MESSENGER
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
Ez a szócikk vagy bekezdés egy jelenleg zajló űrrepülésről szól. Az adatok még jelentősen módosulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2008. június 14. |
 |
| MESSENGER | |
|---|---|
 |
|
| Adatok | |
| Ország: |  Amerikai Egyesült Államok |
| Űrügynökség: |  NASA |
| NSSDC ID: | 2004-030A |
| Küldetés típus: | Elrepülések, pályára állás |
| Hordozórakéta: | Delta II 7925H–9.5 |
| Célégitest: | Merkúr |
| Küldetés | |
| Indítás: | 2004. augusztus 3. |
| Megérkezés: | 2011. március 18. |
| Első Merkúr-megközelítés: | 2008. január 14. |
| Második Merkúr-megközelítés: | 2008. október 10. |
| Harmadik Merkúr-megközelítés: | 2009. szeptember 29. |
| Az űrszonda | |
| Tömeg: | 1 093 kg |
A MESSENGER (MErcury: Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging) a Discovery-program hetedik űrszondája, amely a tervek szerint a Merkúr bolygó első műholdja lesz.
A MESSENGER csupán a második ember által készített űrszonda a Naprendszer legbelső bolygójának közelében. Az első az ugyancsak amerikai Mariner–10 volt, amely 1974–1975-ben háromszor közelítette meg a Merkúrt, de felszínének csak alig egyharmadát tudta megfigyelni. A MESSENGER hét kis műszerével lefényképezi az egész bolygót, tanulmányozza a mágneses teret, a légkört és a bolygó szerkezetét. A vizsgálatok legalább egy éven keresztül tartanak majd.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Küldetés
Az űrszondát 2004. augusztus 3-án indították Cape Canaveralból egy Delta–2 rakétával. Útja során hat alkalommal közelít meg bolygókat, hogy hintamanőver segítségével elérje végső célját, a Merkúr körüli orbitális pályát.
[szerkesztés] Elrepülések
| Bolygó | Időpont | Legkisebb távolság |
|---|---|---|
| Föld | 2005. augusztus 2. | 2 347 km |
| Vénusz | 2006. október 24. | 3 000 km [1] |
| Vénusz | 2007. június 5. | 338 km [2] |
| Merkúr | 2008. január 14. | 200 km |
| Merkúr | 2008. október 6. | 200 km |
| Merkúr | 2009. szeptember 29. | 200 km |
[szerkesztés] Az űrszonda
A MESSENGER űrszondát a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriuma (JHU/APL) építette. Két napelemtábla termeli az elektromos energiát. A magnetométer egy 3,6 méteres rúd végén található. Az űrszonda teljes tömege 1093 kg, amiből 607,8 kg hajtóanyag és hélium. Egy nagy hajtómű (645 N), négy közepes hajtómű (22 N) és tíz kisebb hajtómű (4 N) módosítja a repülési pályát és hajtja a szondát. A kommunikáció X-sávon történik. A fedélzeti számítógépnek négy db sugárzástűrő RAD6000 processzora van.
[szerkesztés] Műszerek
- Mercury Dual Imaging System (MDIS)
- Gamma-Ray and Neutron Spectrometer (GRNS)
- Magnetometer (MAG)
- Mercury Laser Altimeter (MLA)
- Atmospheric and Surface Composition Spectrometer (ASCS)
- Energetic Particle and Plasma Spectrometer (EPPS)
- X-ray Spectrometer (XRS)
- Radio Science (RS)
[szerkesztés] Energiaellátó rendszer
A szonda energiaellátásáról napelemek gondoskodnak, melyek össz-felszíne mintegy 5 m². A panelek olyan anyagokból készültek, amelyek kibírják a +250 C° hőmérsékletet is, de a panelek nem irányulnak közvetlenül a Nap felé, ezzel a normális működési hőmérsékletüket +135 C°-ra csökkentették. A termelt elektromos energiát nikkel-hidrogén (NiH2) akkumulátorok tárolják, a berendezések innen kapják az áramot.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Magyar oldalak
- A MESSENGER űrszonda
- 30 év után űrszonda indult a Merkúrhoz
- Újabb bolygókutató expedíció vette kezdetét
[szerkesztés] Külföldi oldalak
- MESSENGER Home
- NASA's MESSENGER Web Site
- Kennedy Space Center's MESSENGER Web Site
- The John Hopkins University's MESSENGER Web Site
- Probe roars away from Earth on voyage to orbit Mercury
- Video a Földtől távolodó MESSENGER-ről
[szerkesztés] Lábjegyzetek
- ^
- ^ Újból a Vénusz mellett, Űrvilág
| edit Merkúrkutató űrszondák |
|---|
| Mariner–10 | MESSENGER | Bepi Colombo |
