Mitológia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A mitológia szó (görögül: μυθολογία, a μυθος mythos – történet, legenda, és a λογος logos – beszámoló, beszéd szavakból) tulajdonképpen a mítoszok továbbmondását jelenti – olyan történetekét, amelyeket egy bizonyos kultúra igaznak hisz, és amelyekben természetfeletti események, karakterek szerepelnek. E történetek célja általában az, hogy magyarázatot adjanak az univerzum és az emberiség természetére, keletkezésére. A mitológia jelen van a legtöbb vallásban, és a legtöbb mitológia kapcsolódik legalább egy valláshoz. A modern szóhasználatban a „mitológia” jelentheti egy bizonyos kultúra vagy vallás mítoszainak összességét (mint a görög, egyiptomi és a skandináv (északi) mitológiáknál), vagy a mítoszok gyűjtésével, tanulmányozásával és értelmezésével foglalkozó tudományágat.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az emberiség korai mitológiája
[szerkesztés] Az őskőkori mitológia
Mivel a kőkorból semmilyen írásos emlék nem maradt ránk, az akkori idők mítoszára (mítoszaira) csak következtetni tudunk. Nagy valószínűséggel ezek az első mítoszok kapcsolatban álltak a termékenységgel, és a vadászattal, amitől az embercsoport élete függött. Amióta művészi emlékek léteznek azóta lehetséges ezeket az alkotásokat ebből a szempontból is szemügyre venni és megpróbálni belőlük következtetni az akkori mítoszokra.
[szerkesztés] Az anyaistennő ábrázolásai
Számos olyan női szobrot találtak, melyeken kifejezetten hangsúlyos a nemiség, összefoglalóan termékeny formák jellemzik őket. A szobrok készítője nem a reális ábrázolásra törekedett, hanem sokkal inkább idealizált nőalak megformázására. A Willendorfi Vénuszon, az egyik legismertebb ilyen szobron a szeméremajkak, a mellek és a gömbölyű has kifejezetten hangsúlyos, ezek a termékenységgel való erős kapcsolatra utalnak. A figura apró kezeit a melle felett összefonja, nincsenek határozott arcvonásai, a fejét hajfonatok, vagy valamiféle fejfedő borítja.
Egyes modern elemzések tiltakoznak a szobrocskák Vénusz megnevezése ellen, amely önkéntelenül is a kövérkés figura összehasonlítását sugallja a klasszikus Venus elképzelésekkel. Ezzel párhuzamosan más hivatalos vélemények a szobor a kőkorszaki Európa Föld-Anya istenségeként azonosítja a szobrocskát. A termékenység-kultusz az ilyen ősanya-ábrázolásokban látta az egészséges utód, és egyúttal az egész törzs életbenmaradásának feltételét. Ugyanis ekkor még gyűjtögető életmódot folytattak, s ha huzamos ideig nem találtak élelmet, az egész csoport éhen halhatott. A varázslás egyik eszköze éppen ezért a bőségszaru ábrázolása lett. Bőségszarut tart a Lausseli Vénusz is.
A neolitikumban is termékenység-kultusz volt, de az már különvált a matriarchális társadalom szemléletétől.
[szerkesztés] Barlangrajzok
Kiderült, hogy bár a barlangokban nem laktak, mégis hosszú időn keresztül tömegek látogatták őket. A Lascaux-barlang mennyezetén dárdahegyektől származó véseteket találtak, a kiálló sziklák megkoptak. A festmények karbantartására is vannak bizonyítékok. Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy a korábbi, a vadászmágiát előtérbe helyező elmélet csak részben igaz. Valószínűleg a barlangrajzok egy, a jégkorszak embere számára ismert, de mára már eltűnt mítosz illusztrációi lehettek, s a barlangok teret adhattak különböző mágikus, vadászattal, termékenységgel kapcsolatos és avatási szertartásoknak. Ezzel a felfedezéssel a barlangfestmények kutatása új utakra lépett.
