Krisztus Magyarországi Egyháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Krisztus Magyarországi Egyháza ugyan Krisztus Egyházaitól független, de azokkal együttműködő budapesti egyház, resztoránus jellegű, keresztény, nem felekezeti egyházközösség ^[1] , amelyet a Bostoni Krisztus Egyháza szervezésében alapítottak 1993-ban. Krisztus egyházának legfőbb általános jellegzetességei: annak visszautasítása, hogy a bibliát félretéve ragaszkodjanak bármilyen hitvallásokhoz, (sola scriptura). A keresztény hitélet valamint a Krisztus nevében történő alámerítkezés a bűnök megbánására adott személyes válasz. A keresztelőben (mely az első századi egyház példáját követve vízalámerítkezés) a hívő megkapja a bűnök bocsánatát és a szentlélek ajándékát.

Magyarországi egyházak, felekezetek
Név:	Krisztus Magyarországi Egyháza
Irányzat:	Resztoránus [2]
Vezető:	Szabad Péter, Szabad Virág
Vezető rangja:	nincs
Tagság:	84[3] (164[4])
Eredet:	Krisztus Nemzetközi Egyházai
Alapítás:	1993
Székhely:	1095 Budapest, Mester u. 12.
Technikai szám:	0705
Honlap:	http://www.krisztusegyhaza.hu

Tartalomjegyzék 1 Gyökerek 1.1 Modern kori története 1.1.1 A budapesti egyház alapítása 1.1.1.1 A budapesti missziócsapat tagjai 2 Hitelvek és gyakorlatok 2.1 Megváltástan 2.2 Modern tanítványság 3 Tevékenysége, szolgálatok 3.1 Missziós tevékenység 3.1.1 Krisztus Albániai Egyházának alapítása 3.2 Remény Magyarországért alapítvány 3.2.1 Karitatív tevékenység 3.3 Egyéb szolgálatok 4 Koncepciók, biblikus alapelvek, gyakorlatok 4.1 Szegénysegítés 4.2 Egyháznak dolgozó alkalmazottak 5 Hitvédelem 5.1 Biblikus bibliamagyarázat alapelvei 5.2 A "vallásoskodás" helytelenítése 6 Egyéb jellegzetességek, érdekességek 6.1 Alacsony válási arány 6.2 Tehetségek használata 7 Hivatkozások 8 Lásd még 9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Gyökerek

KME-i gyökereit az első századíg, az első századi keresztény egyházíg vezeti vissza.

[szerkesztés] Modern kori története

Az egyház modern kori, 20. századi története a XVIII. századi Amerikában és Európában a Restaurációs mozgalomig Restoration Movement^[5], nyúlik vissza. Ennek célja a hagyománykövetéssel, vagy reformációval/egyházi reformokkal szemben a bibliai kereszténység és első századi egyházi gyakorlatok teljes visszaállítása volt. Krisztus Egyházai saját gyökereit e mozgalomíg illetve az első századi egyház gyakorlatáíg vezetik vissza. Kiemelten a Restaurációs mozgalom pártfogolt amerikai prédikátoraival, hozzák összefüggésbe. (késői 18. és korai 19. század) Leginkább Thomas Campbell és a fia, Alexander Campbell, Walter Scott, és Barton W Stone. Ők eredetileg különféle felekezetek vezetői voltak. Ők miután függetlenné válltak korábbi felekezetüktől, – ugyanis azok hitelveit, gyakorlatait, korlátozó dogmáikat, egyházhagyományaikat nem találták bibliai alapokra épülőnek – , legfőbb céljukká az eredeti bibliai kereszténység keresése, és az I. századi egyházi gyakorlatok visszaállítása lett. Egyik fő szlogené vált: “ahol az írás beszél beszélünk, ahol az írás hallgat mi is hallgatunk.” A Stone és Campbell család vissza akart térni az újszövetségi egyház primitív egyszerűségéhez, elhagyva a felekezeti megosztottságokat. Ennek eredményeként főként baptista és metodista, valamint presbiteriánus egyházak lelkészei és tagjai együtt gigantikus látogatottságú sátoros találkozókra jöttek össze. Melyen nem illett a "felekezetisekedés" a felekezethez tartozás, azaz a felekezetek közötti különbségek hangsúlyozása. Pl: 1801-ben Cane Ridgeben tartott sátoros összejövetelen több, mint 20000 fő vett részt különféle felekezetekből.

