Naphegy
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
Ezt a cikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
A Naphegy a Krisztinaváros része, Budapest I. kerülete területén.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Határai, mai térképek
A Naphegy a Krisztinaváros központjától délre, a Gellérthegy és a Tabán között helyezkedik el. A Naphegyet a Hegyalja út, a Naphegy utca, a Gellérthegy utca és a Mészáros utca határolják.
[szerkesztés] Történelem
A Nap-hegy (Szablyár Péter irása az Élet és Tudományban 2006.02.08) [2]
Idézetek a Nap-hegyről 1231 és 1932 között (ebben az írásban a Nap-hegy kötőjellel szerepel az eredeti idézetek miatt):
Árulkodó régi térképek...
„A Nap-hegy XVII–XIX. századi változásait, illetve változatlanságát szemléletesen örökítették meg a korabeli térképek, amelyek már egyre pontosabban és szemléletesebben ábrázolták a rohamléptekkel fejlődő várost. A továbbiakban a Budapesti Történeti Múzeum újkori osztályának gyűjteményéből mutatunk be néhány térképrészletet” [3].
1231
„Buda híres szőlőhegye
A Nap-hegy lejtőin már Probus (Marcus Aurelius) pannóniai származású hadvezérnek, a birodalmi határokat megerősítő és a szőlőkultúrát elterjesztő római császárnak a korában (Kr. u. 276–282) is szőlőt termesztettek. Egy 1231-ben kelt – magyar nyelvű – oklevél nagy kiterjedésű szőlőkertekről ír. Mátyás király a maga palotájának kertjévé avatta a környéket, amelyet akkoriban Hátsóvárosnak is neveztek.”
1752
„A Haditanács 1752-ben rendeletileg szabályozta az új 'várvédelmi körzetet', amely szerint a várfalaktól egy puskalövésnyire tilos volt építkezni. Sőt, abban az övezetben hadi helyzet esetén a tulajdonosoknak le kellett bontaniuk lakóházaikat, mindezt kártérítés nélkül! Részben ennek is köszönhette a Nap-hegy, hogy platója és lejtői évszázadokon át beépítetlenül maradtak.”
1896
„Benedict J. 1896-ban készült 'Tájékozási tervrajza' még mindig beépítetlen lankákkal ábrázolja a Nap-hegyet.”
1932
A régi Tabán lebontása 1932 és 1933 között. „Ma már csak néhány tucat fotó, Zórád Ernő klasszikussá vált akvarelljei és a Tabáni Helytörténeti Gyűjtemény őrzi e lerombolt városrész – a Rácváros – emlékét.” A Tabánban játszódik Krúdy Gyula több kisregénye.
 Köműveslépcső a 20-as években |
 az 1945. januárban lerombolt tabáni iskola a Czakó utca közelében (ezen a helyen jelenleg a Sportpálya van) |
 Naphegy utca és Gellérthegy utca a 30-as évek körül |
 Naphegy utca a 30-as évek körül, Digitális képarchiv:[1] |
1944
Deseő László naplója [4] „...napló ill. visszaemlékezés szerzője 1944-ben 15 éves volt. Deseő László családjával a Mészáros u 32. számú házában lakott. A környék az ostrom egyik legtöbbet támadott helye volt, köszönhetően a Déli pályaudvar közelségének és a Naphegy stratégiai jelentőségének. Deseő az ostrom alatt folyamatosan vezette iskolai füzetbe írt naplóját”
1945
Németh András – Mostohafiak – magyar irodalom, II. világháború, visszaemlékezés Magyar Elektronikus Könyvtár „..a Tabán legfelső részén tüzelőállásba helyeztük a lövegeinket, közvetlen mögöttünk volt a Czakó utca. ... A legénység a Czakó utcai lakatlan villákban húzódott meg, szerencsétlen kimerült lovainkat pedig a kertekben helyeztük el. ... A figyelőállásunkat valamivel lejjebb, a tabáni iskolában helyeztük el. ...a parancsnokom elmondta, hogy a figyelőállást át fogja helyezni a Hegyaljai út 2. számú házba, mert az iskola nagyon kiemelkedik, föltűnő, lebombázhatják. Arról is beszélt, hogy szovjet átkelési kísérletnél, a parancs szerint, a Margit-sziget északi csücskét fogjuk lőni a váron keresztül...Időközben értesültünk arról, hogy a tabáni iskolát, ahol az előző megfigyelőhelyünk volt, láncos bomba telitalálat érte, a pincéjében mindenki meghalt. Ilyen méretű bombákkal az oroszok nem rendelkeztek, tehát világos volt előttünk, hogy az angolok hajtották végre a támadást.”
