Løgting
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Løgting (teljes hivatalos nevén: Føroya løgting) Feröer (Dánia önkormányzattal rendelkező területe) parlamentje.
A három ősi északi parlament egyike (A man-szigeti Tinvaal és az izlandi Alþingi mellett), és egyben a világ egyik legrégebbi parlamentje: egy 1816 és 1852 közötti megszakítással körülbelül 900 óta műküdik. Az 1400 körüli időkig Althing néven működött. Épülete (melyet szintén Løgtingnek neveznek) egy 1856-ban, Carl Emil Dahlerup kormányzósága alatt épült faépület, amely a parlament eredeti helyétől, a Tinganes félszigettől északra, Tórshavn belvárosában áll.
A választási törvény 2007-es módosítása szerint Feröer egyetlen választókerületet alkot, ahol 33 képviselői helyért folyik a versengés.[1] A Løgting tagjait négy évre választják. A választójog alsó korhatára 18 év.
A Løgting éves ülésszakait az Ólavsøka ünnep napján nyitja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A feröeri ting (gyűlés) eredetileg úgynevezett alting volt, vagyis mind törvényhozó, mind igazságszolgáltató szerepkört betöltött. Ebben az időszakban a szigeteken nem volt végrehajtó hatalom, a döntések végrehajtásáról a családok gondoskodtak.
Amikor 1035 körül Feröer norvég fennhatóság alá került, az alting hatásköre és befolyása jelentősen lecsökkent. A 14-15. század folyamán alakult Løgtinggé, azaz ekkor már csak igazságszolgáltatási szerepkörrel bírt. Vezetőjét, a Løgmaðurt a király nevezte ki. 1380-ban a szigetcsoport – Norvégiával együtt – Dánia uralma alá került, de megőrizte korábbi berendezkedését. Mindezek ellenére a törvényhozás és a szigetek igazgatása területén a Løgting részben megőrizte befolyását egészen 1660-ig, az abszolút monarchia bevezetéséig. Ekkor hatásköre és befolyása újra lehanyatlott olyannyira, hogy 1816-ban fel is oszlatták.
Amikor 1849-ben Dánia szabad és a kor viszonyaihoz képest demokratikus alkotmányt kapott, ez Feröer különleges státusának végét jelentette. A feröeriek ezt követően kiharcolták parlamentjük újbóli összehívását: 1852-ben, Ólavsøka ünnepén újra összeült a Løgting, felélesztve ezzel a korábbi hagyományokat. Jóllehet ebben az időszakban csak tanácsaód szereppel bírt, jelentősége egyre nőtt, mint Feröer képviselője a kormány és a dán parlament (riksdag) felé, és mint gyakorlóterep a politika iránt érdeklődő feröeriek számára.
Az újjáalakulás óta a Løgting jogállásában számos változás történt. 1852-től a dán kormány képviselője hivatalból a Løgting elnöke volt, 1923-tól viszont már maga választotta; 1935-től pedig adókivetési jogot kapott. A II. világháború alatti baráti brit megszállás alatt a Dániával való kapcsolatok megszakadtak, és a Løgting gyakorlatilag törvényhozó hatalomként működött. A háború után egyik párt sem akart visszatérni a korábbi állapothoz, amikor Feröer gyakorlatilag egy megye jogállásával rendelkezett, így kemény tárgyalások következtek Dániával. Miután egy népszavazáson a feröeriek szűk többsége az elszakadás mellett döntött, 1948. április 1-jén Dánia önkormányzatot adott a szigeteknek. Ez a törvény szabályozta azt is, hogy a Løgting mely területeken alkothat törvényeket. A Løgting hatáskörét megszabó törvényt 1995-ben modernizálták.[2]
Az 1978-as választási törvény szerint a parlamentnek 27-32 tagja lehetett: a hét választókörzet 27 helye mellett 5 kiegészítő hely is volt. Az azóta megtartott nyolc választás mindegyike 32 tagot eredményezett. A törvényt 2007-ben módosították, és hét helyett egy választókörzetet alakítottak ki, ahol 33 képviselői helyért folyik a versengés.[1]
[szerkesztés] Hatásköre
Az önrendelkezésről szóló 1948-as törvény alapjaiban változtatta meg a Løgting szerepét: az addig csak tanácskozási joggal rendelkező testület számos területen törvényhozó hatalmat kapott. A törvény szerint a törvényhozás különféle területei egy A-szektorra és egy B-szektorra oszlanak.
- Az A-szektor területei a Løgting hatáskörébe kerülhetnek, ha a Løgting vagy a dán kormány úgy dönt.
- A B-szektor területei csak akkor kerülhetnek a Løgting hatáskörébe, ha a feröeri és a dán kormány megegyeznek a feltételekről.
A honvédelem és a külpolitika nem tartozik a törvény hatálya alá, ezek a Dán Királyság kizárólagos jogkörei – jóllehet a 2005-ös Fámjini szerződés ezeken a területeken is növelte a feröeri parlament kompetenciáját.
[szerkesztés] Választási eredmények 1906 óta
1906-ban alapították az első pártokat Feröeren: a Sambandsflokkurint (Unionista Párt) és a Sjálvstýrisflokkurint (Önkormányzás Párt). Míg az utóbbi a II. világháború óta nem játszik fontos politikai szerepet, az előbbi ma is a négy nagy párt egyike – a Javnaðarflokkurin (Szociáldemokrata Párt), a Tjóðveldisflokkurin (Köztársaság Párt) és a Fólkaflokkurin (Néppárt) mellett.
