Wikipédia vita:Matematikai műhely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Archívum

- hozzászólás megtétele előtt ne felejtsd el átnézni!

Sziasztok! Elindult a műhely. Aki szeretné dizájnosabbra csinálni, csak tegye nyugodtan (amíg az a tartalmat, az áttekintést nem zavarja), én szeretnék inkább a tartalommal foglalkozni. ♥♥♥: Gubb ✍ 2007. október 11., 10:52 (CEST)

[szerkesztés] A Riemann-féle zéta-függvény gyökei

Törölni kívánom a Gyök (matematika) lapot, mert csak összezavar mindent. Egy csomó cikkből az egyenletek/polinomok gyökei is a gyökvonásra mutattak. Helyette van Gyök. A Gyök (matematika) cikkre mutató hivatkozásokat egy kivétellel felszámoltam, de ezzel nem tudok igazán mit kezdeni. A Riemann-féle zéta-függvény szócikk, valamint ezzel összefüggésben a Riemann-sejtés szócikk elég sok helyen tartalmazza a gyök szót, ahogy látom, a függvény zérushelyének értelmében. Én még sosem hallottam függényekre ezt a szót. Na most akkor:

írjuk át ezekben a cikkekben a gyököt zérushelyre,
vegyünk fel a Gyök egyértelműsítő lapra egy olyan jelentést is, hogy a függvény zérushelye, és a Riemann-zéta szócikkből mutasson a függvényekre a gyök,
vegyük le a Riemann-zéta szócikkben a linket a gyökről, és felejtsük el (struccpolitika),
totálisan félreértem az egészet?

Elsősorban Kope-t kellene kérdezni, de ő visszavonult, így itt teszem fel a kérdést. Ha esetleg valaki el tudja őt érni, legyen olyan drága. – Bináris ^ide 2007. október 23., 18:22 (CEST)

Függvény gyöke, gyökhelye - mondják így, az egész biztos, azt viszont nem tudom, hogy szabatosan-e. SyP 2007. október 23., 19:09 (CEST)

Én még sose hallotttam, de Syp-nek elhiszem természetesen. Sajnos én sem tudom, hogy matematikai szlengről vagy egy szaktudomány (a riemann-zetológia) speciális szakzsargonjáról van-e szó. A biztonság kedvéért átírom zérushelyre (Kope valszeg azért linkelte a gyök-re, ha ugyan ő volt, mert zérushely cikkünk még nincs). ♥♥♥: Gubb ✍ 2007. október 23., 22:14 (CEST)

Kösz. Ugyan a gyök szó most is szerepel egy-két helyen a cikkben, és még több helyen a Riemann-sejtésben, de a törölni kívánt lapra már nem mutat semmi. Szerintem a zérushelynek sem érdemes külön cikket szentelni, hanem a függvényekre kellene majd később mutatnia. De mára ennyi is elég. Bináris ^ide 2007. október 23., 23:11 (CEST)

Nem értem a problémát. Polinom gyöke 'a', ha 'x-a' kiemelhető. Analitikus függvény esetén ugyanígy (a Taylor-sorból kiemelhető 'z-a'). Ahogy az angolban is nth root a négyzet, köb, stb nedik gyök. Két szócikk kell tehát: gyök és n-edik gyök.Mozo 2007. október 24., 22:01 (CEST)

A probléma az, hogy a függvényekkel kapcsolatban nemigen szokás gyökökről beszélni, legalábbis én még nem hallottam ezt a szót, és Gubbubu sem. A Gyök egyértelműsítő lapon látható, hogy pillanatnyilag milyen cikkek vannak -- a Gyökvonás cikket azért még meg is kellene írni, mert most elég harmatos. Esetleg az n-edik gyökről mehet rá átirányítás, de aki nem találja, az úgyis a gyöknél fogja keresni, az meg az egyértelműsítő, szóval nem nagyon kell. Bináris ^ide 2007. október 24., 22:19 (CEST)

