Holic csoport (szervezet)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ennek a szócikknek mind a tényszerűsége, mind a semlegessége vitatott. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján. Az ezen a lapon látható jelölés 2007 augusztusából származik.

Magyarországi egyházak, felekezetek
Név:	Holic csoport, "Keresztények"
Irányzat:	Katolicizmus
Vezető:	idősebb tagok
Vezető rangja:	vén
Tagság:	60 [1]
Eredet:	Katolikus egyház
Alapítás:	1989
Székhely:	Ausztria
Technikai szám:	nincs
Honlap:	http://www.keresztenyek.hu

A Holic csoport alapvetően katolikus hitnézetekre épülő kisebb vallási csoport, kommuna. Az ausztriai Holic Gruppe magyarországi szervezete. Hívták úgy is, mint "dunaföldváriak" , vagy "jégmadarak". (Ausztria) Magukra vonatkozóan csak a "Keresztények" nevet hajlandók elfogadni. ^[2] A sajtóban és különféle hitvédelmi írásokban újságírók, külső megfigyelők,ex tagok valamint a jelenlegi csoporttagok családtagjai gyakran minősítik a szervezetet úgy mint "szekta". ^[3]

Tartalomjegyzék 1 Létrejöttének főbb motívumai 1.1 Ismertté válás 2 Elterjedése 3 Tanítás 3.1 Hitnézetek 3.1.1 Biblia, kinyilatkoztatás 3.1.2 Megváltás és kegyelemtan 3.1.2.1 Megváltáskép 3.1.3 A lutheri hit/cselekedet teória elfogadása 3.1.4 Keresztség 3.1.5 Egyházszerkezet 3.1.6 Ökumenizmus 3.2 Értékrend 3.2.1 A család/rokonság elhagyása 3.3 Sajtófigyelő 4 Informális keretek, csoport-pszichodinamika 4.1 Formatív élményháttér 4.2 Pszichodinamikai háttér 4.3 Csoportmodor motívumok 5 Tevékenységük 5.1 Térítés 5.2 Együttlét 5.2.1 Kirándulások 5.2.2 Bírkózás 6 Nemzetközi kritikák 6.1 Rágalmazás, arrogancia. 6.2 Egyetlen igaz egyház 6.3 Kritikai ellenkampány provokálása 7 Lásd még 8 Hivatkozások 9 Külső hivatkozások 9.1 Hivatalos honlapok 9.2 A Holic csoportról kívülállók álltal írt anyagok 9.2.1 Linkek 9.3 Bibliográfia

[szerkesztés] Létrejöttének főbb motívumai

1978-ban jött létre Ausztriában. Elindítója Gott­fried Holic (született1943) katolikus teológiai tanulmányait félbehagyva összeköltözött két barátjával, akikkel a szemináriumban ismerkedtek össze. ^[4] A Bécsben levő 1970-es években alapuló első lakóközösség megalakulása után hamarosan újabbak jöttek létre Ausztriában. Majd 1989 után Kelet-Európában is megjelentek: Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban, a balti országokban és Saxoniában majd Berlinben. 2000 körül a bővítés tovább folytatódott Hollandiában, majd egyelőre Baden-Württembergben megállt.

[szerkesztés] Ismertté válás

A csoport tagjaivá vált fiatalok kétségbeesett szülei és rokonaival a médiában készült szektariportok következtében hamar ismertté vált. 1992 nyarán három szülő nyílt levélben az Országgyűléshez fordult segítségért, tiltakozását fejezve ki „az utóbbi időben Magyarországon működésbe lépett távol-keleti, nyugati központú agresszív szekták tevékenysége ellen", amelyek arra késztetik gyermekeiket, hogy a szülőkkel megszakítsák a kapcsolatot, félbehagyják tanulmányaikat és ingyen dolgozzanak. A Holic csoportról azonban a legfőbb ügyészség 1994 januárjában megállapítja, hogy egyetlen bűncselekmény alapos gyanújára utaló adat sem merült fel, sem kiskorú veszélyeztetése, sem züllött életmód, sem bűncselekmény elkövetésére való rábírás, sem személyi szabadság megsértése nem áll fenn. A rendőrség egyetlen esetben sem látott alapot arra, hogy a csoport ellen eljárást indítson. Azonban Dr. Csendes László rendőr alezredes az ORFK Bűnmegelőzési Osztály osztályvezető Új devianciának nevezte a szektakérdést valamint "dunaföldvári szektának" nevezte a csoportot a csoportról megjelenő cikkében melyben 13-kárvallott szülő szavait idézi.^[5]

