Mélyég-objektum
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A mélyég-objektum kifejezést az amatőrcsillagászok használják, a Naprendszeren kívüli, csillagnak nem minősülő égitestek összefoglaló neveként.
Mélyég-objektumnak számítanak tehát az alábbi égitestek:
- Galaxisok
- Csillagködök (diffúzködök: világító ködök, reflexiós ködök, sötét ködök)
- Planetáris ködök
- Gömbhalmazok
- Nyílthalmazok
- Kvazárok
Tudományos szempontból a mély-ég objektumok ilyen meghatározása meglehetősen pontatlan, mert egy kategóriába sorolja a galaxisokat, és a galaxisokban előforduló kisebb struktúrákat (például nyílthalmazokat) is.
[szerkesztés] Mély-ég objektum katalógusok
A mély-ég objektumokról több katalógus is készült. Ezeket eleinte kutatók hozták létre, hogy feljegyezzék a munkájuk során talált, csillagnak nem minősülő égitestet. Az első és leghíresebb katalógust Charles Messier francia csillagász készítette, aki üstököskereséssel foglalkozott és ebbe a katalógusba gyűjtötte össze az először üstökösnek vélt, de mérhető elmozdulást mégsem produkáló égitesteket. Eleinte a tudósok még nem tudták, hogy a halvány, spirális ködként látszó ködök valójában a Tejútrendszerünkhöz hasonló galaxisok, ezért ezeket is a többi mély-ég objektum közé sorolták. Később, miután ezt felismerték, külön katalógusokat készítettek számukra.
[szerkesztés] A legismertebb mély-ég katalógusok
- Messier-katalógus: 110, könnyen megfigyelhető objektumot tartalmaz.
- NGC-katalógus: Több mint 8000 mélyég-objektumot tartalmaz.
- IC-katalógus: Az NGC kiegészítéseként jött létre, több 1000 objektumot tartalmaz
Az amatőrcsillagászok is készítenek mély-ég katalógusokat. Ezeket nem tudományos céllal készítik, hanem a népszerű, amatőrtávcsövekkel is megfigyelhető, látványos égitesteket gyüjtik össze. Az egyik ilyen katalógus a Herschel 400 katalógus.