[szerkesztés] Az újkőkori mitológia
[szerkesztés] Ókori népek mitológiái
[szerkesztés] A krétai mitológia
[szerkesztés] A bronzkori mitológia
[szerkesztés] A sumer mitológia
Bővebben: Sumer mitológia[szerkesztés] Az egyiptomi mitológia
Bővebben: Egyiptomi mitológia[szerkesztés] A babilóniai mitológia
Bővebben: Mezopotámiai mitológia[szerkesztés] Hettita mitológia
Bővebben: Hettita mitológia[szerkesztés] A görög mitológia
Bővebben: Görög mitológia[szerkesztés] A római mitológia
Bővebben: Római mitológia[szerkesztés] Kelta mitológia
Bővebben: Kelta mitológia[szerkesztés] Mitológiák régiók szerint
[szerkesztés] Afrika
- akamba mitológia – akan mitológia – alur mitológia – ashanti mitológia – bambara mitológia – bambuti mitológia – banyarwanda mitológia – basari mitológia – baule mitológia – bavenda mitológia – bazambi mitológia – baziba mitológia – bushongo mitológia – dahomey mitológia (fon) – dinka mitológia – efik mitológia – egyiptomi mitológia (iszlám előtti) – ekoi mitológia – fan mitológia – fens mitológia – fjort mitológia – herero mitológia – ibibio mitológia – ibo mitológia – isoko mitológia – kamba mitológia – kavirondo mitológia – khoikhoi mitológia – kurumba mitológia – lotuko mitológia – lugbara mitológia – lunda mitológia – makoni mitológia – masai mitológia – mongo mitológia – mundang mitológia – ngbandi mitológia – nupe mitológia – nyamwezi mitológia – oromo mitológia – ovambo mitológia – pygmy mitológia – san mitológia – serer mitológia – shona mitológia – shongo mitológia – songhai mitológia – sotho mitológia – tumbuka mitológia – xhosa mitológia – yoruba mitológia – zulu mitológia
[szerkesztés] Ázsia (kivéve a Közel-Kelet)
- ayyavazhi mitológia – bön mitológia (pre-buddhista tibeti mitológia) – buddhista mitológia – fülöp-szigeteki mitológia – hindu mitológia – hmong mitológia – japán mitológia (az elterjedtebb változat) – japán mitológia (Hocuma verzió) – kínai mitológia – koreai mitológia – török mitológia – vietnami mitológia
[szerkesztés] Ausztrália és Óceánia
- aboriginal mitológia (Ausztrália őslakói) – maori mitológia – melanéziai mitológia – mikronéziai mitológia – polinéziai mitológia
[szerkesztés] Európa
- angolszász mitológia – chuvash mitológia – etruszk mitológia – finn mitológia – germán mitológia – görög mitológia – ír mitológia – kelta mitológia – lett mitológia – litván mitológia – lusitanian mitológia – (ősi) magyar mitológia – római mitológia – skandináv mitológia – szláv mitológia – tatár mitológia
[szerkesztés] Közel-Kelet
- egyiptomi mitológia (iszlám előtti) – arab mitológia (iszlám előtti) – bibliai mitológia – iszlám mitológia – keresztény mitológia – mezopotámiai mitológia (sumer, babiloni, asszír) – hettita mitológia – perzsa mitológia – zsidó mitológia
[szerkesztés] Észak-Amerika
- abenaki mitológia – algonkin mitológia – amerikai mondavilág (nem indián) – feketeláb mitológia – csipeve mitológia – csikaszó mitológia – csaktó mitológia – krík mitológia – varjú mitológia – haida mitológia – hawaii mitológia – Ho-Chunk mitológia – hopi mitológia – huron mitológia – inuit mitológia – irokéz mitológia – kvakiutl mitológia – lakota mitológia – lenape mitológia – navahó mitológia – nutka mitológia – pauni mitológia – szelis mitológia – szeneka mitológia – cimsián mitológia – ute mitológia – zuni mitológia
[szerkesztés] Dél-Amerika és Közép-Amerika
- olmék mitológia – tolték mitológia – maja mitológia – azték mitológia – inka mitológia – guarani mitológia – haiti mitológia
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- www.pantheon.org/ Mitológiai és vallási lexikon
- www.mitologia.lap.hu/
- A tündérmesék hatása az életünkre