[szerkesztés] Elterjedése

A mozgalom létszáma Kelet-Európában kétszáz fő, míg Magyarországon, ahol 1989 óta működik a rend, kb. 60 fő. ^[6] Az első kommunát Dunaföldváron alapították, ezért régebben "dunaföldváriaknak" is nevezték őket.

[szerkesztés] Tanítás

Kamarás István vallásszociológiai felmérése szerint a közösséget széleskörű teológiai, filozófiai és tudományos háttér jellemzi. Beszélgetéseik témái (pl. a zsidók helyzete a fogság után a perzsa és makedón korban; az újszövetség politikai és szociális háttere; a szenvedés értelme: Jób dilemmája; az istenfélelem fogalmának tisztázása; az evangéliumok keltezése stb.) igényes, komoly teológiai tájékozottságot feltételeznek. A Bibliát annak történelmi és irodalmi környezetében törekednek vizsgálni. El szeretnék kerülni mind a fundamentalista, mind a liberális írásértelmezést. A Biblián kívül használnak, idéznek más műveket is (pl. Turay Alfréd, Rózsa Huba, Bolberitz Pál, különböző ókeresztény írók stb.).

[szerkesztés] Hitnézetek

Doktrinális besorolás tekintetében mind a karizmatikus, mind a neoprotestáns irányzatokat elutasítják. Ugyanakkor a katolikus, ortodox és protestáns egyházak bizonyos tanításával egyetértenek:

• Isten léte
• szentháromságtan
• krisztológia
• lélek halhatatlansága
• pokol létezése
• Apostoli hitvallás
• Nicea-konstantinápolyi hitvallás
• athanáziuszi hitvallás

Ezeken túlmenően az alábbi kérdésekben a katolikus álláspontot fogadják el:

• teremtéstan
• szabad akarat
• házasság felbonthatatlansága, abortuszellenesség

[szerkesztés] Biblia, kinyilatkoztatás

Honlapjukon, a "Kik vagyunk mi?" írás szerint a protestáns sola scriptura tanításhoz hasonlóan a Bibliát tartják a keresztény tanítás egyedüli alapjának: tekintély számukra hitükre és életükre nézve. A köztük végzett vallásszociológiai felmérés Kamarás István: Kis magyar religiográfia szerint nincsenek új kinyilatkoztatásaik, és nem akarnak semmit hozzátenni a Bibliához. Nem gondolják magukat az igazság letéteményeseinek; a Biblia igazságát akarják követni, amit rajtuk kívül mások is felismerhetnek, akik a Bibliát nyitott szívvel olvassák. Az igazságot nem tekintik csoporthoz kötött titkos tannak. Kritikákra védekező írásukban a resztoránusokhoz hasonlóan, hangsúlyozzák, hogy minden tagnak jól kell ismernie a Bibliát. Szerintük nem lehetséges, hogy a tanításról való gondolkozás csak néhány teológiai képzettségű tag feladata legyen, hanem minden kereszténynek igyekeznie kell, hogy Isten kinyilatkoztatását megértse.

[szerkesztés] Megváltás és kegyelemtan

A megváltással kapcsolatos elképzelésük elenetmondásos vélemények, írások jelentek meg. (pl. Lugosi Ágnes és Lugosi Győző) elvetik a kegyelem, az isteni irgalom, a megváltás tanát, azt vallva, hogy Jézus kereszthalála nem lényeges, hanem csupán a Jézus által nyújtott eszményi példa és engedelmesség. Kamarás István religiográfus ezeket alaptalan vádaknak tartja.

