Orion csillagkép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

**Orion csillagkép**
Latin név	Orion
Latin birtokos eset	Orionis
Rövidítés	`Ori`
Rektaszcenzió	4h 45m – 6h 25m
Deklináció	-10° 58' – +22° 52'
Területe	594 négyzetfok
Nagyság szerint	26.
Teljesen látható	északi 85°-től déli 75°-ig
Legfényesebb csillag Fényessége	β Orionis (Rigel), 0,12^m
Szomszédos csillagképek	Ikrek Bika Eridánusz Nyúl Egyszarvú
A Orion csillagkép térképe

Az Orion asztrofotón, balra fent a vörös óriás Betelgeuse, jobbra lent a Rigel, az öv bal csillaga alatt a Lófej-köd, alatta a Nagy Orion-köd

Orion, a vadász

Az Orion az egyik legismertebb és leglátványosabb csillagkép az északi égbolton. Az Égi Egyenlítőn fekszik, ezért a világ minden tájáról jól látható, Magyarországról nézve télen figyelhető meg legjobban: ősszel hajnalban a keleti égbolton, kora tavasszal este a nyugati égbolton ragyognak csillagai. Régi csilagtérképeken Kaszás, Scytus (vagyis „szkíta”), Ozirisz vagy Nimród néven is említik.

Számos mélyég-objektumot tartalmaz; a Lófej-köd és az Orion-köd a laikusok körében is ismert.

Szorosan kapcsolódik a körülötte látható csillagképekhez; Orion, a vadász éppen a Bikával küzd, akinek a vérben forgó jobb szemét a vörös színű Aldebaran jelképezi. Mellette vannak kutyái; a Nagy Kutya és a Kis Kutya, akik a Nyulat és az Egyszarvút üldözik, valamint lábánál ered az Eridánusz folyó.

[szerkesztés] Mitológiája

Mivel az Orion feltűnő, jellegzetes csillagkép, az ősidőktől kezdve rengeteg mitológiai történet kapcsolódik hozzá. Mai nevét a görögöktől kapta, amely valószínűleg az akkád Uru-anna (mennyei fény) elnevezésből származik. Ősi eredete miatt bizonyára előbb nevezték el a csillagképet és csak később szőttek történeteket köré, szemben azzal a gyakorlattal, miszerint egy, már meglévő hőshöz rendeltek csillagokat. A görög mitológiában Orion Poszeidón fia, óriás termetű vadász volt, aki Atlasz hét leányát addig üldözte szerelmével, amíg azok csillagokká nem változtak: ők lettek a Plejádok hét csillaga. Később Artemisz, a vadászat szűz istennője iránt lobbant szerelemre, aki azonban íjával lelőtte őt. A történet egy másik változata szerint Artemisz egy skorpiót küldött, amely halálra marta Oriont, ezért az istenek úgy helyezték el őket az égen, hogy amikor az egyik felkel, a másik éppen lenyugodjék.

Az arabok is emberalakot, méghozzá ékszerkészítőt láttak benne, a Rigel kék és a Betelgeuse vörös színében ékköveket láttak. A csilagkép nevei is az arab nyelvből származnak.

Betelgeuse – váll
Rigel – láb
Mintaka – öv

[szerkesztés] Elnevezései

A magyar népnyelv az Oriont Kaszáscsillagnak nevezi. Az öv három csillaga a három kaszás. A Nagy Kutya csillagképbeli Szíriusz neve Sánta Kata. Ő viszi az ebédet az aratók után, de a kaszások mindig a lába elé kapnak a kaszával, ezért is sánta.

A jellegzetes formájú csillagképben sokan pillangót is látnak.

A kaszás kaszája Nimród íja.

[szerkesztés] Fényes csillagok

Jel	Elnevezés	Színképtípus	Látszólagos fényesség	Luminozitás Nap-egységekben	Távolság fényévekben	Megjegyzés
β	Rigel	B8	0,1	57000	900	szuperóriás, kettőscsillag
α	Betelgeuse	M2	0,4...1,3	700...1000	310	vörös óriás, kettőscsillag, változócsillag
γ	Bellatrix	B2	1,6		360	óriáscsillag
ε	Alnitak	B	1,7	23000	1200	szuperóriás
δ	Mintaka	O	1,9...2,23		2350	fényes óriás, változócsillag, fedési kettőscsillag
κ	Saiph	B	2,0		720	szuperóriás
ζ	Alnilam	O	2,1		1600	szuperóriás, kettőscsillag
π³		F	3,2
λ	Heka	O	3,4			kettőscsillag
π⁵		B	3,6...3,7			változócsillag
π⁴		B	3,7
σ		O	3,8