Lutherstadt Wittenberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Lutherstadt Wittenberg



Ország	Németország
Tartomány	Szász-Anhalt
Kormányzati kerület	Wittenberg
Alapítás éve	1174
Népesség	46 133 (2006)
Terület	135,93 km²
Népsűrűség	335/km²
Tengerszint feletti magasság	65 m
Koordináták	é. sz. 51°52′ k. h. 12°39′
Irányítószám	06886
Rendszámtáblakód	WB
Polgármester	Eckhard Naumann (SPD)
Honlap	www.wittenberg.de

Lutherstadt Wittenberg (eredeti nevén: Wittenberg, latinosan Vittebergae) város Németországban Szász-Anhalt tartományban. Elsősorban Luther Mártonról híres, aki itt töltötte életének nagy részét, itt indította el a reformációt, és írta meg számos művét.

[szerkesztés] Története

A város területén már 10 ezer éve élnek.

1212-ben meghalt I. Bernhard. Az ő fiai kerültek hatalomra. I. Albrecht lett a város ura. 1260-ban II. Albrecht kiépítette a saját rezidenciáját a városban. 1261-ben a ferences rend megépítette itt kolostorát. 1293. június 27-én II. Albrecht herceg városi jogot adott a településnek.

1304-ben I. Rudolf szász herceg megtiltotta a zsidók letelepedését a városban. 1354-ben kereskedelmi jogokat kap. 1356-ban az aranybullában IV. Károly német-római császár I. Rudolf hercegnek választófejedelmi címet adományozott.

1422-ben III. Albrechttel kihalt a Wittenberg-ház. 1423-ban a szász Frigyes herceg lett a város feje. 1428-ban Frigyes választófejedelem egy fahidat építtetett az Elbán. 1429-ben a husziták megtámadták a várost, és az elővárost felégették. 1487-ben egy új hidat építettek.

1502. október 18-án Bölcs Frigyes választófejedelem megalapította a Leucorea egyetemet, amely néhány évtized múltán nagy tekintélyű és népszerű intézménnyé vált. 1508-ban először járt a városban Luther Márton, majd itt is élt, 1512-ben itt doktorált teológiából. Az egyetemen kapott professzori állást, emellett pedig gyülekezeti prédikátorként is szolgált. 1517. október 31-én a vártemplom kapujára kitűzte Luther Márton a 95 tételét, ezzel kezdődött a reformáció. 1523–1540 között megépítették az új városházát. 1524-ben Frigyes választófejedelem Luthernek ajándékozta az addigra kiürült ágoston-rendi kolostort. 1525-ben meghalt a fejedelem. 1527-ben felbomlott a ferences rend a városban.

1626-ban katonai központ volt. 1636/37-ben pestisjárvány ütötte fel a fejét, melynek a lakosság fele áldozatául esett. 1707-ben a svédek elfoglalták a várost. 1756-ben a hétéves háborúban a poroszoké lett a város.

1806-ban Napóleon elfoglalta a várost. 1814-ben távoztak a francia csapatok és a poroszok szállták meg. 1815-ben a Poroszországnak ítélte a Bécsi Kongresszus. 1821-ben Luther Mártonnak emlékművet állítottak. 1841-ben a vasút is megérkezett a városba. 1857-ben felépítették a katolikus templomot.

1944-ben az angolok bombázták a várost, majd 1945. április 26-án a Vörös Hadsereg megszállta. 1949-ben a Német Demokratikus Köztársaság része lett, majd 1990-től a Német Szövetségi Köztársaságé.

[szerkesztés] Városrészek

Városrész neve	Terület (km²)	Lakosság (31.12.05)
Wittenberg	17,51	29.464
Apollensdorf	11,16	2.038
Braunsdorf	5,76	432
Dobien	4,98	1.534
Kleinwittenberg	1,15	981
Labetz	4,44	473
Nudersdorf	4,97	1.053
Piesteritz	5,57	4.475
Pratau	17,12	2.028
Reinsdorf	4,21	999
Rothemark	1,05	857
Schmilkendorf	6,15	230
Seegrehna	27,45	924
Teuchel	5,82	1.107
Tonmark	2,60	232
Trajuhn	4,64	374
Wachsdorf	1,21	66
Wiesigk	3,09	73