Mária Terézia portugál infánsnő (1855–1944)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Mária Terézia Immakuláta portugál infánsnő (Infanta Maria Teresa Immaculada de Bragança), * Kleinheubach, Bajorország; 1855. augusztus 24. – † Bécs; 1944. február 12.), a Bragança-házból való portugál királyi hercegnő, osztrák főhercegné, magyar és cseh királyi hercegné, Károly Lajos osztrák főherceg harmadik felesége.

Tartalomjegyzék 1 Élete 1.1 Származása, testvérei 1.2 Házassága, gyermekei 2 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete

[szerkesztés] Származása, testvérei

A Bragança-házból való Mária Jozefa portugál infánsnő (infánsnő) 1855-ben született a Bajor Királyság Unterfranken kerületében, Majna-menti Kleinheubachban, a Löwenstein-Wertheim-Rosenberg hercegi birtok székhelyén.

Édesapja I. Mihály portugál király (1802–1866) volt, VI. János portugál király és Carlota Joaquina spanyol infánsnő fia. Mihály király uralmát az 1831–34-es polgárháború után saját bátyja, Dom Pedro döntötte meg. 1851-től haláláig németországi száműzetésben élt.

Édesanyja Adelheid Zsófia löwenstein-wertheim-rosenbergi hercegnő (1831–1909) volt, Konstantin zu Löwenstein-Wertheim-Rosenberg herceg és Marie Agnes von Hohenlohe-Langenburg hercegnő leánya.

Hét gyermekük sorában Mária Terézia hercegnő harmadikként született:

• Mária (Maria das Neves) infánsnő (1852–1941), aki 1871-ben Alfonz Károly spanyol herceghez, Juan de Borbón y Bragançának, Montizon grófjának és Habsburg-Estei Mária Beatrix osztrák főhercegnőnek fiához, az utolsó trónkövetelőhöz a spanyol Bourbonok karlista ágán.
• Mihály Mária Károly Egyed infáns (1853–1927), portugál trónkövetelő (a királypártiak számára II. Mihály portugál király), a Bragança-ház feje, aki 1877-ben Erzsébet Thurn und Taxis hercegnőt, majd 1893-ban Mária Terézia löwenstein-wertheim-rosenbergi hercegnőt vette feleségül.
• Mária Terézia Immakuláta infánsnő (1855–1944), osztrák főhercegné.
• Mária Jozefa infánsnő (1857–1943), aki 1874-ben Károly Tivadar bajor herceghez (Karl Theodor in Bayern) ment feleségül.
• Adelgunda infánsnő (1858–1946), Guimarães hercegnője, aki 1876-ben a Bourbon-házból való Henrik pármai herceghez, Bardi grófjához, III. Károly pármai uralkodó herceg egyik fiáhozment feleségül.
• Mária Anna (do Carmo) infánsnő (1861–1942), aki 1893-ben IV. Vilmos luxemburgi nagyherceghez ment feleségül.
• Mária Antónia infánsnő (1862–1959), aki 1884-ben I. Róbert pármai uralkodó herceghez ment feleségül. Az utolsó magyar király feleségének, Zita Bourbon-pármai hercegnőnek az édesanyja.

[szerkesztés] Házassága, gyermekei

Az alig 18 éves Mária Terézia 1873. július 23-án feleségül ment a 40 éves, kétszer megözvegyült Habsburg-Lotaringiai Károly Lajos főherceghez (1833–1896), Ferenc József osztrák császár öccséhez. Károly Lajos második felesége, Mária Annunciáta nápoly-szicíliai királyi hercegnő 1871-ben hunyt el, négy felnőtt gyermekük (Ferenc Ferdinánd, Ottó Ferenc, Ferdinánd Károly főhercegek és Margit Zsófia főhercegnő) önállóvá vált, az apa – aki indulatos és féltékeny természetű ember volt – egyedül maradva új asszonyt keresett magának. Az esküvőt a Kleinheubachban, a menyasszony szülővárosában tartották.

Károly Lajos és Mária Terézia házasságából két leány született:

• Mária Annunciáta főhercegnő (1876–1961), aki a Prágában a Hradzsini Szent Teréz kolostor apátnője lett.
• Erzsébet Amália főhercegnő (1878–1960), aki Aloys (Alajos) von und zu Liechtenstein herceghez ment feleségül, az ő fiuk lett II. Ferenc József, Liechtenstein uralkodó hercege.

Az 1889-es mayerlingi tragédia, Rudolf trónörökös tragikus halála után Károly Lajos főherceg, mint az uralkodó legidősebb öccse lett a Birodalom trónörököse. A trónörökös feleségeként Mária Terézia főhercegnő gyakran szerepelt a hivatalos udvari alkalmakkor a Birodalom Első Hölgyeként, a fiát gyászoló, sokat utazó, gyakran távol lévő Erzsébet császárné és királyné helyett.

Mária Terézia főhercegné jó szívvel közeledett férje második házasságából való idősebb gyermekei felé. Még az egyébként igen zárkózott Ferenc Ferdinánd főherceggel is (aki apjának, Károly Lajosnak 1896-os elhunyta után a Monarchia trónörököse lett) bensőséges kapcsolatot tudott kialakítani. Mária Terézia egyetértőleg támogatta Ferenc Ferdinánd házassági tervét Chotek Zsófia grófnővel, még sógoránál, Ferenc József császárnál is közbenjárt a családi megbékélés érdekében (eredménytelenül).

Mária Terézia főhercegnő Károly Lajos halála (1896) után is megmaradt a Birodalom Első Hölgyének, mert a trónörökös, Ferenc Ferdinánd rangon aluli felesége nem szerepelhetett az udvari fogadásokon. Ferenc Ferdinánd és felesége mégis szeretetteljes viszonyban maradtak az özvegy Mária Terézia főhercegnével, egészen az életüket kioltó szarajevói merényletig (1914. június 28.).

Majd fél évszázaddal élte túl férjét. Az első világháborúban ápolónővérként dolgozott, sebesülteket ápolt, nélkülözőkről gondoskodott. A Monarchia összeomlása után az utolsó uralkodópárral, Károly császárral és Zita Bourbon-pármai hercegnővel együtt ment száműzetésbe, Madeirára, Ausztria német megszállása után azonban visszatért Bécsbe, ahol élete utolsó éveit töltötte. Itt hunyt el, rövid idővel a második világháború vége előtt, 1944. február 12-én, 88 éves korában. A Habsburg-család hagyományos temetkezőhelyén, a bécsi kapucinusok templomának kriptájában helyezték örök nyugalomra.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• [1] Személyi adatai.
• [2] Családi adatai.
• [3] A bécsi kapucinus kripta honlapja.