Lásd még az erről szóló fő szócikket: Restaurációs mozgalom

Krisztus Nemzetközi Egyházainak közvetlen gyökerei az 1960as évek közepén Floridában létrejött, Keresztutak mozgalom íg nyúlik vissza. A Keresztutak kifejezés a Máté evangéliuma 22. fejezet ében olvasott példázatból ered. Mely Jézus páldázata egy nagy királyról aki esküvőt szervez a fiának (Jézus) és vendégeket hív, akik különféle elfogalatságokra hivatkozva visszautasítják majd azt mondja: "A menyegző ugyan kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók Menjetek tehát a keresztutakra, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre. Kimentek a szolgák az utakra, összeszedtek mindenkit, akit csak találtak" ...és megtelt a lakodalmas ház vendégekkel." Másészt a keresztút a radikális keresztény élet útja, kompromisszummentes önmegtagadás útja, Krisztus keresztjéhez méltóan élt élet. Mikor az hívő akkor is kitart a hite mellett ha ezért bolondnak nézik. És alázattal, Istenre néző lelkiismerettel tűri a hite miatt kapott gyalázást. A Keresztutak mozgalom rendkívül sikeres mozgalomként indult. Kezdettől fogva tanításban radikálisabb, az újszövetségi (I. századi) keresztények hitgyakorlatához hasonló életstílus megvalósításban (főként a missziós buzgóság és a keresztények egymás közti mély kapcsolatainak biblikus helyreállítása területén) hatékonyabb volt, mint az akkori Krisztus Egyházai keretén belül működő egyházkösösségek. Krisztus igaz egyházának tagjai csak olyan igaz krisztuskövetők lehettek, akik folyamatosan komolyan vették a bűnökből való megtérést, megtértek, bűneiket Isten szerinti fájdalommal megbánták, valamint Istennek odaszánt életet éltek.

Lásd még az erről szóló fő szócikket: Krisztus Nemzetközi Egyházai

[szerkesztés] A budapesti egyház alapítása

A világ egy generáció alatt történő "megevangelizálásának" álma „Gempelék nappalijában” az úgynevezett Evangelizációs kiáltványban fogalmazódott meg, melynek célja volt, minden olyan országban igaz és hitteli tanítványokból álló egyházat, ültetni amely legalább egy, 100 000 fős várossal rendelkezik. Ezen egyházültetések keretén belül a budapesti egyházat egy néhány fős amerikai missziós csapat alapította 1993-ban.

[szerkesztés] A budapesti missziócsapat tagjai

A misszióscsapat tragjai voltak: Kukta Tamás, Staudinger János, Kazal (ma már Moormans) Andrea, Bódy István és Fodor Erzsébet. Hozzájuk csatlakozott Dániából Fehér Péter. Később a francia Franck Descotes és felesége Fabienne Descotes vezették az egyházat, majd két évig Brian és Caryn Homet amerikából.

[szerkesztés] Hitelvek és gyakorlatok

Hitalapelvek

• A Biblia Isten szava.
• Jézus Krisztus Isten fia. Aki emberi testben lejött a földre, keresztre feszítették személyesen a te bűneidért, de harmadik napon testben támadt fel.
• Jézus az Úr. Ahhoz, hogy valaki megkeresztelkedjen, ahhoz hinnie kell Jézusban, meg kell térnie a bűnökből Istenhez és "Jézust kell úrrá tennie az életében". Ez Istenhez és a Biblia tanításaihoz való teljes elkötelezettséget jelenti.
• A keresztelőben (víz alá merítkezés lásd az eredeti görög szót: baptizmo, baptizmato), részt veszünk Jézus halálában, (Pál Rómaiakhoz írt levele 6,4) vele együtt eltemettetünk és feltámadunk egy új életre. Isten megbocsátja a bűneinket, megkapjuk a Szent Lelket és az örök életet.
• Az Egyház Isten családja, földi országa, királysága.
• Bűnök

Minden bűn, ami Krisztus, és a biblia tanításával nem összeegyeztethető melyet az evangéliumokban (Krisztus tanítása) és az apostoli levelekben (Krisztus tanításának az első századi apostolok szerinti részletezése, a mindennpi élet különféle trületeire vonatkoztatása) rögzítettek. A bűnteli élet elválaszt Istentől, már itt a földi életben egy "lelki sötétségbe" kerülnek azok, akik folyamatosan (megtérés nélkül) követnek el bűnöket.