[szerkesztés] A legfrissebb eredmények
A 2008. január 19-i választások eredményei:
| Párt | Szavazat | % | Hely |
|---|---|---|---|
| Tjóðveldisflokkurin (Tjfl, Köztársaság Párt) | 7242 | 23,3 | 8 |
| Sambandsflokkurin (Sbfl, Unionista Párt) | 6515 | 21,0 | 7 |
| Fólkaflokkurin (Flfl, Néppárt) | 6236 | 20,1 | 7 |
| Javnaðarflokkurin (Jvfl, Szociáldemokrata Párt) | 6022 | 19,4 | 6 |
| Miðflokkurin (Mfl, Centrum Párt) | 2605 | 8,4 | 3 |
| Sjálvstýrisflokkurin (Sjfl, Önkormányzás Párt) | 2241 | 7,2 | 2 |
| Miðnámsflokkurin | 220 | 0,7 | 0 |
| Összesen (részvétel: 89,2%) | 31081 | 33 |
[szerkesztés] Korábbi eredmények
| A | Fólkaflokkurin | F | Framburðsflokkurin | K | Hin Stuttligi Flokkurin | ||
| B | Sambandsflokkurin | G | Miðflokkurin | L | Framsóknarflokkurin (1988) / Miðnámsflokkurin (2008) | ||
| C | Javnaðarflokkurin | H | Verkamannafylkingin | M | Frælsisfylkingin | ||
| D | Sjálvstýrisflokkurin | I | Vinnuflokkurin | N | Sosialistiski Loysingarflokkurin | ||
| E | Tjóðveldisflokkurin | J | Loysingarflokkurin | O | Hin Føroyski Flokkurin | U | független |
| Választás | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | U | Össz. |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2008.01.19. | 20,1 | 21,0 | 19,4 | 7,2 | 23,3 | 8,4 | 0,7 | 100 | |||||||||
| 2004.01.20. | 20,6 | 23,7 | 21,8 | 4,6 | 21,7 | 5,2 | 2,4 | 100 | |||||||||
| 2002.04.30. | 20,8 | 26,0 | 20,9 | 4,4 | 23,7 | 4,2 | 100 | ||||||||||
| 1998.04.30. | 21,3 | 18,1 | 21,9 | 7,6 | 23,8 | 2,5 | 4,1 | 0,8 | 100 | ||||||||
| 1994.07.07. | 16,0 | 23,4 | 15,3 | 5,6 | 13,7 | 6,3 | 5,8 | 9,5 | 1,9 | 2,4 | 100 | ||||||
| 1990.11.17. | 21,9 | 18,9 | 27,5 | 8,8 | 14,7 | 5,9 | 2,3 | 100 | |||||||||
| 1988.11.08. | 23,2 | 21,2 | 21,6 | 7,1 | 19,2 | 5,2 | 2,1 | 0,0 | 100 | ||||||||
| 1984.11.08. | 21,6 | 21,2 | 23,4 | 8,5 | 19,5 | 5,8 | 100 | ||||||||||
| 1980.11.08. | 18,9 | 23,9 | 21,7 | 8,4 | 19,0 | 8,2 | 100 | ||||||||||
| 1978.11.07. | 17,9 | 26,3 | 22,3 | 7,2 | 20,3 | 6,1 | 100 | ||||||||||
| 1974.11.07. | 20,5 | 19,1 | 25,8 | 7,2 | 22,5 | 2,5 | 2,5 | 100 | |||||||||
| 1970.11.07. | 20,0 | 21,7 | 27,2 | 5,6 | 21,9 | 3,5 | 100 | ||||||||||
| 1966.11.08. | 21,6 | 23,7 | 27,0 | 4,9 | 20,0 | 2,8 | 100 | ||||||||||
| 1962.11.08. | 20,2 | 20,3 | 27,5 | 5,9 | 21,6 | 4,4 | 100 | ||||||||||
| 1958.11.08. | 17,8 | 23,7 | 25,8 | 5,9 | 23,9 | 2,9 | 100 | ||||||||||
| 1954.11.08. | 20,9 | 26,0 | 19,8 | 7,1 | 23,8 | 2,5 | 100 | ||||||||||
| 1950.11.08. | 32,3 | 27,3 | 22,4 | 8,2 | 9,8 | 100 | |||||||||||
| 1946.11.08. | 40,9 | 28,7 | 28,1 | 2,3 | 100 | ||||||||||||
| 1945.11.06. | 43,4 | 24,4 | 22,8 | 9,4 | 100 | ||||||||||||
| 1943.08.24. | 41,5 | 28,3 | 19,9 | 10,4 | 100 | ||||||||||||
| 1940.01.30. | 24,7 | 32,3 | 23,9 | 16,2 | 1,6 | 1,3 | 100 | ||||||||||
| 1936.01.28. | 33,7 | 24,0 | 34,2 | 8,1 | 100 | ||||||||||||
| 1932.01.19. | 50,1 | 10,5 | 37,3 | 0,2 | 1,8 | 100 | |||||||||||
| 1928.01.23. | 46,1 | 10,6 | 42,3 | 1,0 | 100 | ||||||||||||
| 1924.01.22. | 58,7 | 39,1 | 2,2 | 100 | |||||||||||||
| 1920.11.10. | 58,4 | 41,6 | 100 | ||||||||||||||
| 1918.04.24. | 50,3 | 49,7 | 100 | ||||||||||||||
| 1916.02.28. | 37,9 | 51,7 | 10,4 | 100 | |||||||||||||
| 1914.02.02. | 52,8 | 47,2 | 100 | ||||||||||||||
| 1912.02.02. | 52,3 | 41,6 | 6,0 | 100 | |||||||||||||
| 1910.02.12. | 72,3 | 24,3 | 3,4 | 100 | |||||||||||||
| 1908.02.02. | 66,1 | 33,9 | 100 | ||||||||||||||
| 1906.07.18. | 62,4 | 37,6 | 100 |
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos honlap (feröeri nyelven)
Feröer-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
