Magyar pengő
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Fizetőeszközként használja | Magyarország |
| Infláció | 1016% (1946 július, havi áremelkedés)[1] |
| Váltópénz | |
| 1/100 | fillér (defunct) |
| Jelölés | P |
| Bankjegyek | 10 000, 100 000, 1 millió, 10 millió, 100 millió, 1 milliárd milpengő; 10 000, 100 000, 1 millió, 10 millió, 100 millió b.‑pengő |
| Központi bank | Magyar Nemzeti Bank |
| Weboldal | www.mnb.hu |
| Árfolyam | napi árfolyam |
| Bankjegynyomda | Magyar Pénzjegynyomda Rt. |
| Weboldal | www.penzjegynyomda.hu |
| Pénzverde | Magyar Királyi Pénzverde |
| Weboldal | www.penzvero.hu |
| Ez az infobox a megadott pénznem bevonás előtti utolsó érvényes adatait tartalmazza. | |
A pengő egykori magyar pénznem volt. 1927. január 1-jén vezették be a magyar korona helyett, s mintegy húsz évig, 1946. július 31-ig volt törvényes fizetőeszköz. Váltópénze a fillér volt (1 pengő = 100 fillér). Bevezetése az első világháborút és trianont követő gazdasági válság utáni stabilizációs program része volt, az újabb világháborút követően mégis a világtörténelem legsúlyosabb hiperinflációját szenvedte el. Bár több próbálkozás is volt az infláció megfékezésére, végül a forint bevezetése vezetett a gazdasági stabilitás helyreállásához.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elnevezés
A pengő elnevezést már a pénznem bevezetése előtt is használták a (nemes)fémpénzek megjelölésére, vagyis olyan pénzekre, melyek szép pengő hangot adtak ki, mikor szilárd felülethez ütötték. A forintbankjegyek bevezetése után a pengő kifejezést az érmék megjelölésére használták.
Az első világháború kitörése után a nemesfémpénzeket bevonták, majd később az infláció miatt minden fémpénz eltűnt a forgalomból. Így a pengő pénznév kiválasztása (figyelembe véve a fenti jelentést) egyfajta stabilitást tükrözött. A független Magyarország valutájának nevét nem vita nélkül választották ki. Abban egyetértés mutatkozott, hogy magyar nevet kell választani. Olyan nevek merültek fel mint turul, turán, libertás vagy máriás.
[szerkesztés] Bevezetése
Az első világháborút követően az akkor forgalomban lévő korona a fokozódó infláció során értékét vesztette. A gazdasági stabilizáció részeként a pengő az elértéktelenedett koronát váltotta fel. Kibocsátásakor 1 kg arany értéke 3800 pengő volt. 1 pengő 12 500 koronát tett ki. A koronával ellentétben forgalmi aranypengőt már nem adtak ki.
[szerkesztés] A pengő a második világháború után
A pengő az értékét a második világháború végén a különféle okok – például a súlyos háborús pusztítás következtében kialakult, egyesek szerint azonban mesterségesen gerjesztett – áruhiány miatt meginduló hiperinfláció során teljesen elvesztette. A csillagászati számokat elért névértékek csökkentése végett bevezették az adópengőt, de ez már nem sokáig tartotta életben a pengőt. A stabilizációs törekvések során a magyar forintot új pénznemként vezették be 1946. augusztus 1-jén. Az új pénz bevezetésekor 1 forint 400 000 kvadrillió pengőt, vagy 200000000 (kétszázmillió) adópengőt ért.
A pengő 1946-os hiperinflációjának mértéke mind a napig világrekord. A világon valaha kiadott legnagyobb címletű bankjegy a magyar egymilliárd bilpengős bankjegy, mely 1000 trillió pengőnek felelt meg (1021). De ebből a bankjegyből csak nagyon kevés került forgalomba.
[szerkesztés] A pengő a hagyományokban
A pengő általában fémpénzt jelentett, amelyet kemény tárgyhoz ütve jellegzetes pengő hangot hallatott. Hajdan minden nemesfémből készült pénzt pengőnek neveztek a hangja után. Ez a hang a pénz jóságát, arany- és ezüsttartalmának kellő nagyságát jelezte. 1858-ig külön pengő-forint is volt forgalomban, amit ezüstből vertek.
[szerkesztés] Statisztika
[szerkesztés] A forgalomban lévő pénz nagysága
| Magyarország pénzei, pénznemei |
|---|
| szerkeszt |
- 1939. december 31.: 97500000 (kilencszázhetvenötmillió) pengő;
- 1945. december 31.: 765 446 millió;
- 1946. július 31.: 47,3 kvadrillió pengő + 5 176 212 kvintillió pengő adópengő formában.
[szerkesztés] Hivatkozások
- ^ (angol nyelven) Stanford Institute for Economic Policy Research – Beatrix Paal: Measuring the Inflation of Parrallel Currencies: An Empirical Reevaluation Of the Second Hungarian Hyperinflation (Párhuzamos fizetőeszközök inflációjának mérése: a második magyar hiperinfláció empirikus újraértékelése)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Nyolcvanéves lenne a pengő – Index.hu, 2006. december 30.
| Korszak | Árpád-ház 1000–1301 |
Vegyesház 1301–1526 |
Magyar Királyság 1526–1750 |
Erdély 1526–1690 |
Hódoltság 1541–1699 |
Rákóczi-szabadságharc 1703–1711 |
| Érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | érmék |
| Pénzrendszer | Forint 1750–1857 |
Szabadságharc 1848–1849 |
Forint 1857–1866 |
Forint 1867–1892 |
Korona 1892–1918 |
Korona 1919–1926 |
Pengő 1927–1946 |
Adópengő 1946 |
Forint 1946–máig |
| Érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | - | érmék |
| Pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek |
