Májusi cserebogár
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||
Melolontha melolontha Linné, 1758 |
|||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||
|
A májusi cserebogár (Melolontha melolontha) egy viszonylag gyakori európai bogárfaj, egyben a Kárpát-medence legnagyobb mezőgazdasági jelentőségű cserebogárfaja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Megjelenése
A faj kifejlett állapotban 23-30 milliméter hosszú. A fej, az előtor és a potroh szürkésfekete, a szárnyfedők barnák. A potrohszelvények oldalán háromszög alakú világos foltok láthatóak, míg a szárnyfedőket ritkás fehér szőrzet fedi. A farfedő hosszú nyúlványban végződik.
A cserebogár lárvája, a 4-5 centiméteresre is megnövő pajor piszkosfehér színű, hátsó része felé sötétedik és vastagszik, lábai a test elején, a barna fej közelében vannak. Erős rágói vannak.
[szerkesztés] Életciklusa
A májusi cserebogár teljes átalakulással fejlődik. Az imágók április-májusban jelennek meg tömegesen, levelekkel táplálkoznak, és alig 5-7 hétig élnek. Elsődleges szerepük a párosodás, amelyre általában az első-második hétben sor kerül. A nőstény 10-20 centiméteres mélységben egyesével helyezi el 60-80 petéjét a föld felszíne alatt.
A pajornak nevezett lárvák 4-6 héten belül kelnek ki, és egyetlen feladatuk a táplálkozás. Erős szájszervükkel különféle növények gyökereit fogyasztják, amivel komoly mezőgazdasági kárt tudnak okozni. A pajorok 3, hidegebb vidékeken 4 év után ősszel bebábozódnak, és mintegy 6 hét múlva bújik ki a kifejlett cserebogár. A már kifejlett állatok a föld alatt telelnek át 0,2-1 méteres mélységben, majd tavasszal kiássák magukat a felszínre, újrakezdve a szaporodási ciklust. Egy nagyobb, 30 éves ciklus is létezik, amikor különösen nagy számban jelennek meg a cserebogarak.
[szerkesztés] A cserebogár és az ember
Az óriási étvágyú cserebogár mind pajorként, mind kifejlett állapotában problémát jelent a mező- és erdőgazdaságok számára. 1911-ben egy alkalommal több mint 20 millió példányt gyűjtöttek össze 18 km²-nyi erdőségben. A faj irtásáról a középkor óta vannak feljegyzések, sőt, cserebogárra írt receptek is fennmaradtak.
Az imágók tömeges megjelenésükkor mind a vad, mind a háziasított állatok számára kiváló táplálékul szolgálnak, és ha tehetik, a madarak a pajorokat is elfogyasztják. A 20. században a rovarirtószerek erősen megritkították a faj létszámát, de a vegyszerhasználat korlátozása miatt az egyedszám ismét emelkedőben van. Ez a klímaváltozással is összefügghet.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Cserebogarak és rokonaik (angol)
- Der Maikäfer, Senckenberg Museum, Frankfurt (német).
- Képek (német szöveg).
- Kártevők: a cserebogár francia és angol szöveg.
- Biological Pest Control (angol) Kutatás és kockáatbecslés a kártevő rovarok biológiai kontrolljával kapcsolatban az EU területén.