[szerkesztés] Hyperthyreosis
Hyperthyreosisnak nevezzük azt az állapotot, amikor túl sok pajzsmirigy-hormon termelődik. A vérben emelkedett fT4 és fT3 koncentrációkat látni, a TSH-szint ennek megfelelően alacsony. A betegség különböző okokból alakulhat ki, a két legfontosabb kiváltó ok:
- Basedow-kór: egy autoimmun betegség, melyet a TSH receptora ellen termelt auto-antitest okoz. A TSH receptor a hozzá kötött antitest hatására folyamatosan aktív és szünet nélkül serkenti a pajzsmirigy-hormonok termelését és felszabadulását.
- Autonóm adenóma: a betegséget a TSH receptorok mutációja okozza. A receptornak nincs többé szüksége TSH-ra, hogy stimulálódjon. Folyamatosan aktív állapotban van és szünet nélkül serkenti a pajzsmirigy-hormonok felszabadulását. A pajzsmirigysejtek függetlenné (autonóm) válnak a centrális TSH negatív visszacsatolástól. Az autonóm sejtek, az ún. "göbök" kialakulását jódhiány gyorsítja.
[szerkesztés] Hypothyreosis
Hypothyreosisnak nevezzük azt az állapotot, amikor túl kevés (vagy semennyi) pajzsmirigy-hormon termelődik. A vérben csökkent fT4 és fT3 koncentrációkat látni, a TSH-szint ennek megfelelően magas.
A betegség különböző okokból alakulhat ki:
- primér: leggyakrabban a Hashimoto-thyreoiditis, egy autoimmun betegség következtében
- iatrogén: a pajzsmirigy eltávolítása vagy radiojódterápia után (pl. Basedow-kór vagy autonóm adenóma kezelése)
- szekundér forma (igen ritka: a hipofízis elégtelensége és a csökkent TSH-termelés következtében)
- terciér forma (még ritkább: a hipothalamus elégtelensége következtében)
[szerkesztés] Hormonpótlás
A pajzsmirigyhormonok pótlására hypothireosisban, azaz a pajzsmirigy elégtelensége esetén van szükség. A hormonok pótlása az alábbi hormonkészítményekkel történik:
- Levothyroxin (azaz T4) tabletta (a Magyarországon forgalmazott készítmény neve: L-Thyroxin)
- T3 és T4 kombináció tabletta
Habár a hatása jóval gyengébb, a pótlás általában tiszta T4 tablettával történik. Ennek két oka van:
- a T4-nek 8 nap a felezési ideje, a T3-nak csak 1-2 nap, tehát T4-gyel tartósabb és egyenletesebb hatás érhető el.
- a T4 a perifériás konverzió során az erősebb hatású T3-má alakul. A perifériás szabályozás során a bevitt T4-ből mindig csak annyi T3 képződik, amennyire a szervezetnek aktuálisan szüksége van.
Fontos, hogy a tabletta bevétele reggel, éhgyomorra, a reggeli elfogyasztása előtt legalább 30 perccel történjék, mert a thyroxin felszívódását élelmiszerek (különösen kalcium-tartalmú termékek, pl. tejtermékek) akadályozhatják. Ilyen esetben a megfelelő dózis beállítása igen nehéz lehet, hiszen a felszívódott hormonmennyiség napról napra az éppen elfogyasztott tápláléktól függ. A megfelelő dózis beállítása a TSH, fT4 és fT3 értékek alapján történik, melyeket a thyroxin adása normalizál. A laborértékeket rendszeresen ellenőrizni kell, az értékek változása esetén a dózis módosítására van szükség. A dózis változtatása után 6-8 hétnek kell eltelnie az újabb kontroll vizsgálatig, mert a szervezetnek ennyi időre van szüksége az adaptálódáshoz. A sikeres beállítás hónapokig is eltarthat, melynek során sok türelemre van szükség. Minél később kezdődik a terápia, annál hosszabb ideig tart és nehezebb a megfelelő dózis beállítása.
A pajzsmirigybetegek kezelését Magyarországon pajzsmirigygondozók végzik, de sajnos az előjegyzés ellenére, a magyar egészségügy rossz szervezettsége miatt sok a várakozási idő. Emiatt talán sikerül gyógyítani a pajzsmirigy betegségét, de a stressz egyéb problémákat okozhat. Ha sikerült beállítani a terápiás adagot, a receptet a továbbiakban a háziorvos is felírhatja (bár ott is sorba kell állni).
[szerkesztés] Lásd még
| Endokrin rendszer: hormonok és belső elválasztású mirigyek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