[szerkesztés] Megváltástan

1. Hallani Isten szavát
2. Hinni Isten szavában, mint egyetlen igazságban
3. Krisztus tanítványává válni: Mely főleg három fontos részre bontható: a., Megtérni a személyes bűnökből. (megbánni, a bűnöket olyan Isten szerinti fájdalommal, mely tartós életváltozást, Istenhez fordulást eredményez) b, Megvallani a bűnöket c.,Krisztust Úrrá tenni a személyes életen (az élet minden területén Krisztus tanítását elfogadni (mely területekrő Krisztustól, vagy az apostoloktól származó tanítás található a bibliában), tanítását követni, és a szerint élni, feladni mindent és első helyre tenni Istent, "Istennek odaszánt életet élni"
4. Megvallani, hogy "Jézus az Úr az életemben"
5. Megkeresztelkedni teljes alámerítkezéssel, a bűnök bocsánatára.
6. Kitartani hűségesen a végsőkig.

[szerkesztés] Modern tanítványság

A tanítványság Krisztus követése

A tanítványság Krisztus tanításának, ^[6] és önfeláldozó, adakozó életmódjának követése, a mindennapi életben. Mely az élet minden területén igazságos életvitelt jelent. Döntéshelyzetben a következő kérdést teszik fel maguknak: "mit tenne Jézus?" Jézus igazságosan befizetné az adót (ezért a tanítványok adóznak), engedelmeskedne a törvényeknek, nem dohányozna, nem lopna, az ellenségeit is szeretné, nem káromkodna stb. A Modern kori Krisztus-tanítványai életük minden területét a kereszténységük valamint Krisztus tanításának fényében mérlegelik. A mennyiben valami nem összeegyeztethető a biblia tanításával a tanítvány abban az esetben is Krisztus követését válassza.

Hittestvériség

Nem csak Krisztus Egyházainak tagjai között lehetnek megváltottak, bármely felekezethez tartozó keresztény "testvér a hiben".

[szerkesztés] Tevékenysége, szolgálatok

Egy lelkész házaspár (Szabad Péter és Szabad Virág) vezeti az egyházat úgynevezett vezetőségi csoporttal.

• Vasárnapi Istentisztelet:

Az egyház Istentiszteleteit vasárnap tartja. ^[7] A KME Istentiszteletein leginkább a biblia újszövetségi részeinek fejezetről fejezetre való felolvasása történik, közbeékelt bibliaértelmezésekkel "prédikáció". Valamint közös énekek, hallhatók. Különleges alkalmakkor, egyéb speciális előadásokkal készülnek. (Pl. saját színdarab, humoros előadások, dalok, prezentációk stb.) A gyülekezeti alkalmakon a gyermekfelügyelet megoldott. ^[8]

• Konferenciák:

Az egyház évente több nemzetközi konferenciát is szervez.

• Biblia tanulmányozó csoportok^[9]

A bibliakörök Magyarországon élethelyzettől függően kisebb csoportokban szerveződnek, diákok, egyedülállók, házasok, idősek, valamint fiatal szülők részére: baba-mama bibliakör.

[szerkesztés] Missziós tevékenység

Ingyenes bibliatanulmányozás

A KME, Krisztus követésről, kereszténység alapjairól szóló ingyenes tanulmánysorozata nem csak "hitetlenek" számára elérhető, hanem igény esetén egyéb keresztény csoportok tagjai számára is. (anélkül, hogy a másik gyülekezet elhagyására bátorítanák az egyént) A magyar egyház külföldi missziós tevékenységben is részt vett.

[szerkesztés] Krisztus Albániai Egyházának alapítása

Az albániai egyházat 2000-ben alapították. Az alapítás főként muszlim hitűek keresztény hitre térítésével történt. Az albániai missziós tevékenység főként a magyar egyház közreműködésével, annak önkénteseivel valósult meg.

Az albániai missziós csapat tagjai voltak:

Molnár Adrián, Molnár Tímea, Demeter Balázs, Gyökeres Zoltán, és Szigeti Ágnes volt.

