Mitanni
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Mitanni vagy Mittani (akkádul Hanigalbat, óegyiptomi nyelven Nah(a)réna) egy ókori mezopotámiai államalakulat volt, amely a Kr. e. 15. században szerveződött meg, a Kr. e. 14. században élte fénykorát, a Kr. e. 13. században pedig szétesett területeit hajdani vazallusa, a Középasszír Birodalom kebelezte be. Virágkorában kiterjedt szövetségi kapcsolatokat ápolt az egyiptomi Újbirodalommal.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elhelyezkedése
Mitanni törzsterülete az Eufrátesz és a Tigris felső folyása között, Asszíria területétől északra, Anatólia déli határán feküdt. Fővárosuk, Wassukanni helye mindmáig ismeretlen. Az állam legnagyobb kiterjedése idején magában foglalta Asszíria területét, és számos szíriai vidéket ellenőrzött, illetve befolyása alatt tartotta az Eufrátesz felső folyásának vidékét (Isuwa) és Kilikiát (Kizzuwatna) is.
[szerkesztés] Népessége
Mitanni területére a Kr. e. 3. évezred végén vándoroltak be a hurrik több hullámban. Nyelvük ismeretlen, feltehetően a kaukázusi nyelvek közé tartozott. A hurri népességet valamikor a története során komoly indoárja hatás érte, ugyanis panteonjuk és uralkodóik nevei ilyen eredetűek. Ezt korábban azzal magyarázták, hogy egy indoárja katonai arisztokrácia települt a hurrikra, ez az elméletet azonban mára jobbára túlhaladottá vált.
A hurrik jelentősége, hogy ők honosították meg Mezopotámiában a háziasított lovat, és alattuk jelent meg tömeges használatban a harci kocsi. Ennek olyan nagy jelentősége volt, hogy a harci kocsizó arisztokrácia külön nevet (marjannu) kapott. Hurri eredetű az a Hatti területén talált szöveg, amit Kikkuli írt a lótenyésztésről és -kiképzésről.
[szerkesztés] Története
A hurri bevándorlók súlyosan meggyengítették a Hettita Óbirodalmat, és a helyén keletkező hatalmi űrt kihasználva megvetették a lábukat a térségben. Kulturális hatásuk a hettita mitológiában sokáig éreztette hatását.
A hurrikat a Kr. e. 15. században kezdte egységesíteni Parrattarna és Szaustatar. Az 1480 körül ténykedő Parrattarna már komoly szíriai befolyással bírt: Alalah ura, Idrimi hűségesküt tett neki. Szaustatar már Assur városát is elfoglalta, a szíriai térségben pedig összetűzésbe keveredett Egyiptommal. III. és IV. Thotmesz több hadjáratot indított Mitanni ellen, mire Szaustatar végül békét kötött. Az elkövetkező időszakban a két nagyhatalom rendkívül jónak mondható viszonyt ápolt.
A Kr. e. 14. század két nagy hódítója volt Artatama és II. Suttarna. Ez utóbbi III. Amenhotep egyiptomi fáraó apósa volt. Őket egy Tusratta nevű bitorló követte, aki a trónviszályban nem tudta megőrizni hatalmát. A harcba, mely során Tusratta életét vesztette, az I. Suppiliuliumas alatt új erőre kapó hettiták és az asszírok is beavatkoztak. Ekkor esett két részre a hajdan virágzó állam: Tusratta fia, Sattivaza a hettiták hűbérese lett, de a terület egy részét a függetlenedő asszírok tették vazallusukká.
Hanigalbat maradványait I. Adad-nirári hódította meg, és olvasztotta birodalmába.
[szerkesztés] Uralkodói
Mitanni királyai és uralkodásuk hozzávetőleges dátuma (melyeket más közel-keleti államok kronológiájához viszonyítva dolgoztak ki):
- Kirta (Kr. e. 1500-1490)
- I. Suttarna, Kirta fia (Kr. e. 1490-1470)
- Parattarna, P/Barat(t)ama 1(Kr. e. 1470-1450)
- Parsatatar, lehetséges, hogy azonos Parattarnával (Kr. e. 1450-1440)
- Szaustatar, Parsatatar fia (Kr. e. 1440-1410)
- Artatama (Kr. e. 1410-1400)
- II. Suttarna (Kr. e. 1400-1385)
- Artasumara (Kr. e. 1385-1380)
- Tusratta (Kr. e. 1380-1350)
- III. Suttarna, a trónbitorló II. Artatama fia (Kr. e. 1350)
- Sattiwaza vagy Mattivaza, Tusratta fia (Kr. e. 1350-1320)
- I. Sattuara (Kr. e. 1320-1300)
- Waszasatta, Sattuara fia (Kr. e. 1300-1280)
- II. Sattuara, Waszasatta fia vagy unokaöccse, vagy azonos I. Sattuarával (Kr. e. 1280-1270)
[szerkesztés] Kultúra
Mitanni kultúrájáról meglehetősen keveset tudunk. A hurri állam is átvette az ékírást, azonban forrásokkal csak a perifériákról (elsősorban Nuzi városából) rendelkezünk, ráadásul ezek is akkád nyelven íródtak. Csak kevés hurri nyelvű szöveg maradt ránk, így egy Amarna-levél, valamint néhány Ugaritban és Hattusasban talált tábla.
A hurri istenvilág a hettitához volt hasonló – bár Arinna város Napistennőjét nem ismerték el –, de kevésbé jelentős isteneik között már indoárja eredetűek is felbukkantak, mint Mitraszil (vö. Mithrasz), Arunaszil (vö. Varuna) és Indar (vö. Indra).
[szerkesztés] Források
- Roaf, Michael: A mezopotámiai világ atlasza. Budapest, Helikon – Magyar Könyvklub, 1998. ISBN 963-208-507-8; ISBN 963-5487-90-8
- Ókorportál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap