Margit-sziget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47°31′35’’, k. h. 19°2′50’’47.5263888889, 19.0472222222

A Margit-sziget a Dunán

Magyarország legnagyobb szökőkútja a Margit-sziget déli csücskében. Átmérője 36 m, a középső vízsugár több mint 25 m magasságba lő fel. Nyáron ez is zenél.

A Margit-sziget a Duna egyik szigete Magyarországon, Budapestnél. Közigazgatásilag Margitsziget néven Budapest XIII. kerületéhez tartozik. Néhány szállodát, vendéglátó-ipari egységet és sportlétesítményt leszámítva épület nincs rajta, voltaképpen a fővárosiak óriási parkja középkori szakrális építészeti emlékekkel, szoborsétányokkal, kisebb tavakkal.

[szerkesztés] Tudnivalók és Fekvés

A budai oldalon Budapest II. kerülete és Budapest III. kerülete, a pesti oldalon Budapest XIII. kerülete magasságában található. A sziget kb. 2500 méter hosszú, legszélesebb pontján (a középrészen) kb. 500 m széles, területe mintegy 96,5 hektár. Mai alakját a 19. század végén, három különálló sziget, a Festő-, a Fürdő-sziget, valamint a Nyulak szigetének mesterséges egyesítésével alakították ki, a Duna szabályozása során. A sziget eredetileg 102,5 méteres tengerszint feletti magasságát az árvízek miatt feltöltéssel 104,85 méterre emelték.

A sziget 1901-ig csak csónakkal volt megközelíthető, ekkor épült meg a Margit hídnak a szigetre vezető szárnyhídja, majd 1950-től a sziget északi csúcsának meghosszabbításával már az Árpád hídról is meg lehet közelíteni. A gépkocsiközlekedés – az autóbusz és a taxik kivételével – tilos (az Árpád hídról csak a parkolóig lehet lehajtani).

Szerb Antal, Budapesti útikalauz marslakók számára c. műve alapján: "Margitsziget. A keskeny parkban, hol jobbra is, balra is láthatja felcsillanni olykor a Dunát, a mulandóság folyamát, a szinte már túlságosan szép virágágyak között, az alsó és a felső vendéglők között, itt szoktunk gyermekek lenni és itt szoktunk megöregedni."

[szerkesztés] Elnevezései

A margitszigeti víztorony

Sétány a szigeten

Nevét a 14. században Árpádházi Szent Margitról, IV. Béla király lányáról kapta, aki a királynak a tatárjárás alatt tett fogadalmához híven a Domonkos-rend apácakolostorában élt itt a 13. században. Korai neve Nyulak szigete volt, de hívták Nagyboldogasszony szigetének és a 19. században Palatinus-szigetnek (vagy magyarosan Nádor-szigetnek) is.

Közigazgatási értelemben (mint városrészt) egybeírják, természetföldrajzi értelemben (mint szigetet) pedig kötőjellel. Ha nem lehet eldönteni, hogy melyik értelmezésről van szó, hagyományosan az egyszerűbb megoldást, az egybeírást javasolják.^[1]

[szerkesztés] Élővilága

A szigeten számos védett növény- és állatfaj talált menedéket. A pihenő, sétáló emberek gyakran láthatnak itt feketerigót, harkályféléket (például nagy fakopáncs), mókusokat. A ritka növények közül érdemes megemlíteni a páfrányfenyőket (Ginkgo biloba).

A sziget parkosítását József nádor megbízásából Tost József tervezte. Innen a sziget korabeli elnevezése is: Nádor (vagy Palatinus) sziget.

[szerkesztés] Képgaléria

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Margitsziget-oldal a MEK-en Arany János híres Kapcsos könyvéhez
• A Margit-sziget a Google térképén
• Margitsziget a Startlapon
• Turisztikai információ
• Képek
• A Domonkos kolostor a Kolostorút honlapján
• Légifotók a Margit-szigetről