Lóantilopformák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Lóantilopformák

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:	Emlősök (Mammalia)
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia)
Család:	Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád:	Lóantilopformák (Hippotraginae) Brooke, 1876

Fajok

3 nem, 7 vagy 8 faj, ebből egy kihalt

A Wikimedia Commons tartalmaz Lóantilopformák témájú médiaállományokat.

A lóantilopformák (Hippotraginae) alcsaládja a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó, viszonylag nagytestű antilopfajokat tömörít.

A lóantilopformák hímjét, nőstényét, illetve kicsinyét a bika, tehén és borjú szavakkal jelöljük.

[szerkesztés] Rendszerezés

Addax (1 faj)
- Addax vagy mendeszantilop (Addax nasomaculatus)

Hippotragus (3 faj)
- Fakó lóantilop (Hippotragus equinus)
- Fekete lóantilop (Hippotragus niger)
- Kék lóantilop (Hippotragus leucopheas) – kihalt

Oryx (3 vagy 4 faj)
- Arab bejza (Oryx leucoryx)
- Bejza (Oryx beisa) – vitatott, sokak szerint a nyársas antilop alfaja
- Kardszarvú antilop (Oryx dammah)
- Nyársas antilop (Oryx gazella)

[szerkesztés] Megjelenés

A lóantilopformák alcsaládjának tagjai mind a nagy, robosztus felépítésű antilopok közé tartoznak. A nemek színezetüket tekintve többnyire hasonlóak – az egyetlen kivétel a fekete lóantilop, ahol az ivarérett bika fekete, a tehén viszont vörösesbarna – és minden állat szarvat visel. A bikák általában nagyobbak a teheneknél.

Addaxtehén és borja

[szerkesztés] Élőhely

A lóantilopformák a forró éghajlati öv pusztaságaiban, szavannáin, félsivatagaiban és sivatagaiban élnek. A Közel-Keleten élő arab bejza kivételével mindegyik faj afrikai. Az oryxok és az addax kiválóan alkalmazkodtak a vízhiányhoz és a magas hőmérséklethez, míg a lóantilopok inkább vízhez kötöttek.

[szerkesztés] Életmód

A lóantilopformák mindegyike kisebb-nagyobb, hierarchikusan felépülő csordákban él, amelyet domináns bikák vezetnek. A fiatal hímek agglegénycsordákba verődnek. Általában reggel és estefelé, a nap kevésbé meleg óráiban aktívak, ekkor legelnek. Többnyire fűfélékkel táplálkoznak, bár a mostohább körülmények között élő addaxok, kardszarvú antilopok és arab bejzák minden lédús növényt elfogyasztanak.

[szerkesztés] Szaporodás

A vemhesség a lóantilopok esetében kb. 8 hónapig tart, és szinte mindig egyetlen borjú születik. A kis antilop az első hetekben még nem tart a csordával, hanem – ahol van erre mód – elrejtőzik a magas fűben. Az elválasztás után a tehenek az anyjuk csordájával maradnak.

[szerkesztés] Védettség

A kék lóantilopot 1800 körül pusztították ki végleg az Európából érkező gyarmatosítók és telepesek. A 20. század második felében hasonló sorsra jutottak az arab bejzák és a kardszarvú antilopok, azonban a fogságban tartott állományok elég példányból állnak ahhoz, hogy e vadonban már kihalt állatokat visszatelepítsék eredeti élőhelyükre. Az addax veszélyeztetett élőhelye beszűkülése miatt, a többi fajt azonban nem fenyegeti különösebb veszély. (A fekete lóantilop egyik alfaját, a hatalmas szarvairól elnevezett óriás fekete lóantilopot (Hippotragus niger variani) 1972-2006 között kihaltnak tekintették, akkor azonban bebizonyosodott, hogy egy parányi állomány még él az angolai erdőségekben.)