[szerkesztés] Remény Magyarországért alapítvány

Az egyház önkéntesei leginkább a Remény Magyarországért segélyszervezet keretein belül tevékenykednek HOPE Worldwide nemzetközi segélyszervezet támogatásával működik. ^[10]

HOPE világszerte egy olyan nemzetközi jótékonysági szolgálat, amely életek, megválltoztatását tűzte ki célul azáltal, hogy hasznosítja az önkéntesek elkötelezettségét és szánalmát, azért, hogy a szegények és rászorulók számára rendszeres, nagy volumenű, közösség alapú szolgálatokat közvetítésen, szervezen. ^[11]

[szerkesztés] Karitatív tevékenység

Magyarországi programok:

• Hátrányos helyzetű gyermekeknek sportprogramok
• Hajléktalanoknak étel és ruhaosztás
• Időseknek különféle támogató programok
• Csoportos véradás szervezése
• Otthonteremtő program: Lakásfelújítás hátrányos helyzetű családok számára

Korábbi programok Magyarországon:

• Idősek otthonában festés
• Nevelőotthon gyermekeinek támogatása, tanulásban ingyenes korrepetálás
• Jelképes összegért nyelvtanulási lehetőséget biztosítottak csoport szervezésével
• Sport nap szervezése

Adománygyűjtés:

Nem kötelező. Nincs tized, az adományozás összegére nincs kötelezően irányadó előírás. A tagok önkéntes adományai missziós célokra, az alkalmazott lelkészek és egyháznak dolgozók bérére, terembérletre, egyházi rendezvények szervezésére, a szegényebb egyháztagok támogatására, valamint karítatív célokra fordítódnak. A budapesti egyház a kelet-európai egyházakkal együtt nagyobb részben olyan amerikai támogatásból tartják fenn magukat, melyek amerikai egyház tagjainak missziós célra gyüjtött adományaiból tevődik össze.

[szerkesztés] Egyéb szolgálatok

• Kémiai felépülési szolgálat

Chemical recovery ministry. Melynek keretén belül bibliai alapelvekre épülő speciális módszerrel segít az alkohol és drogfüggő hívőknek a függőségből való felépülésben e bűnök következményeivel való mélyebb szembesülésen keresztül.

• József szolgálat

József szolgálat néven álláskeresésben, elhelyezkedésben, pályamódosításban ingyenesen segítséget nyújtó csoport.

• Betesda szolgálat

Súlyos és tartós betegségekben szenvedők önsegítő csoportja.

• Egyház kórus

Az egyház kórustagok különleges rendezvényeken hallhatóak.

[szerkesztés] Koncepciók, biblikus alapelvek, gyakorlatok

Az egyházban léteznek olyan bibliai idézeteken, egyéb biblikus alapelvek és koncepciók valamint, alapelveken/koncepciókon alapuló gyakorlatok, melyek a hitelvekhez hasonlóan nincsenek, hivatalos hitvallásban rögzítve de mégis, az egyházi gyakorlatok meghatározó motivációs eleminek részét képezik. Egyházi gyakorlatok létrejötte a visszaállítási mozgalomíg nyúlik vissza, mikor is az egyházi gyakorlatot a bibliában olvasható egyházi gyakorlatokhoz szabták/állították visza. Bármely egyházi gyakorlat melyet az egyház gyakorol azért van "mert a bibliában van, ami nincs azért nincs mert a bibliában sincs." Azaz minden egyházi gyakorlat megfelelő bibliában megtalálható idézetre, vagy több idézetre épülő "alapelvre" épül. Melyet nem törvényeskedő mentalítással, hanem értelem szerűen igyekeznek gyakorlatba tenni: pl.: az első századi jeruzsálemi gyülekezet tagjai eladták vagyonukat, és szétosztották egymás között mert, abban a gyülekezetben sok volt a szegény. Ebből nem az következik, hogy feltétlenül ma is pontosan ugyanezt kell teni,(csak a jeruzsálemi gyülekezet tette ezt, a többi nem!) azonban a "szegényebb egyháztagokról való anyagi gondoskodás alapelvét" KME valamely formában szükségesnek tartja gyakorlatba tenni. stb.

[szerkesztés] Szegénysegítés

Az egyház anyagilag támogatja a szegényebb egyháztagokat, olyan anyagi keretből melyet rendszeresen a jobb anyagi helyzetben lévő "testvérek" ajánlanak fel, adnak össze. Ezt a támogatást külön igényelni kell. A szegényebb egyháztagok anyagi támogatásának rendszere az első századi egyház példájának követésén alapul, mely szerint a jobb anyagi helyzetben lévő tagok gondoskodtak a szegényebbekről, így csökkentve a gazdagok-szegények közötti egyenlőtlenségeket, valamint a rossz anyagi helyzetből fakadó szükségleteket.

