Hradzsin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Világörökség

m·v·sz

Prága történelmi belvárosa

Prága a Klmentinumról fotózva

Adatok

Ország

Csehország

Típus

Kulturális helyszín

Kritériumok

{{{kritériumok}}}

Felvétel éve

1992

A prágai vár

A Hradzsin (csehül: Hradčany) Prága egyik történelmi negyede:

tágabb értelemben a Várnegyed, egyike a Prágát 1784-ben létrehozó négy városrésznek. A Moldva bal partján, a Kisoldal feletti dombon, a vártól északra és nyugatra elhelyezkedő, 151,47 ha területű negyed lakossága 2001-ben 2313 volt. A városrész jelenleg az 1. és a 6. kerülethez tartozik.

A történelmi nevezetességek mellett a csodálatos kilátás is a turisták egyik legfontosabb prágai célpontjává teszi. a Loreto-kápolna és számos kevésbé ismert klasszicista és barokk épület. A negyed egyben az ország közigazgatási központja is; itt van a cseh parlament alsó- és felsőháza, valamint az elnöki palota.

A szűkebb és használatosabb értelemben a vár és a Hradzsin két külön városrész; a Hradzsin a vártól északra és nyugatra terül el. A vár már a 9. században állt, a zömmel a szolgaszemélyzet lakhelyeiből álló Hradzsin csak 1320-ban alakult ki és kapott nevet.

[szerkesztés] Kialakulása, fejlődése

A Vár környékén 1320 táján telepített le jobbágyokat Luxemburgi János (1310–1346) várnagya, Dubái Berka, hogy mindenféle szolgamunkákat lássanak el a vár és lakói számára, emellett műveljék a földet, gondozzák az állatokat, őrködjenek stb. (a hradčany szó várnépet jelent). Éppen ezért a Hradzsint sokáig a várnagy (Burggraf) igazgatta.

János fia, IV. Károly (1346–1378) jelentősen megnagyobbíttatta és megerősíttette a negyedet.

A jobbágyvároskát évszázadokon át mély sáncárok választotta el a vártól: a két városrészt csak híd kötötte össze.

Az 1541. évi tűzvészben szinte az egész negyed leégett, és újjá kellett építeni. Az előkelők ekkortájt kezdték felvásárolni a Hradzsin tér és a vár közötti részeket, amiktől elkülönült a Hradzsin tértől nyugatra kialakuló, Új világnak (Nový svět) nevezett új szegénynegyed. Ezt a nevet ma az egykori negyed egyetlen, ódon hangulatú utcácskája viseli, restaurált műemlékházakkal.

1598-ban II. Rudolf adta meg Hradzsinnak a szabad királyi város rangot. 1784-ben a négy részből egyesített Prága része lett.

[szerkesztés] Nevezetességei

Hradzsin tér
Érseki palota
Schwarzenberg-palota
Sarm-palota
Toszkánai Palota (Külügyminisztérium)
Martinic-palota
Sternberg-palota a Nemzeti Galériával
Nepomuki Szent János temploma
Új Világ utca
Szent Norbert szobra
Szent Rókus-templom
Strahovi kolostor
Loretói Szűz Mária-templom
Černín-palota
Hradzsini városháza
Hrzán-palota

[szerkesztés] Források

Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.)
Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Bp. 1971.)
Vladimir Soukup et al: Prága (Útitárs könyvek. Panemex, Grafo, Budapest, 2006.)