Kutyafélék
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||
|
|||||||||||||||
|
|||||||||||||||
|
|||||||||||||||
|
A kutyafélék (Canidae) a ragadozók rendjének egy családja. 15 ma élő nem és 37 ma élő faj tartozik a családba.
A kutyafélék hímjét és nőstényét gyakran a kan és szuka szavakkal jelölik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Megjelenésük
Ujjon járó, hosszú lábú ragadozók. Karmaik nem húzhatók vissza, ezért tompák. Tépőfoguk jól fejlett. Vakbelük van.
[szerkesztés] Életmódjuk
Bár rendszertanilag a ragadozók közé tartoznak, a kutyafélék többsége növényekkel egészíti ki étrendjét. A vörös róka például szinte csak növényeken és gombákon él, amit időnként rovarokkal, rágcsálókkal vagy kisebb madarakkal egészít ki. Valódi ragadozónak a hiénakutya, a szürke farkas és az ázsiai vadkutya mondható, ezek a fajok ritkán esznek húson kívül mást és falkában vadásznak, míg a mindenevő kutyafélék néhány faj kivételével magányosan élnek.
[szerkesztés] Evolúció
Első képviselőik feltehetően az oligocénban és a miocénban jelentek meg, minden bizonnyal ők voltak a kutyaalakúak alrendjének első kialakult formája.
[szerkesztés] Rendszerezés
A család az alábbi alcsaládokat, nemzetségeket, nemeket és fajokat foglalja magában.
[szerkesztés] Caninae
A Caninae alcsaládba 2 nemzetség tartozik
- Kutyák (Canini) nemzetsége
- Canis (Linnaeus, 1758) – 7 faj
- Sujtásos sakál (Canis adustus)
- Aranysakál (Canis aureus)
- Prérifarkas más néven kojot (Canis latrans)
- Farkas vagy szürke farkas (Canis lupus)
- Panyókás sakál (Canis mesomelas)
- Vörös farkas vagy rőt farkas (Canis rufus)
- Abesszin róka más néven kaber, etióp farkas vagy etióp sakál (Canis simensis)
- Cynotherium – 1 kihalt faj
- Cynotherium sardous
- Atelocynus (Cabrera, 1940) – 1 faj
- Kisfülű kutya (Atelocynus microtis)
- Cuon (Hodgson, 1838) – 1 faj
- Ázsiai vadkutya vagy dól (Cuon alpinus)
- Nyctereutes (Temminck, 1839)
- Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides)
- Lycaon (Brookes, 1827) – 1 faj
- Afrikai vadkutya vagy hiénakutya (Lycaon pictus)
- Cerdocyon (Smith, 1839) – 1 faj
- Közönséges pamparóka (Cerdocyon thous)
- Dusicyon (Smith, 1839 – 1 kihalt faj
- Falklandi pamparóka (Dusicyon australis) – kihalt
- Pseudalopex (Burmeister, 1856) – 5 faj
- Culpeo pamparóka (Pseudalopex culpaeus)
- Argentin pamparóka (Pseudalopex griseus)
- Igazi pamparóka (Pseudalopex gymnocercus)
- Dél-amerikai róka (Pseudalopex sechurae)
- Deres róka (Pseudalopex vetulus)
- Chrysocyon (Smith, 1839)
- Sörényes farkas (Chrysocyon brachyurus)
- Speothos (Lund, 1839)
- Őserdei kutya vagy erdei kutya (Speothos venaticus)
- Canis (Linnaeus, 1758) – 7 faj
- Rókák (Vulpini) nemzetsége
- Alopex
- Sarki róka (Alopex lagopus) vagy (Vulpes lagopus)
- Vulpes (Frisch, 1775)
- Indiai róka vagy bengál róka (Vulpes bengalensis)
- Afgán róka (Vulpes cana)
- Ezüsthátú róka (Vulpes chama)
- Pusztai róka (Vulpes corsac)
- Tibeti róka (Vulpes ferrilata)
- Fakóróka (Vulpes pallida)
- Homoki róka (Vulpes rueppellii)
- Kitróka (Vulpes velox)
- Vörös róka (Vulpes vulpes)
- Sivatagi róka (Vulpes zerda)
- Urocyon (Baird, 1857) – 1 faj
- Szürkeróka (Urocyon cinereoargenteus)
- Szigeti szürkeróka (Urocyon littoralis)
- Otocyon (Müller, 1836) – 1 faj
- Lapátfülű róka, lapátfülű kutya vagy kanálfülű kutya (Otocyon megalotis) vagy (Vulpes macrotis)
- Alopex
- Kihalt alcsaládok:
- Hesperocyoninae
- Borophaginae
[szerkesztés] Forrás
- ITIS rendszerbesorolása
- Igazi kutyaformák
- Rókaformák
- CARNIVORA
- Rupert Matthews: Emlősök