Hímnem (biológia)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! |
- Ez a szócikk a hím biológiai fogalmáról szól. Hasonló címmel lásd még: Hím (település).
A biológiában a hímnem a két biológiai nem (ivar) egyike. A másik nem a nőnem. A hímnemű lények hímivarsejteket termelnek, melyik kicsik és mozgékonyak, szemben a nőivarsejtekkel, melyek nagyok és kevéssé mozgékonyak. A kloroplasztiszt és a mitokondriumot (ezek viszonylag autonóm, endoszimbiotikus eredetű sejtszervecskék) mindig a nőivarsejtek adják át a következő generációba, a hímivarsejtekből ezek nem öröklődnek.
A hímnemű állatot hímnek nevezzük. Néhány madártípus hímjének elnevezése kakas, a lúdalakúak esetében a réceformáknál gácsér, a többi lúdalakúnál pedig gúnár. Egyes emlősöknél a hím neve bika (lásd: kérődzők, vízilófélék, orrszarvúfélék, ormányosok, tengeri tehenek és úszólábúak), csődör vagy mén (lófélék, tevefélék), kan (kutyafélék, disznófélék, pekarifélék), kandúr (macskafélék egy része), kos (juhfélék egy része), bak (kecskeformák egy része és nyúlfélék).
A hímnemű ember elnevezése férfi, illetve az ivarérettség elérése előtt a fiú.
A hímnemet jelölő piktogram: ♂
[szerkesztés] Lásd még
- Hímnem (nyelvészet)