Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc pénzérméi
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc pénzérméi alatt azokat a vereteket értjük, melyeket a forradalom idején Magyarországon és Horvátországban vertek. Az önálló pénzverés a függetlenség egyik alapvető megnyilvánulása, így a forradalom jelentős eredménye.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Magyarországi veretek
Habár korábban is léteztek Magyarország számára eltérő motívummal készített császári veretek, először a forradalom pénzérméin jelent meg magyar felirat, melyek veretését Kossuth Lajos rendelte el. 1848-ban arany dukátot és ezüst tíz és húszkrajcárost (korabeli helyesírással krajczár) vertek V. Ferdinánd arcképével, illetve réz egykrajcárost. 1849-ben már csak ezüst hat-, valamint réz három- és egykrajcárosokat vertek, ezeken nem szerepelt az uralkodó alakja. A fémpénzek hamar eltűntek a forgalomból, a készpénzforgalmat nagyrészt papírpénzekkel bonyolították le. A nagyobb címletű érmék hátlapján Szűz Mária a kis Jézussal, a hagyományos magyar éremkép szerepelt. Az érméket a nagybányai és a körmöcbányai pénzverdékben verték, az érméken az N.B., illetve K.B. verdejegy szerepel, mivel visszatértek a hagyományos magyar verdejelöléshez (Mária Terézia 1766-ban alfabetikus verdejelölést rendelt el, mely szerint Nagybánya jele G, Körmöcbányáé B volt).
Kép | Névérték | Műszaki paraméterek | Leírás | Dátumok | |||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Előlap | Hátlap | Átmérő | Tömeg | Összetétel | Perem | Előlap | Hátlap | Első veret | |
Forgalmi érmék | |||||||||
1 krajczár | 26 mm | Cu | MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓ PÉNZ·, koronás kiscímer | Értékjelzés, verési évszám | 1848. | ||||
[[Kép:|65px]] | [[Kép:|65px]] | 1 krajczár | Értékjelzés, verési évszám, verdejegy | 1849. | |||||
[[Kép:|80px]] | [[Kép:|80px]] | 3 krajczár | 32 mm | 25,7 g | MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓ PÉNZ·, koronás kiscímer, értékjelzés | ||||
6 krajczár | 20 mm | 3,49 g | Ag | ||||||
10 krajczár | 22 mm | 3,89 g | V·FERD·MAGY·H·T·ORSZ·KIRÁLYA ERD·N·FEJED·, V. Ferdinánd, verdejegy | SZ·MÁRIA IST·ANNYA MAGY·OR·VÉDŐJE·, Madonna, értékjelzés, verési évszám | 1848. | ||||
20 krajczár | 26 mm | 6,67 g | |||||||
Kereskedelmi érme | |||||||||
1 dukát | 20,5 mm | 3,48 g | Au | V·FERD·MAGY·H·T·ORSZ·KIRÁLYA ERD·N·FEJED·, álló V. Ferdinánd | SZ·MÁRIA IST·ANNYA MAGY·OR·VÉDŐJE·, Madonna, koronás kiscímer, verési évszám | 1848. | |||
A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek. |
[szerkesztés] Horvátországi veretek
A magyar forradalommal egyidőben erősödtek fel a horvát függetlenségi törekvések is, melyet a magyar pozíciók gyengítése érdekében a bécsi kormányzat is támogatott. Horvátországban már hosszú idő óta nem folyt pénzverés, Bécsből pedig nem küldtek megfelelő mennyiségű fémpénzt, ezért a horvát báni tanács 1848. december 1-jén döntött a pénzveréshez szükséges gépek és szerszámok beszerzéséről. Ezüstpénzeket (cvancika, a német zwanziger = 'húszas', 'húszkrajcáros' szóból; hívták azonban Jelačić-guldennek is) és rézpénzeket (križar, magyarul krajcár) vertek. A bécsi kormányzat nem nézte jó szemmel ezeket a lépéseket és megtiltotta a további pénzverést, kárpótlásul megfelelő mennyiségű fémpénzt szállítottak Grazból Zágrábba. Az érméket kettő kivételével beolvasztották, a megmaradt darabokat a Zágrábi Archeológiai Múzeumba, a verőtöveket Bécsbe szállították.[1]
Kép | Névérték | Műszaki paraméterek | Leírás | Dátumok | |||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Előlap | Hátlap | Átmérő | Tömeg | Összetétel | Perem | Előlap | Hátlap | Első veret | |
Forgalmi érmék | |||||||||
[[Kép:|65px]] | [[Kép:|65px]] | 1 krajczár | 26,5 mm | 9,6 g | Cu | TORJEDNA KRALJEVINA HERVAT·SLAV·DALM·, koronás címer | Értékjelzés, verési évszám, verdejegy | 1849. | |
[[Kép:|65px]] | [[Kép:|65px]] | 1 forint | 26,7 mm | 9,32 g | Ag | POD·BANOM·JOSIPOM·JELACICEM·BUZIMSKIM·, Josip Jelačić, verési évszám | USPOMENA·NARODJENA·JUGOSLAVJANSKE·SLOBODE· fekvő félhold hatágú csillaggal | 1848. | |
A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek. |
[szerkesztés] Hivatkozások
- ^ Rijekai Egyetem Jogtudományi Kar Irislav Dolenec: Izvorni otkovi ili krivotvorine otkova od jednog križara iz 1849. Godine zagrebačke kovnice? (Eredeti vagy hamisítvány 1949-es zágrábi egykrajcáros?)
[szerkesztés] Irodalom
[szerkesztés] Magyarul
- Dr. Unger Emil (1997). Magyar éremhatározó. Ajtósi Dürer Kiadó, Budapest. ISBN 963-8314-09-5.
- Garami Erika (2007). Pénztörténet. TAS Kiadó, Budapest. ISBN 978-963-86705-4-0.
[szerkesztés] Németül
- (2008) Austria Netto Katalog Österreich - Münzkatalog 2008 (Münzen ab 1780 mit Banknoten ab 1759) [ANK Ausztria Érmekatalógus 2008 (érmék 1780-tól, bankjegyek 1759-től)]. Netto-Marktpreiskatalog „Austria", Wien. ISBN 3-901678-97-2.
Korszak | Árpád-ház 1000–1301 |
Vegyesház 1301–1526 |
Magyar Királyság 1526–1750 |
Erdély 1526–1690 |
Hódoltság 1541–1699 |
Rákóczi-szabadságharc 1703–1711 |
Érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | érmék |
Pénzrendszer | Forint 1750–1857 |
Szabadságharc 1848–1849 |
Forint 1857–1866 |
Forint 1867–1892 |
Korona 1892–1918 |
Korona 1919–1926 |
Pengő 1927–1946 |
Adópengő 1946 |
Forint 1946–máig |
Érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | érmék | - | érmék |
Pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek | pénzjegyek |