Bereniké haja csillagkép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

**Bereniké haja csillagkép**
Latin név	Coma Berenices
Latin birtokos eset	Comae Berenices
Rövidítés	`Com`
Rektaszcenzió	11h 55m – 13h 35m
Deklináció	+14° – +34°
Területe	386 négyzetfok
Nagyság szerint	42.
Teljesen látható	északi 90°-től déli 56°-ig
Legfényesebb csillag Fényessége	(β Comae Berenices), 2,26^m
Szomszédos csillagképek	Vadászebek Nagy Medve Oroszlán Szűz Ökörhajcsár
A Bereniké haja csillagkép térképe

A Bereniké Haja (latin: Coma Berenices) egy csillagkép.

[szerkesztés] Jellemzői

A Coma Berenice csillagképben van az Északi Galaktikus Pólus (RA: 12h 51.42m; D: 27° 07.8′ (epocha J2000.0))(A Tejútrendszer észak felé mutató forgástengelye)

[szerkesztés] Csillagai

A csillagkép nem bővelkedik fényes csillagokban, egyikük sem éri el a 4.0m fényrendet.
β Comae Berenices a csoport legfényesebb csillaga 4,26 magnitúdóval.
Abszolút fényessége picit nagyobb, mint Napunké, így láthatjuk, hogyan látszik Napunk 27 fényév távolságból.

A második legfényesebb csillag az α Comae Berenices (Diadem), 4,32 magnitúdó fényrenddel. Ez az egyetlen csillag a konstellációban, melynek külön nevet adtak, ez képviseli a drágakövet Bereniké koronájában. Két, majdnem egyenlő fényességű kettős csillag. Föld körüli orbitális pályáról sikerült megfigyelni. Azt régóta sejtették, hogy egymást takaró bináris rendszer, de ez most jól megfigyelhető az orbitális pályáról, 0.1°-os rálátással, úgyhogy a csillagok nem takarják úgy egymást, mint a Földről.
Az utolsó negyedik fényrendű csillag a γ Coma Berenices 4,36 magnitúdóval.

[szerkesztés] Változócsillagok

Több mint 200 változócsillag ismert a Coma Berenicesben, bár sokuk hűvös csillag.

FK Comae Berenices: 8,14 és 8,33 magnitúdó fényesség között ingadozik 2,4 napon túli ciklussal, prototípusa az FK Comae Berenices típusú változócsillagoknak. Úgy vélik az FK Comae csillagok változékonyságát nagy, hűvös foltok okozzák a csillag forgó felszínén.
FS Comae Berenices: Olyan félszabályos változócsillag, melynek fényessége 5,3 és 6,1 magnitúdó között ingadozik több, mint 58 napos ciklussal.
R Comae Berenices: Olyan Mira változó, amely 7,1 és 14,6 magnitúdó fényesség között ingadozik, több mint 363 napos ciklussal.

[szerkesztés] Története, mitológia

A Coma Berenice-t az ókori görög idők óta külön csillagcsoportként ismerték. Eratoszthenész "Ariadné Haja" és "Berenice Haja"-ként is hivatkozik rá. Ptolemaiosz hajfürtként említette; mindazonáltal nem sorolta fel a 48 csillagkép között, amit az Oroszlán részének tekintett. A Coma Berenicet általában az Oroszlán farkán lévő bojtként, néha a Szűz részének tekintették.

A 16. század folyamán néhány csillagtérkép, felvázolt két új konstellációt, amely tartalmazta a Coma Berenice-t is. Tycho Brahe, akiről általában feltételezik a csillagkép teremtését, határozott konstellációként jegyezte fel 1602-es csillagkatalógusában, és jelentette meg Johann Bayer 1603-as Uranometriájában.

II. Berenice, Egyiptom királynője

Bár a csillagkép egy modern konstelláció, egy elbűvölő legendával van kapcsolatban. Ez egyike a néhány csillagképnek (a Pajzzsal együtt), ami egy történelmi személyhez köthető, ebben az esetben II. Berenicehez, Egyiptom királynőjéhez. Férje III. Ptolemaiosz Euergetes király (uralkodott i. e. 246 – i. e. 221), kinek vezetése alatt Alexandria fontos kulturális központ lett.

I. e. 243 körül a király egy veszélyes hadjáratot indított a szírek ellen, akik meggyilkolták nővérét, Berenice Phernophorust. II. Berenice felajánlotta Aphrodité istennőnek híresen gyönyörű, hosszú haját – amire rendkívül büszke volt –, mert férje biztonságosan hazatért. Haját levágta és elhelyezte azt az istennő templomában.

Másnap reggelre a haj eltűnt. Konón, az udvari csillagász, békíteni próbálta a dühös királyt és királynőt (és menteni a templomi papok életét). Bejelentette, hogy a felajánlás akkora örömöt okozott az istennőnek, hogy az égre helyezte azt. Megmutatta a csillagok egy csoportját, amit addig az Oroszlán farkának ismertek, ezt hívják azóta Berenice Hajának. Kallimakhosz sem volt rest, és megverselte az eseményt Bereniké fürtje című elégiájában: a fürt patetikusan kesereg, amiért engednie kellett a vas, azaz az olló legyőzhetetlen erejének, s hogy szívesen térne vissza a királyné fejére még akkor is, ha ezzel megbontaná a csillagrendszert.

[szerkesztés] Mélyég-objektumok

[szerkesztés] Galaxishalmazok

A csillagkép tartalmazza a Virgo galaxishalmaz északi részét (mely ismert Coma-Virgo halmaznak is). A halmaz közepe 52 millió fényévre található. A Virgo szuperhalmaz szíve, mely egyesek szerint 1300 galaxist, mások szerint akár 2000-et is tartalmazhat.

A Coma galaxishalmaz északra fekszik a Virgo-halmaztól. A halmaz 1000 nagyobb galaxist és körülbelül 30.000 kisebb galaxist tartalmaz. 1957-ből Fritz Zwickytől származó áttekintés alapján 29,951 darab 19.0m-nál fényesebb galaxist azonosítottak a Coma-halmazban. A halmaz központi tagja az A1656 galaxishalmaz 305 millió fényév távolságban, középső régiójában két hatalmas elliptikus galaxissal, az NGC 4874 és NGC 4889. Mindkettő 13.0m fényrendű, a többi galaxis 15.0m vagy halványabb.

A csillagkép irányában található (középpontja 235 millió fényév) egy óriási, galaxishalmazok közti üresség (intergalaktikus buborék).