Nem hallottunk, mert tanárszakon sajna nincs komplex analízis (emiatt már többször szívam). De ettől még van az, hogy ha egy f függvény analitikus az a ∈ C pontban és f(a)=0, akkor f(z)=(z-a)g(z), ahol g is analitikus. Ebben az esetben használják a gyök kifejezést az a-ra. Márpedig a deriválási táblázatokban szereplő legtöbb függvény analitikus, úgy hogy ez a legnépszerűbb függvénycsalád. Van is egy ilyen tétel: "analitikus függvény gyökei nem torlódhatnak" És ez nem csak zsargon, hanem teljesen hivatalos megnevezés a komplex, diffható függvényekre (mint amilyen a Riemann-zéta is).Mozo 2007. október 24., 23:07 (CEST)

Ezt bele tudnád írni a Függvény (matematika) szócikkbe, vagy megírni egy külön "függvény gyökei" cikkecskében, hogy az egyértelműsítő lapra felkerülhessen az összes jelentés? Vitalapra mégsem linkelhetek. :-) Bináris ^ide 2007. október 24., 23:24 (CEST)

[szerkesztés] Felmérés, karbantartás

Kedves Műhelytagok!

Annak felmérésére, hogy melyik műhely aktív és melyik nem, egy üzenetet hagyok itt nektek. A felmérés célja annak a megállapítása, hogy egy ide érkező kérdésre kap-e belátható időn belül választ a kérdező. Amennyiben aktív a műhely, kérlek reagáljatok rá. Kérem, hogy olyan válaszoljon, aki rendszeresen figyeli ezt az oldalt és ne olyan, aki véletlenül vette észre az FV-ben. Jó munkát: Samat ^{üzenetrögzítő} 2007. október 31., 23:53 (CET)

♥♥♥: Gubb ✍ 2007. november 11., 15:34 (CET)

[szerkesztés] Születésnap-paradoxon kiterjesztése intervallumokkal

→ Vita:Születésnap-paradoxon

Tud nekem valaki segíteni?

-- ny miheznemkelladmin? 2007. november 10., 18:18 (CET)

Maradék áthozva

[szerkesztés] Formai dolgok

[szerkesztés] Helyesírási tájékoztatók

[szerkesztés] Nevekhez köthető tételek és fogalmak írásmódja

Ha egy tételt neves matematikusról neveztek el, akkor általában kötőjellel kapcsoljuk nevét a tételhez, pl. Pitagorasz-tétel (és nem: Pitagorasz tétel, bár természetesen, ha birtokos jelzővel látjuk el a "tétel" szót - Pitagorasz tétele - akkor a különírt és kötőjel nélküli forma helyes). A szócikkek elnevezésben a kötőjeles forma az elsődleges (kötőjeles néven fut a cikk, a birtokos jelzős különírt és a más formák pedig átirányítások legyenek), kivéve, ha a tradicionális elnevezés (a szakirodalomban láthatóan egyértelmű túlsúllyal előforduló forma a különírt, birtokos jelzős) léte ezt felülírja.
Ha egy tétel egynél több névhez is kötődik, akkor:
1. a nevek közé nagykötőjelet (– HTML-kódja: –) teszünk, az utolsó név és a "tétel" szó közé pedig kiskötőjelet (ennek oka, hogy vannak olyan nevű tudósok, akiknek neve kiskötőjelet tartalmaz. Az ettől az esettől való megkülönböztetést szolgálja a nagykötőjel: pl. a Cauchy–Schwarz-egyenlőtlenség felfedezője nem egy Cauchy-Schwarz nevű tudós, hanem egy A. L. Cauchy és egy H. Schwarz nevű tudós, tehát legalább két személy).
2. az egyes tudósok neveit a szakirodalomban leggyakrabban előforduló sorrendben írjuk egymás után. Ha ilyen nem állapítható meg, akkor a betűrendes (abc...) rendezést alkalmazzuk. A tradicionális, bevett sorrend és írásmód azonban előnyt élvez (pl. CBS-egyenlőtlenség a betűrendes BCS-egyenlőtlenség forma helyett).