[szerkesztés] Megváltáskép

A Holic csoport a megváltás büntető elégtétel illetve "helyettesítő áldozatként való értelmezését" utasítja el. Krisztus helyettesítő álldozata véleményük szerint csak elmélet, értelmezés annak ellenére, hogy a helyettesítő álldozat tan a legtöbb keresztény egyház alapvető hitnézeteinek részét képezi.(Katolikus, Református, Evangélikus, Adventista, stb...) ^{[7] [8] [9]} A kritikákra védekező írásukban ők maguk 13 pontban fogalmazzák meg ettől az álltaluk és néhány egyéb felekezethez tartozó teológus álltal csak elméletnek tartott teológiától való elhatárolódást.

Szerintük Jézus halála szeretetének és odaadásának csúcspontja. Jézus ártatlanul az emberekért, és nem helyettük halt meg Isten büntetéseként. Jézus halálát nem tartják eredendően szükségszerűnek, mert véleményük szerint Isten eredetileg azt akarta, hogy elfogadják őt. A bűnök az embert távolítják el Istentől és nem fordítva. Ezért az embernek kell megbékélnie Istennel. Isten szeretetből bocsát meg.

[szerkesztés] A lutheri hit/cselekedet teória elfogadása

A hit-cselekedetek látszólagos ellentmondását az Evangélikus teológiával megegyezően a Lutheri-hit cselekedet teóriának megfelelően értelmezik és hangsúlyozzák. Az üdvözülés feltétele az Istennel való kapcsolat, a hit. Ugyanakkor fontosnak látják, hogy a hitet cselekedetek kövessék, akár a Restaurációs mozgalom egyházai. Viszont az evangélikusokhoz hasonlóan fontosnak tartják (Luther Márton fő teológiájához hasonlóan) a cselekedetek szigorúan nem érdemszerző voltának hangsúlyozását. A megszentelődést és az életodaadást Jézus és a Szent Lélek munkájának tulajdonítják.

[szerkesztés] Keresztség

A keresztség kérdésében a karizmatikus és pünkösdi teológiával megegyezően szentlélek keresztség teóriát adoptálták hitnézeteik rendszerébe. Melynek lényege, hogy a katolikus csecsemő keresztség érvénytelen és az igazi keresztség hitben történi. Véleményük szerint víz nem szükséges hozzá.

[szerkesztés] Egyházszerkezet

Az egyszemélyű vezetés elvének elutasítása

Tanításuk szerint az újszövetségi időkben a monoepiszkopátus (egyszemélyi vezetés) gondolata még nem található meg, ennél fogva veszélyesnek tekintik azt, ha közöttük bárki is kiemelt pozíciót szerez. Számos valláskutató véleménye és a sajtó írásaiban megjelent, hogy alapítójuk Gottfried Holic, de a tagok fontosnak tartják hangsújozni, hogy csak az első tagok egyike és nem a vezetőjük.

A hierarchikus felépítés visszautasítása

Öndefiníciójuk szerint e vallási közösség, testvéries kapcsolatokra épülő kisközösségek laza halmaza, intézmények, lelki, és adminisztratív vezetők nélkül. A tagok véleménye szerint a csoportban nincs vezetői hierarchikus tagozódás. Ennek ellentmóndónak tűnik, hogy különféle bibliai idézetekre hivatkozva az idősebb tagok morális és véleményekre alapuló elvárásai uralkodnak. ^[10] Akkor sem látnák szükségét hierarchikusabb felépítésnek, ha több ezren lennének.

Vezetés, döntéshozatal, felelősségvállalás

A gyülekezet vezetését a minden keresztényben benne lakó Szent Lélek munkájának tekintik. Ezen belül a közösség hitben tapasztaltabb idős tagjai nagyobb felelősséget hordoznak, ugyanakkor ők maguk is testvéreik segítségére szorulnak. Saját ellátásukról polgári munkahelyükön kapott bérükből gondoskodnak. Nem mindent a vének döntenek el, hanem hangsúlyozzák, hogy a legfontosabb kérdésekben az egész gyülekezetnek kell döntést hoznia, s ezen felül minden keresztény felelős a tanításért is.