Ez elsősorban a Pál második levele a korinthusiakhoz 8.14-ra alapul: " Ellenben az egyenlőségnek megfelelően a mostani időben a ti fölöslegetek pótolja azok hiányát, hogy máskor azok fölöslege is pótolja majd a ti hiányotokat, hogy így egyenlőség legyen..."

[szerkesztés] Egyháznak dolgozó alkalmazottak

Az egyháznak dolgozó fizetett alkalmazottak elve elsősoban az első századi egyház példájának követésén és az Pál I. levele a Korintusiakhoz 9.14 -es en alapszik: – "Így rendelte az Úr is, hogy akik az evangéliumot hirdetik, az evangéliumból éljenek."

Tehetséges, feladatra alkalmas egyháznak dolgozó személyek alkalmazásának elve

E koncepció a 70-es években jött létre és álltalánosan elterjedet Krisztus Nemzetközi Egyházaiban. Elsősorban az 1960-as években Krisztus Egyházaiban felmerülő problémára való reakcióként jött létre. Ugyan is a 60-as évekvben az egyházaknak kevés pénze állt rendelkezésre lekészek alkalmazására, és az egyházak átlagosan kevés egyháznak dolgozó lelkészt alkalmaztak így anyagi okok akadályozták az evangélium terjedését, lelkészek híján egyházak működését. (bizonyos esetekben egyházakat kellett összevonni)

A KME teljes időben dolgozó egyázi alkalmazottakat alkalmaz. Minden esetben csak tagok tölthetnek be ilyen állásokat. A mozgalom érdekének, megfelelően az egyház igyekszik tehetséges embereket alkalmazni, ezért azokat átlagosan jól fizető álással megfizetni. E mögött az a koncepció áll, hogy a szegényes jövedelem következménye vagy félállású lelkész lenne aki megélhetési gondok miatt nem tudná teljes idejét az evangélium hirdetésére, vezetők képzésére, a tagok felkészítésére, az egyház dolgainak szervezésére szentelni vagy a "máshol boldogulni nem tudó", kevésbé tehetséges,- és valószínűleg a feladatara kevésbé alkalmas- alkalmazottak alkalmazása az egyház így a mozgalom kárára válna.

Teljes időben dolgozó lelkészek

Teljes időben dolgozó lelkészeket, akik így teljes idejüket és összpontosítással az egyház építésére, az evangélium hirdetésére, a vezetők képzésére komolyabb feladatokra való "felnevelésére", a tagok felkészítésére, konferenciák, különleges programok valmint az egyház egyéb dolgainak meg szervezésére szentelhetik. A fizetés mértékének, olyannak kell lennie, hogy a lelkész-feladatkör ellátásához és a megélhetéshez minden szükségessel rendelkezzenek. Ne kelljen anyagi gondok miatt plusz munkát vállalni, mely elvonná figyelmüket egyházi feladatokról, vagy a ne legyen szegénységből fakadóan korlátozva lelkészi munkájának ellátásában: (Pl. nem volna pénze valakit felhívni, tiszta ruhában prédikálni, tartani a kapcsolatot a külföldi egyházakkal stb.)

Részidőben dolgozó egyéb alkalmazottak

• Önkéntesek Az egyháznak nagyobb számban vannak azok akik önkéntes alapon ingyen, látnak el olyan jellegű feladatokat melyeket napi nyolc óra munka mellett is elláthatóak.
• Könyvelő/adminisztrátor feladata a gazdasági ügyek (terembérlet, különféle nyilvántartások vezetése.)
• Egyéb szükségletek szerint alkalmazottak: Pl: Gondnok

[szerkesztés] Hitvédelem

A KME sok esetben hitvédelmi előadásokkal prezentálásával lép fel a biblia üzeneteivel, tanításával ellentmondó, népszerű, vallási, filozófiai, ideológiai, szoció-kulturális irányzatokkal/jelenségekkel szemben.