Ld. még Neves tételek.

[szerkesztés] Ekvivalenciareláció és kongruenciareláció

Tájékoztatok minden matematikust arról, éljen a web akármelyik elhagyatott zugában, hogy az ekvivalenciareláció és kongruenciareláció kifejezések egybeírandóak. Hivatkozok az Ádámmal folytatott tájékozódó megbeszélésen kívül az alábbira: [1] (az 1997. februárjától érvényes helyesírási szabályzat szerint a kéttagú összetételeket mindig egybeírjuk (akárhány szótagig is).

[szerkesztés] Halmazok, sorozatok elnevezése

A számhalmazok és számsorozatok elnevezése többes számban történjen (természetes számok, Fermat-prímek stb.), az egyesszámú forma redirekt. Az egyes számot a konstansok elnevezésére tartjuk fennt (Jevons-szám).

[szerkesztés] Idegen szavak

Az idegen szavak és szakkifejezések - kevés kivétellel - nem élveznek semmilyen előnyt akkor, ha a megfelelő magyar kifejezés rendelkezésre áll, pláne, ha még használatos is a szakirodalomban ("aritmetikai" helyett nyugodtan írható pl. "számtani", "trigonometrikus függvény" helyett "szögfüggvény" - ld. vitalap). Az olyan szakkifejezések esetén, melyek egyértelmű magyarítása lehetséges (pl. a LR = "lefedőrendszer" kifejezés az angol "CS" = "covering system" helyett), ajánlott a magyar kifejezés használata. Ilyen esetben a magyarítás nem számít saját kutatásnak még akkor sem, ha a szakirodalomban nyomát sem leljük, de megtétele előtt mindig tanácsos kikérni a közösség véleményét (pl. itt) .

Kivételt képeznek az olyan magyar kifejezések, amelyek többértelműségük, túlzott régiességük vagy egyéb más, egyértelműen látható szakmai, didaktikai hátrány miatt nehezebben használhatóak lennének, vagy ha az idegen kifejezés, bár "szótári" jelentése egyezik a magyaréval, az adott szókapcsolatban megkülönböztető erővel bír, vagy egyértelműen meggyökeresedett (pl. a "logaritmus" egyszerűen hatványkitevőt jelent, még ha szó szerinti jelentése - arányszám - nem is ez, de sok szövegösszefüggésben - logaritmusfüggvény, logaritmusos egyenlet - mégsem szokásos helyette a magyar kifejezést használni; pl. ha a "hatványkitevős egyenlet" kifejezést használnánk a "logaritmusos egyenlet" helyett, ez összekeverhető lenne az exponenciális egyenletekkel, hisz azok is "hatványkitevős" egyenletek).

[szerkesztés] Megállapodások a cikkek formájával kapcsolatban

[szerkesztés] TEX vs. HTML

Mivel a TEX rendszer jelenleg több igen zavaró diszkrepanciát tartalmaz (mint pl. a képletek zavaróan nagy betűmérete), megengedett, sőt a TEX-kel egyenlő erősségűen ajánlott a HTML-kódok használata is. Sajnos a HTML-kódokkal sok mindent egyszerűen lehetetlenség kifejezni (vagy esztétikusan kifejezni), ezért szükséges esetekben természetesen csak a TEX használatára vagyunk utalva.

[szerkesztés] Képek formátuma

Ha csak lehet, a pixelgrafikás képek (bmp, jpg) helyett vektorgrafikus formátumú képet (svg) használjunk. A gnuplot létre tudja hozni, és pl. Inkscape és Openoffice.org draw szerkeszteni. Bővebben angolul: en:Scalable_Vector_Graphics. (Ld. vitalap).