[szerkesztés] Ökumenizmus

A Holic csoportot általában nem sorolják (sem a többi felekezet,sem maguk) korunk felekezetközi, vagy ökumenikus irányultságú közösségei közé. Azt ugyan, önmagában véve örvendetesnek tartják, hogy a felekezetek megtalálták az egymással való párbeszéd útját, hogy megszűnt a kereszténység nevében, a meggyőzés eszközeként gyakran alkalmazott erőszak. A vallásszabadságot is az európai kultúra mára megkérdőjelezhetetlenné vált alapjának tekintik. Az Egyházak Világtanácsa célkitűzésével mégsem értenek egyet. Idézetekkel illusztrálva elemzik például a római katolikus egyház és az ortodox egyház a XX. század első felére jellemző állásfoglalását, s a régebbi állásfoglalás megváltoztatására hivatkzova azt állítják, hogy az EVT tagegyházai következetlenné váltak önmagukhoz, korábbi véleményükhöz. Úgy látják, hogy az ökumenikus mozgalom leszűkített egységfogalomra épül, mely kényszerű elismerése annak, hogy a felekezetek nem tudtak eljutni a tényleges egységre. Nem tartják helyesnek, ha a vitás kérdések tisztázása elmarad. Az a fajta egységkeresés amely a hit minimalizáslására alapozott, szerintük csupán emberi erőfeszítés marad. Az ilyesfajta egységkeresést meghasonlásnak látják, mely értelmetlenné teszi a hajdani mártírok odaadását, akik egy-egy hitigazság védelméért az életükkel fizettek. A Holic csoport szerint az igazság nem követheti a korszellemet, s nem változik meg. A HCS hangsújozza: "…a keskeny út nem változik meg, minden időben ugyanaz marad." Hangsúlyozzák, hogy az egyetértésnek ki kell terjednie az elmélet megélésére, az életvitelre is, és nem korlátozódhat mindössze néhány hittétel elfogadására. Szükségesnek látják, hogy az egyházban minden ember valóban Krisztus követője legyen, aki megtért és életét átadta Istennek. Ezek alapján megkérdőjelezik, hogy az egységet nem értő felekezetek tényleg Jézust tanítását követik-e. Főképpen kritizált pontok: az igazságon túllépő tolerancia, az igazság pluralizmusa, de megemlítik azt is, hogy az EÖT tagegyházai megtűrnek tagjaik között olyan teológusokat, akik még az EÖT-féle alaphitvallást sem hajlandóak elfogadni.

[szerkesztés] Értékrend

Hivatalos honlapjukon nem találunk tételesen felsorolt bűnöket, amelyek elhagyására különös hangsúlyt fektetnének. Jézus követését a hívő életének teljes odaadásaként élik meg, ami nemcsak kivételes helyzetekben – például üldözés esetén – hanem a mindennapokban is áldozatvállalással jár. Az önzés, a karrier, a hobby és az anyagi javak hajszolása meggyőződésük szerint akadályozzák az embert a helyes értékrend megtalálásában és a Krisztusnak odaszánt élet gyakorlásában.

[szerkesztés] A család/rokonság elhagyása

Hangsúlyosnak tarják a keresztény értékek melletti kitartást a közvetlen környezetük ellenzése ellenére is, vállalva az ezzel járó elutasítást, üldözést. Életüket csak olyanokkal osztják meg, akikkel egyetértenek Jézus követésében, s ez alól a feltétel alól a családtagok sem kivételek. Ellenben nincs közöttük a családi kapcsolatok teljes megszakítására vonatkozó kötelezettség, mely néhány szerzetesrend életében előfordul. Ugyanakkor Szabó Szilvia írása szerint tanításaik között szerepel, hogy aki a bibliát akarja köbvetni annak el kell hagynia a családját.^[11] A kárvallott szülőkkel készült szekta riportok számos esetben jelentek meg a médiában. Ugyanis a gyermeknek rendszerint ki kell fejeznie, és hangsújoznia a kell, hogy ők már Istenhez tartoznak, nem a szüleikhez. És azt is hogy ezért nem szólhatanak bele életükvitelükbe. Hitvédelmi írások is megerősítik miszerint Hcs tanítás a szülőkkel kapcsolatban, hogy a szülő a sátán ezköze. Ezért kell "radikálisan" kezelni a szülők hozzzáállását. Ezt a magatartást a családtagok olykor fájdalmas tapasztalatként élik meg.