Szabad Péter 2006-ban a Da Vinci-kód titkai címmel tarott hitvédelmi előadást a BME CH Max-előadótermében. ^[12]

[szerkesztés] Biblikus bibliamagyarázat alapelvei

Ezen elvek alapján ügyelnek a KME lelkészek a tanítás biblikusságára:

1. Szövegkörnyezet, szövegösszefüggés. A bibliaértelmezés a szövegkörnyezetből kiragadott idézetekkel nem magyarázható. Egy idézetet a szövegösszefüggésel együtt kell értelmezni.
2. Történelmi, kulturális háttér figyelembevétele. A bibliaértelmezés során figyelembe kell venni az adott idézet történelmi, kulturális háttérinformációit. (Milyen korban íródott kik írták, kinek, kiknek szólt, mit jelentett ez az akkori kultúra fényében mit jelent ez a mai korban)
3. Előíró és leíró részek megkülönböztetése. Az előíró, és leíró részeket meg kell különböztetni egymástól. Pl.: Az apostolok cselekedetei 20/8 azt írja "Elég sok lámpás volt abban a felső szobában, ahol együtt voltunk." Ez egy leíró idézet nem jelenti azt, hogy a mai tanítványoknak is mindig valamiféle felső szobában kellene találkozniuk.
4. Idézetek, hivatkozások. Amennyiben a biblia valamely része idézi pl, az ószövetséget akkor az eredeti idézet szövegkörnyezetét és jelentéstartalmát is meg kell vizsgálni.
5. Jelentéstartalom. Egy idézet csak olyan bibliaértelmezésre használható fel, mely jelentéstartalomról szó, a feltételezések, koncepciók, racionalizáció, belemagyarázás lehetőségének kizárásával. Lényeges kérdések, és átgondolandó, hogy mit üzent az adott rész az akkori kor embereinek, az adott élethelyzetben, vagy az akkori kor és kultúra fényében és mit mond ma, a mai kor embereinek.
6. Nyelvi, fordításbeli különbségek. Érdemes többféle fordítás megnézni, ugyanis tökéletes biblia fordítás nem létezik. Szükség esetén az eredeti ógörög/héber nyelvű szöveget is ellenőrízni.

[szerkesztés] A "vallásoskodás" helytelenítése

A vallás szót a KME átalában pejoratív értelemben használja. A vallásosság "felhigított" kereszténység. A vallásoskodás elleni fellépés pedig olyan (a bibliában nem megtalálható) az évszázadok során kialakult:

• vallásos hagyományok, elvetése (olyan hagyományok, melyre a bibliában nam olvasható utasítás mely szerint azt kellene cselekedni)
• vallásos hiedelmek,(a bibliában nem megtalálható) állítások vagy kifejezések elvetése mint például "a kártya az ördög bibliája".
• vallásos tanítások elvetése. (a bibliában nem megtalálható) tanítások, elvetésében nyilvánul meg.
• vallásoskodó szokások, vislekedés, a vallásoskodás környezet felé való mutogatásának elvetése (pl.: keresztvetés)

Az ilyen jellegű tanításokra reakcióként a vallásoskodás helytelenítésének hangsúlyozása jellemző szóban vagy a mindennapi tevékenységben: társas összejöveteleken lehet kártyázni, játszani, szabadibőben moziba, színházba járni, sportolni, táncolni, szórakozási lehetőségeket választani, társas játékokat játszani, sportolni, farmerben Istentiszteletre járni stb. Vallásoskodó kifejezéseket használata, (Pl: "Isten áldjon", "az Úr álldjon testvér" stb.) valamint vallásoskodó viselkedés (pl, keresztvetés) nem szokás, illetve nem illdomos.

Az Istentiszteleti helyiségeken, valamint a tagok otthonaiban álltalában mellőzik a vallásos motívumok, képek, szobrok használatát.

[szerkesztés] Egyéb jellegzetességek, érdekességek

A nem Krisztust követő kersztényekkel való vegyes házasság, a hitelvekkel nem összeegyeztethető. Ez elsősorban a 2. Korintusiakhoz írt levél 6,14-re alapszik.

[szerkesztés] Alacsony válási arány

Miközben a válási arány pl. az Evangelikus egyházak tagjai között viszonylag megegyező a nemzeti válási aránnyszámmal addig KME és Krisztus Nemzetközi Egyházai rendkívül alacsony válási arányszámmal büszkélkedhet gyülekezeteiben.

[szerkesztés] Tehetségek használata

A különféle tehetségek használata az egyházban komoly értéket képvisel. Ezek különleges programokat, színdarabokkal, különféle kreatív, érdekes és színes előadásokkal színesítik. Schmidt Vera aki a 2004-ben az egyház tagjaként indult a Megasztár vetélkedőn (TV2) ötödik helyezést ért el.

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Lásd még

• Krisztus Nemzetközi Egyházai

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Krisztusegyháza.hu
• KME Fotógaléria
• Remény Magyarországért Alapítvány