[szerkesztés] Kialakulni kezdő jelölési konvenciók

Halmazok különbsége: a legtöbb cikkben ezt \-vel jelöltem.
Halmazok csak úgy: jobbára nagy latin betűk, az elemeik meg kis latin betűk, ahogy szokásos
rendszámok: kis görög betűk
halmazrendszerek: dőlt ("írott") pontnövelt latin nagybetűk: A; Tex-ben írott (mathcal, és nem gót!) l.atin nagybetűk
halmazrendszer elemei: "kiskapitális" (pontcsökkentett) latin nagybetűk, TEX-ben jobbára latin nagybetűk.
számhalmazok: kövér latin nagybetűk, TEX-ben duplaszárú latin betűk (mathbb). Html-ben lehetőség lenne a kiterjezstett unicode jelekre: ℕ, ℤ, stb., mivel ezeket az Inter-nyet Explorer nem jeleníti meg, használatuk ellenjavalt Bár aligha feltéátelezhető, hogy normális ember, különösen matematikus, ilyet használ, de mégis: sok munkahelyen nincs lehetőség Netscape vagy más valódi böngésző telepítésére (rendszergazda nem engedi stb.)..

[szerkesztés] Technikai tudnivalók

[szerkesztés] A képletleíró nyelv használata

Ékezetes betűk a képletekben: lásd itt és itt és itt.

[szerkesztés] Tartalmi dolgok

[szerkesztés] Cikkbevezető

A bevezető lehetőleg tartalmazzon szemléletes definíciót, leírást (is), a formális, szimbolikus leírást pedig (hacsak ez nem elkerülhetetlen) külön szakaszban közöljük, a bevezetőben inkább csak említsük meg (de sok esetben még ez sem szükséges - viszont a cikk egy későbbi részében lehetőleg taglaljuk a formális definíciót és a szemlélettel való összefüggését is). A definíciót (lehetőleg) úgy oldjuk meg, hogy a fogalom megértéséhez minél kevesebb kattintás és előismeret legyen szükséges (utóbbiak is minél inkább elemi vagy középfokúak legyenek).
1. Például a Mandelbrot-halmaz definiálható a Julia-halmaz fogalmára alapozva, amely fogalom megértéséhez az angol wikiben 2006-ban az olvasó felkészültségétől függően kb. 5-10 kemény matematikát tartalmazó cikk átnézése és megértése volt szükséges; de definiálható a sorozatok határértéke fogalomra alapozva is, ami a minimálisan szükséges ismeret, és alig valamivel igényel több tudást a középfokú oktatásban elsajátíthatóknál).
2. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy fogalom definiálásához minden felhasznált felsőfokú fogalmat a fogalomnak szentelt cikkben fejtsünk ki (pl. a derékszögű háromszög cikkben nem kell, sőt nem tanácsos leírni, mi az a háromszög), csak azt, hogy a megértéshez szükséges magasabb rendű fogalmak számát minimalizáljuk, ha csak lehet.
3. Kivételt képez, ha a fogalom tradicionális, bevett elnevezése egyértelműen egy adott, bármennyire is bonyolult definícióhoz kötődik (pl. a másodrendű számtani sorozat fenti értelemben "legegyszerűbb" definíciója valószínűleg az Analitikus szemléletű definíció, de a fogalom elnevezésének magyarázata egyértelműen a (másodrendű) különbségsorozat fogalmához kapcsolódik, és a szakirodalomban is a különbségsorozatra való hivatkozás a leggyakoribb (a magyar neten meg kizárólagos).

[szerkesztés] A munkát segítő listák

[szerkesztés] Neves fogalmak listája

egyenlet (nagyon csonk) – gyökvonás (csonk)

[szerkesztés] Elnevezések naplója

Ide azok a vitalapon lévő megjegyzésekre való hivatkozások kerülnek, amelyekben a szerkesztők bejelentik (esetleges utólagos jóváhagyás vagy véleményezés reményében) valamely fordítási vagy elnevezési problémára adott megoldásukat, vagy véleményüket.

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.