[szerkesztés] Sajtófigyelő

A sajtófigyeléssel megbízott tag nézhet híradásokat a Televízióban, hallgathat híreket. Az sajtófigyelők feladata a csoporttagok tájékoztatása a külvilág híreiről eseményeiről.

[szerkesztés] Informális keretek, csoport-pszichodinamika

Mint minden csoport vagy közösség a HCs is rendelkezik, olyan informális keretekkel (írásosan nem rögzített nézeteken/hiedelmeken,-csoport mítoszokon- és szokásokon alapuló motívumokkal), melyekben lényegesen meghatározzák e csoport működését.

[szerkesztés] Formatív élményháttér

A közösség állítása, "azonosság tudata" szerint, egyedül e csoportban valósul meg az "igazi kereszténység". Meggyőződésük, hogy véleményeikkel az egyetlen "igazság"ot képviselik. Melyet ha valaki elutasít, azt Istent elutasításának értékelik. Kívüllálók érveit általában "nevetségesnek" élik meg. A Csoport elhagyásának gondolatát gyakran az "elkárhozottá" válástól való félelem érzései követik.

[szerkesztés] Pszichodinamikai háttér

A csoport perfekcionizmus és teljesítmény-kényszer táplálta, szigorú szabályok szerint behatárolt "önsanyargató" életmód az "elvilágiasodott" vallásosághoz képest "igazi keresztények" "azonosságtudatot" eredményez, valamint egymás életvezetésének abúzív irányítása egymás gondolatainak és cselekedeteinek szigorú ellenőrzésén keresztül történik.

Ezen alapmotívumok nem különleges vagy új jelenségek, ugyanis a klasszikus szerzetesrendek csoport-pszichodinamikájával megegyezőek.

[szerkesztés] Csoportmodor motívumok

Kívülálló számára általában titkolózónak, titokzatoskodónak, külvilág felé gúnyosnak, provokatívnak, lenézőnek, cinikusnak, vagy álmodozónak tűnnek. Első látásra szembe tűnően leromlott fizikai és mentális állapottal rendelkeznek. A sovány testalkat tipikusan megfigyelhető, bár újabban renszeresebben táplálkoznak.

[szerkesztés] Tevékenységük

[szerkesztés] Térítés

Rendszeres térítési tevékenységük során rendszerint többen (általában 3-4 fő) látogatnak el egyéb vallások rendezvényeire. (Fiatal emberekből álló csoportok, biblia körök, diákönkormányzatok) Ezen rendezvényeken olyan fiatalokat keresnek, akik az ő nézeteik felé érdeklődést mutatnak. Általában többféle módszert alkalmaznak, de az alábbiakat kombinálják:

• Résztvesznek a rendezvényen, majd a végén a melletük ülővel beszélgetést kezdeményeznek
• A rendezvényről kihívnak embereket és úgy kezdeményeznek beszélgetést.
• Megállnak a kijáratnál (nem mennek be) és a távozó résztvevőkkel kezdeményeznek beszélgetést.