1945 és 1958 között a lerombolt tabáni iskola helyett a Naphegy lakói a Krisztina Téri Iskola-ba járnak. 1958 augusztusában elkészült a Lisznyai utcai iskola a Naphegyen.
1953
A Magyar Távirati Iroda 1953-ban az új székházba költözött a Naphegyen
1958
1958 augusztusában elkészült a Lisznyai utcai iskola [[5]] épülete. 1958 szeptemberében indult a Lisznyaiban az oktatás 7 alsós és 5 felső tagozatos osztállyal.
1994
A Duna Televízió [6] 1992. december 24-én kezdte meg rendszeres adását. A kezdetben a Mafilm Rónai utcai bázisán helyet kapott televízió 1994 áprilisában került a Mészáros utcai volt Nikex-irodaházba. Itt alakította ki stúdióit, s ma is ez a székháza.
[szerkesztés] A Naphegy utcajegyzéke
Aladár utca, Ág utca, Czakó utca, Derék utca, Dezső utca, Fenyő utca, Fém utca, Galeotti utca, Gellérthegy utca, Lisznyai utca, Naphegy tér [7], Naphegy utca, Nyárs utca, Orvos utca, Párduc utca, Piroska utca, Róka utca, Tibor utca, Tigris utca, Zsolt utca
[szerkesztés] Emberek
- Fadrusz János itt építette korszerű műtermét és villáját, a Naphegy déli lejtőjén.
- Gárdos Péter (újságíró) emléktáblája is itt található, amelyet az MTI Naphegy téri épületének falán helyeztek el.
- Kaffka Margit [8] – 1915 júliusától 1918 decemberéig (haláláig) lakott a Naphegy utca 15-ben [9]
- Tersánszky Józsi Jenő – Avar utca 9. [10]
- Vészi Endre – Angelikaváros [11]
[szerkesztés] Épületek
Egy 1885-ös térképen a Naphegy utcái: Mészáros utca, Gellérthegy utca, Naphegy utca, Lisznyai utca és a Czakó utca. Ezeken belül beépítetlen zöld területet jelöl a térkép.
A Naphegy tér közvetlen környéke még az 1905-ös Meyers Konversations-Lexikon [12] [13] térképén beépítetlen, a Naphegy utcái hiányoznak az 1905-ös utcajegyzékből.
Révai Nagy Lexikona 1910 és 1914 között már a teljes beépítést mutatja, utcajegyzéke már minden mai utcanevet tartalmaz. A Naphegyi házak többsége 1910 és 1939 között épült.
A Naphegy mai utcaképe, épületei a híres Tabán kacskaringós utcáinak 1932-es bontása után alakult ki.
A tabáni iskola kiemelkedő épülete a Tabán bontása után tovább, 1945 januárjáig megmaradt, amikor bombatámadás lerombolta. Ezen a helyen ma Budapest legszebb panorámájú sportpályája van.
A jellegzetes tabáni házak utólsó maradványa a Czakó utca és Aladár utca sarkán látható. Volt még egy hasonló épület kb. 1953-ig a mai Lisznyai utcai iskola területén.
A Virág Csaba által 1991-ben tervezett MTI székház a high-tech építészet kevés magyarországi példája közé tartozik.
[szerkesztés] Intézmények
Lisznyai Utcai Általános Iskola [16] [17]
[szerkesztés] Képek
 talán az utolsó tabáni ház a Czakó-utca / Aladár utca sarkon |
 Sportpálya a Naphegyen a Czakó utcában |
 a Magyar Távirati Iroda épülete a Naphegy téren |
 Sportpálya a Naphegyen a Gellérthegyről nézve |
[szerkesztés] Irodalom
- Meyers Konversations-Lexikon 1905 [18] [19]
- Révai Nagy Lexikona 1910
- Élet és Tudomány, A Nap-hegy – Szablyár Péter [20]
