Kurdisztán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Nem tévesztendő össze a(z) Kurdisztán (tartomány) című lappal.

Kurdisztán egy hegyes vidék Törökország, Irak és Irán határvidékén, kismértékben Szíriába és Örményországba is átnyúlik. Több népcsoport lakja, mindenekelőtt kurdok. Kurd szervezetek évek óta küzdenek politikai és katonai eszközökkel a kurd autómia kivívásáért vagy egy kurd állam létrehozásáért. A vidéken más etnikai csoportok is küzdenek autonómiáért vagy önállóságért, többek között az asszírok, szírek és káldeusok. Ezen csoportok érdekei sok esetben megoldhatatlan területi konfliktusban állnak egymással. A fennálló államok, mindenekelőtt Törökország gyakran kemény eszközökkel küzdenek minden önállósági törekvéssel szemben.

Tartalomjegyzék 1 Története 1.1 Mahabad Köztársaság 1.2 Mai helyzet 2 Földrajz 2.1 Városok 3 Népesség 4 Ünnepek

[szerkesztés] Története

A kurdok Mezopotámia egyik legősibb népcsoportja. Közel 4500 éve élnek ezen a területen. Egyes vélemények szerint a kurdok a médek (egy indoeurópai nép) leszármazottai, akik i. e. 2000 környékén telepedtek le a Zagrosz hegyen. Miután a médek Kr. e. 612-ben meghódították Ninivét azasszíroktól, hatalmas birodalom uraivá váltak. Amikor a perzsák meghódították a Méd Birodalmat Kr. e. 550-ben, a kurdok elveszítették az önállóságukat.

Az arab hódítás és az iszlamizáció előtt a legtöbb kurd a zoroasztrizmus híve volt. Ez a Zarathustra által alapított kétistenhívő vallás arra a hitre alapul, hogy a valóságnak van jó és rossz oldala, az embereknek pedig szabad akaratuk van, melynek révén meg kell találniuk a jó utat. Krisztus után néhány évszázaddal a legtöbben keresztények voltak Anatóliában. Ezt a területet a kurdokon kívül örmények, görögök, asszírok (szír keresztények) lakták, akik közösen erős ellenállást tanusítottak az iszlamizáció ellen.

[szerkesztés] Mahabad Köztársaság

Röviddel a második világháború után a Teheráni konferenciát követően szovjet segítséggel létrejött egy kurd köztársaság Mahabaddal, mint fővárossal. A köztársaságot 1946. január 1-jén kiáltották ki, Qazi Muhammad lett az elnök.Mahabad azonban csak rövid ideig állt fenn, mivel az iráni erők hamarosan bevonultak, és újra iráni ellenőrzés alá vonták a területet, mihelyst a szovjet támogatás megszűnt. A zászló, amit sok kurd szervezet és magánszemély Kurdisztán zászlajaként használ, a Mahabad Köztársaság zászlajából ered.

[szerkesztés] Mai helyzet

Az iraki Kurdisztánban élő kurdok az Öbölháborút követően önállónak nyilvánították magukat, de az iraki támogatás elől közel két és fél millió kurd menekülni kényszerült, a legtöbbjük Iránba és Törökországba. Ez a tömeges menekülés és a közelkeleti helyzet destabizlizálódásától való félelem miatt az ENSZ és több nemzetközi szereplő a nemzetközi béke és biztonság iránti fenyegetésként fogták fel a helyzetet. A Biztonsági Tanács 688 számú határozatában ENSZ-csapatoknak a területre küldéséről döntött, hogy ott létrehozzon és fenntartson egy nyugodt zónát.

1992-ben a kurdok saját parlamentet és kormányt hoztak létre a térség vezetésére. Ez azonban rövid ideig tartott, mivel háború tört ki a két legnagyobb kurd csoport között, ami az iraki kurdok helyzetének további romlásához vezetett. Irán, Irak és Törökország is bekapcsolódott a konfliktusba, megnehezítve ezzel annak lehetőséget, hogy megnyugtató megoldást lehessen találni a helyzetre.

[szerkesztés] Földrajz

Kurdisztán területének ma 14%-át borítja erdő, az erdőterület azonban csökkent az évek folyamán a rossz gondozás és a háborúk következtében. A háborúk során többek közt a török katonák felégettek a kurd gerillák rejtekhelyéül szolgáló erdőket.

A hegyekből több folyó ered, a Tigris és az Eufrátesz, a Murad Su, a Khabour, a Nagy és a Kis Zab, a Dijála, a Sirwan és az Aras. A folyók jó lehetőséget biztosítanak a mezőgazdaság és az állattenyésztés számára Kurdisztánban; hússal, gyapjúval, búzával, rizzsel, gyapottal és dohánnyal látják el a Közel-Kelet piacait. A hegyi hó olvadásával keletkező vizet a folyók vezetik el, vagy állóvizekben gyűlik fel. A legnagyobb tavak a Van-tó och Urmia-tó.

Az esős időszak több mint hat hónapig tart Kurdisztán északi részén, jelentős területi különbségekkel. A hőmérséklet az év során -35 és +50 °C között váltakozhat a különböző területeken.

Kurdisztán területe olaj, vasérc szén, króm, urán és rézkészleteket is rejt.

[szerkesztés] Városok

Másfél-kétmilliós városok a török Kurdisztánban: Diyarbakır, Adıyaman, Antep és Van; az iráni Kurdisztánban: Mahabad, Sanandaj, Sardasht, Kermanshah és Urmia; az iraki Kurdisztánban Erbíl (kurdul: Hêwler), esz-Szulejmáníja (Silêmanî) és Kirkuk; valamint a szír Kurdisztanban Kamichlie és Afrin. Ennél kevesebb lakossal rendelkező város Irakban: Zakho.

[szerkesztés] Népesség

A területet lakó kurdok számát 40 millió környékére becsülik, ebből a török Kurdisztánban lakik körülbelül 26 millió, az iráni részen 9 millió, az iraki részen körülbelül 6 millió és a szíriai részen körülbelül 1,7 millió. Örményországban, Grúziában, Azerbajdzsánban és Libanonban körülbelül félmillió kurd lakik.

A Törökországban lakó kurdok részben kitelepültek a török többségű városokba a szegénység, a munkanélküliség és a háború miatt.

A kurdok elsősorban kurdul beszélnek.

[szerkesztés] Ünnepek

• március 21.: Függetlenség napja (Zoha iráni király lefejezésének napja. Este tűzgyújtással ünnepelnek az emberek)