A velük való beszélgetésben kritizálják a rendezvényt, a különféle keresztény egyházakat/felekezeteket. A térítés célcsoportja egyéb vallások fiatal tagjai. A tantételeik hirdetésének egy másik módja, hogy kis hirdető posztereket ragasztanak nyílvános helyekre, melyen mobil telefonon, vagy e-mail címen keresztül ajánlanak fel kapcsolatot egy vallásosan érdeklődőnek. Ezeken e kis falragaszokon olyan szövegek találhatók mint: " van itt valaki, aki Istent keresi? Mi keresztény vezetők és intézmény nélkül, Jézus példája szerint akarunk élni. "

[szerkesztés] Együttlét

Az együttlét tevékenysége történhet közös séták illetve természetbe kirándulások folyamán is. A csoportos együttlét során az éjszakai alvásidő kötelezően lerövidül a hoszzúra nyúló "esti beszélgetések" következtében, ennek érdekében inkább délután alszanak többet.

[szerkesztés] Kirándulások

Gyakran szerveznek hosszú csoportos kirándulásokat a természetbe.

[szerkesztés] Bírkózás

A bírkózás egy sajátos játékforma, melyet a tagok szívesen játszanak. Ez alkalmával akár férfiak nőkkel is bírkózhatnak.

[szerkesztés] Nemzetközi kritikák

A tagok a rokonok megfigyelései szerint személyiségváltozáson mennek keresztül.

[szerkesztés] Rágalmazás, arrogancia.

A különféle felekezetekre vonatkozó előítélekre, rágalmakra épülő, kritikus véleményeiket az általuk kritizált egyház rendezvényein vendégként megjelenve cinikus, arrogáns stílusban terjesztik.

[szerkesztés] Egyetlen igaz egyház

Szabó Szilvia, hitvédelmi weblapjában, rávillágított a szervezettel kapcsolatos azon ellentmodnásra mely szerint annak ellenére, hogy a Holic Csoport tagjai "egyetlen igaz egyház"nak tartják szervezeteüket, ennek ellenére "szőrnyű dolgok történnek közöttük." Szabó Szilvia miután személyesem megismerte a Csoportot "egészségtelennnek, embertelennnek, és életellenesnek" nevezte a csoport működését, melyet dogmatikai okokra (hitnézeteik, és gyakorlatuk) vezethető vissza. ^[12]

[szerkesztés] Kritikai ellenkampány provokálása

Arrogánsan hirdetett, kizárólag maguknak követelt egyedül üdvőzítő igényük, valamint szélsőséges életvitelük a sajtó kritikai ellenkampányát provokálja, melyen keresztül a Holic Csoport paradox módon az kisegyházak, így a kereszténység ellenes negatív kampányhoz járul hozzá.

[szerkesztés] Lásd még

• Katolicizmus
• Kultusz
• Magyarországon működő egyházak, felekezetek listája
• Resztoránizmus
• Szekta
• Szerzetesrend
• Vallásos hit

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Hivatalos honlapok

• "Keresztények".hu hivatalos honlap kilenc európai nyelvre lefordítva olvasható.
• "Christen" – Német hivatalos honlap

[szerkesztés] A Holic csoportról kívülállók álltal írt anyagok

A Holic csoport módszerei, céljai, hitnézetei, és gyakorlata számos ellentmondásos véleményeket provokáltak a sajtó, a szervezet követői, ex követői, kárvallott szülők, valamint egyéb kritikus csoportok részéről egyaránt.

[szerkesztés] Linkek

• A “keresztények” apologia.hu Szalai András Írása
• Új deviancia? (rendőri "szemüvegen" keresztül...) Cikk a Dunaföldváriakról 2005.09.22.Dr. Csendes László r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály

• Vigyázz! Csak a "Keresztények" gyülekezete keresztény egyház?- Szabó Szilvi, főiskolás, zenész írása
• Webspawner.com Lugosi Győző : Szekták, kultszok, új vallási mozgalmak

• Erfahrungen mit der Holic-Gruppe Überraschungsbesuch im Bibelkreis Falkenhagen von Carsten Schwarz
• Kritische Information auf Sekten-Sachsen.de Die Holic-Gruppe
• Religionet: "Christen" Holic-Gruppe

• Kamarás István A "Keresztények"
• Kritikákkal szemben védekező német honlap magyarul A HCS védekezése, G. Kluge, kritikáival szemben.

[szerkesztés] Bibliográfia